Szombaton tartja tisztújító közgyűlését a Magyar Közösség Pártja, melynek elnöke egyértelműen kijelentette: ” A járási konferenciákon tapasztaltak alapján kijelenthetem, igen, indulok az elnöki posztért”.
Berényi József ezt az elhatározását az MKP közlönyében megjelent interjújában is megerősítette. „Bár a legutóbbi parlamenti választásokon én kaptam a legtöbb preferenciaszavazatot képviselőjelöltjeink közül, úgy gondoltam, megvárom a járási konferenciák véleményét, mielőtt igent mondok a jelölésre. Hiszen bár rövid időm volt csak pártelnökként a parlamenti választásokig vezetni a pártot, és a 110 ezer szavazat a körülmények figyelembevételével vállalható eredmény, mégsem volt elég a parlamentbe jutáshoz. Ez pedig olyan tény, amely után szükséges tudni, élvezem-e tagjaink, a párttagság bizalmát” – indokolta döntését a pártelnök.
A decemberi közgyűléssel lezárul egy fontos szakasz az MKP életében, hiszen a névváltoztatás és az alapszabály módosítása után újonnan megválasztott szervek kezdik el munkájukat. „Nagyon fontos időszak előtt állunk, a négy választás komoly erőpróba lesz, de hadd tegyem hozzá, közben a végső célért, a 2016-os parlamenti választások sikeréért, az MKP parlamentbe jutásáért is dolgoznunk kell. Hiszen az MKP az ország egészének a sorsába akar beleszólni, és erre folyamatosan készülni kell. Már látjuk, a Smer népszerűsége ugyan nagyon nagy, de nem töretlen, a gazdasági válság újabb hullámai érkeznek hozzánk, a társadalom különböző csoportjai vonulnak immár az utcára elégedetlenségüket kifejezni. A kormány pedig nem tud, vagy nem mer komoly reformokat megfogalmazni és bevezetni, csakúgy, mint a 2006-2010-es időszakban, inkább a népszerűség megtartására koncentrál. A jobboldal átalakulóban van, sajnos, osztódik is, az új vezetők pedig a helyüket keresik. Az MKP viszont mindig is reformpárt volt, nekünk ezt a hagyományt folytatva kell továbblépnünk, s olyan programot megalkotni, amely érthetően és világosan fogalmazza meg a valós változások irányát, melynek eredményeként elkezdődhet a gazdaság növekedése és párhuzamosan a munkanélküliség csökkenése – nyilvánvalóan külön figyelmet szentelve ezen belül Dél-Szlovákiának, illetve magyar közösségünknek” – nyilatkozta Berényi József. Szerinte a jövőre esedékes megyei választásoknak az lesz a tétje, lesz-e olyan erős magyar képviselet kerületi szinten, hogy a spórolás ne a mi régiónkban csapódjon le. „Sőt, a fejlesztések az infrastruktúrában folytatódjanak, mert akkor munkahelyteremtő beruházások jöhetnek régióinkba, a spórolásnak pedig ne a magyarok által is lakott járások szociális és egészségügyi ellátása, illetve iskoláink és kultúránk támogatása lássa kárát. A helyhatósági választásoknak az a tétje, össze tud-e az MKP fogni a helyi közösségekkel azért, hogy meg tudjuk valósítani szándékainkat és céljainkat, vagyis hogy a helyi önkormányzatokon keresztül valóban mi dönthessünk saját dolgainkról. Közben persze fontos az elnökválasztás is, talán elég visszagondolni, milyen szerepet játszott a jelenlegi államfő a kormány megbukása idején, vagy a főügyész kinevezése körüli ügyre, s láthatjuk, nem mindegy, ki a köztársaság első embere. Az Európai Parlamentben pedig azért fontos a jelenlétünk, hogy a kisebbségi kérdés európai szintű rendezése során hiteles képviselőink fogalmazhassák meg igényeinket. Minden jel arra utal ugyanis, hogy az EP a következő választási ciklusban alulról jövő kezdeményezés alapján foglalkozni fog az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos, általánosan érvényes normák kidolgozásával” – tette hozzá a pártelnök.
A kongresszust megelőzően kapott az MKP egy kisebb biztatást, hiszen két felmérés is népszerűségének növekedését mutatta, sőt, a Focus közvélemény-kutatási eredménye szerint újra parlamentbe jutnának. Berényi József szerint a „A közvélemény-kutatási eredményeket a helyükön kell kezelni, nem okozhatnak letargiát, ha negatívak, de túlbecsülni sem szabad, ha pozitív irányt mutatnak. Ha mégis értékelnem kellene, három dolgot emelnék ki. A 2010-es választások után a legtöbb elemző a párt megszűnését jósolta, voltak is olyan felmérések, amelyek 0,9 százalékos népszerűséget mutattak. A választásokat követő alig másfél év viszont kemény munkával telt el, s az idei márciusi eredményünk – ha nem volt is elég a parlamentbe jutáshoz – azt sugallta az embereknek, nem lehet leírni bennünket, az MKP jelen van a politikában, számolni kell vele. Ez erőt adhatott az elbizonytalanodó választóknak. A másik fontos tényező talán az, hogy a kormány kisebbségi biztosi posztja, amelyet a Most-Híd foglalt el, csalódás az embereknek, hiszen kiderült, sem hatásköre, sem mozgástere nincs a biztosnak, még a megítélt pályázati pénzeket sem tudja eljuttatni az érintetteknek. A harmadik fontos elemnek azt tartom, hogy minden várakozás és sztereotip gondolkodás ellenére Orbán Viktor egy konstruktív és határon átnyúló gazdasági és szociális együttműködést kezdeményezett a hatalomba visszakerült Robert Ficóval. A várt hangos szópárbajok és nyilatkozatháborúk helyett nyitott kérdések megoldására koncentráló párbeszédnek vagyunk a tanúi, miközben az emberek azt is tudják, hogy ehhez Szlovákiából a leginkább a Magyar Közösség Pártja tud hozzájárulni, hiszen a magyar kormány pártjaival, a Fidesszel és a Kereszténydemokrata Néppárttal mi vagyunk partneri viszonyban és kapcsolatban. És én hiszem azt, hogy folytatódik ez a bizalomérősítő párbeszéd és hangulat, ahogy azt is, hogy ilyen légkörben a jövő év elején terítékre kerülnek a felvidéki magyarokat érintő kérdések is, s azokat a problémákat is higgadtan, körültekintően lehet majd kezelni, magyar közösségünk és mindenki érdekében. Itt természetesen a kettős állampolgárságra, a Selye János Egyetem ügyére, a nyelvhasználati kérdésekre és a „kollektív bűnösségre” gondolok elsősorban”.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36787,36607″}
