A Bezák-ügy, erkölcsi vonatkozásai miatt erőteljesebben foglalkoztatja a szlovákiai közvéleményt, mint a politikai szpektrum álarcos figurái.
A klérus kizárólag saját ügyének tekinti az esetet, holott Jézus az „egy nyáj, egy akol” megközelítésből egy olyan egyházban gondolkodik, amelyben a nyáj és a pásztor szerves egységet alkotnak. A nyájnak olyan jó pásztor kell, aki „…ha farkas jő, akár életét is adja a juhokért, míg a béres elfut, és nem törődik a juhokkal, mert csak béres.”
Bezák Róbertről jóformán senki se hallott tájainkon, mielőtt érseki rangra emelték és rábízták a nagyszombati egyházmegye irányítását. Csöppet keserű szájízzel vettük a hírt, mert a titkon remélt csoda, hogy magyar főpap kerül a legtöbb magyar hívőt hozományba kapott érsekség élére, beteljesületlen maradt.
Bezák Róbert érseket kinevezése után egy évvel, a galántai Szent István templomban volt szerencsém megismerni azon a szentmisén, amelyen bemutatkozott és felszentelte a szentély felújított régi oltárképét. Ünnepélyes bevonulásakor magas, fiatalos alakjával, megnyerő mosolyával az első pillanatban kellemes benyomást keltett mindenkiben.
A templom a közös szentmisén megtelt. Emlékszem, külön üdvözölte a magyar híveket, majd Szent István hófehér márványszobrára mutatva deklarálta, hogy e szent király példáját kívánja követni érseki pasztorációja folyamán. A térség korabeli viszonyaihoz képest felvilágosult uralkodóét, aki egyértelművé tette, hogy kinyittatja a kapukat minden idegen előtt, és hazát kínál nekik, amennyiben jó szándékkal érkeznek és hozzájárulnak országa gyarapításához.
Azután egy nap a vágsellyei hívek egy csoportja, melynek jómagam is tagja voltam, Botka Ferenc Csemadok elnök és megyei MKP-képviselő vezetésével egyházi ügyekben meghallgatást kért az érsektől. A találkozásra néhány nap múlva sor is került.
A városban akkor már évek óta nem szolgált magyar pap, holott a Sokol érsek által kinevezett, magyarul olvasni megtanult esperesnek olykor két káplánja is volt, mindkettő szlovák. Petícióban foglaltuk össze kérésünket és javaslatainkat, amelyet szerény remények közepette adtunk át az érsek általános helynökének, mivel ő maga váratlanul magas vendégeket kapott. Mindenképpen találnak majd megfelelő megoldást, de egy bizonyos időbe telik majd, mondotta.
Abban az időben már ismert volt, hogy a nyugdíjba helyezett Sokol érsek, nem nyugodva bele állapotába, különböző helyszíneken miséz és szítja a tüzet utódja ellen. Az érsekség új vezetése nyílt titokként kezelte az ügyet, hogy Ján Sokol személyzeti politikájával és intézkedéseivel, a mecsiarizmus lelkes híveként célzatosan szlovakizálta a magyar híveket, akadályozva a magyarságtudat bárminemű kibonatkozását.
Ezután eltelt egy év és Vágsellye magyar esperest kapott Parák László személyében, akit az érsek megbízott a tizenkét magyarlakta falu alkotta esperesség vezetésével. Erre már rég nem volt példa. Bezák érsek őr kis idő múltán bemutatkozott Sellyén is. Itt hallottuk tőle, hogy Erdő Péter bíborossal közösen vett részt Budapesten, a Szent István napi ünnepségeken. Felmerül a kérdés, vajon melyik felvidéki magyar főpap mert volna az ő helyében, a fentiekhez hasonló bátor kiállást tanúsítani?
Ezek után értetlenül álltunk leváltása hallatán.
Senki nem tudja elhitetni Bezák érsek híveivel, akik egyszerűen szeretetből követték őt, hogy nem egy összeesküvés áldozatává vált, mert az ítélet korábban megszületett, mint a nemlétező per.
Mikor Szent István első vértanút a jeruzsálemi főtanács elé állították, hogy hamis tanúk vallomásai alapján perbe fogják, mielőtt védőbeszédét végigmondhatta volna, a felbőszült tömeg ítélet nélkül kivégezte őt. Tudom, hogy ez esetben sántít a párhuzam, mert most a vér elmaradt.
Jóba Alajos, Vágsellye
Felvidék.ma
