Kilenc év alatt az első hivatalos látogatására érkezik ma, február 19-én Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök. A magyar köztévének tegnap Pozsonyban adott interjút, melyben érintették a Sólyom-ügy-, a válság-, a kettős állampolgárság-, a Beneš-dekrétumok-, a V4-ek kérédését.
„Nem kell, hogy mindenben megegyezzünk”
Ivan Gašparovič kilenc év után először jut el hivatalosan Magyarországra. „Úgy gondolom, hogy a mi közös történelmünk, határaink, a szomszédságunk, a különböző szervezetekben való részvétel ez mind azt tanúsítja, hogy a találkozásainknak valóban intenzívebbnek kellene lenni” – véli Gašparovič, de magyarázatot nem adott arra, hogy miért ilyen hosszú idő kerül csak sor a hivatalos látogatásra. Kifejtette, hogy ő maga személyesen ugyan többször is járt Magyarországon, s ezúttal örül, hogy meghívást kapott Áder János köztársasági elnöktől. Hozzátette, hogy volt már egy közös találkozójuk New Yorkban az ENSZ megbeszélésén, ahol megismerkedtek a magyar államfővel.
Gašparovič úgy nyilatkozott a Duna TV-nek, hogy örül a találkozásnak. „Rengeteg olyan kérdés van, amelyek bennünket közvetlenül érintenek. Jelenleg a legnagyobb probléma a gazdasági programok megvalósítása, a válság megoldása. Meggyőződésem, hogy a találkozó jó alapot fog arra biztosítani, hogy konkrét dolgokat is meg tudjunk beszélni. Nem kell, hogy mindenben megegyezzünk” – mondja.
Arra a kérdésre, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokra mennyiben hatott negatívan, amikor 2009-ben Sólyom László magyar köztársasági elnök nem tudott Szlovákiába belépni, először nagyot kacagott. Majd kihangsúlyozta, hogy jogilag megengedhető volt, hogy Szlovákia nem engedte be az országba Sólyom Lászlót, nem sértettek meg semmilyen nemzetközi jogot, erről szól az Európai Bíróság döntése is. Biztonsági okra hivatkozott, s arra, hogy nem megfelelő időpontot és módot választott a magyar köztársasági elnök a látogatásra. „Akkoriban ez nem volt egy egyszerű kérdés. Az elnöki hivatal értesítése nélkül kellett volna megvalósulni a látogatásnak. Én magam kértem a magyar nagykövetet, hogy kérje meg az elnök urat, hogy ne valósuljon meg ekkor, abban az időpontban a látogatás. Nem lettek meghallgatva a kéréseink” – szögezte le. Hozzátette: „Ez már a múlt kérdése, s a jövőben semmi ilyesmi nem várható.”
Szlovákia Magyarországon keresi a válságból kilábalásra a segítséget
Magyarország és Szlovákiai együttműködésének prioritása a kölcsönös segítségnyújtás a válság megoldásában van – véli Gašparovič. „Az együttműködésünk olyan kontúrokat ért el, hogy ebben kölcsönösen megértjük egymást, nem ódzkodok olyan konzultációktól, amelyben valóban objektív kompromisszumokat tudnánk találni. Ilyen globális krízisből nagyon nehezen fog bármely ország is önmagától kilábalni, ha nem fog valahol máshol is segítséget keresni. A szolidaritás és az együttműködés, ez a fontos, amelyre Európának és az egész világnak szüksége van” – mondta.
„Önként mond le a szlovák állampolgárságról, aki felvesz egy másikat”
Bármilyen kérdésben együttműködni viszont könnyebb akkor, ha minél kevesebb vitás kérdés van két együttműködő fél között. Mégis van egy súlyos kérdés, a kettős állampolgárság kérdése, melyben úgy tűnik, hogy még sokáig nem várható előrelépés. „Sajnos ez egy olyan probléma, amelyet mi saját magunknak okoztunk magunknak. A Magyar Köztársaság akkor egy nagyon rossz törvényt fogadott el, Szlovákiának lépnie kellett egy ilyen rossz törvényre, egy rossz törvényre nem lehet egy egészen jó törvénnyel reagálni. Az én vízióm az, amíg nem fogadtuk el ezt a két törvényt, addig a kettős állampolgársággal probléma nem volt. Az én elképzelésem az, hogy ezeket a kettős állampolgársági törvényeket töröljük, és stabilizáljuk az előző addigi állapotot” – javasolja Gašparovič.
A vegyes bizottságokban a szakértők között folynak a tárgyalások, amelyre a garanciát a szlovák és a magyar külügyminiszterek vállalták fel. A szlovák jogfosztásra, a szlovák állampolgárság elvételére, ha kéri egy másik ország állampolgárságát Gašparovič úgy reagált, hogy az összhangban van az Alkotmánnyal. „Az Alkotmány mindenkinek garantálja az állampolgárságot, és azt is garantálja, hogy akarata ellenére senki nem veheti el. Az Alkotmány rámutat arra a törvényre is, amely elmondja, hogy milyen módon nem jöhet létre ilyen helyzet. A kettős állampolgárság kérdésében elfogadott törvény arról szól, hogyha valaki önszántából elfogadja egy másik állam állampolgárságát, akkor elveszíti a szlovákot. Itt önkéntes lemondásról van szó. De ez egy olyan kérdés, amelyről nagyon sokáig tudnánk beszélni, s nem jutnánk közös nevezőre” – nyilatkozta Gašparovič. Hangsúlyozta, hogy ez a törvény a szlovák Alkotmánybíróság előtt van, s ott valószínűleg megtalálják a megoldást.
„A Beneš-dekrétumok nem szlovák probléma”
Nem kerülhető el a Beneš-dekrétumok kérdése sem, melyre Gašparovič szemrebbenés nélkül úgy válaszolt, hogy ez nem szlovák probléma. „Ez a második világháborút követő eredmény, amikor olyan döntéseket fogadtak el, hogy kártalanítsák azokat a károkat, amelyek a második világháború során keletkeztek, hogy ezek soha nem ismétlődhessenek meg. Ezek a kérdések nemcsak a volt Csehszlovákiát érintik, hanem egész Európát. Ezek a történelmi kérdések, amelyek azokban az időkben valósultak meg, és valóban a második világháború eredménye alapján jöttek létre, s mindent megtettek azért, hogy ennek a világháborúnak a következményeit eltávolítsák. A Beneš-dekrétumok Szlovákiában a jogrendünk része, de egyáltalán nem alkalmazzák őket, jelenleg se, de a jövőben se. Olyan történelemről van szó, amelyet Európa és Csehszlovákia ilyen módon oldott meg, de az európai intézmények döntése értelmében. A csehszlovák kormány a lakosságcseréről egy egyezményt kötött a magyar kormánnyal, tehát ez nem egy egyoldalú kérdés” – emelte ki Gašparovič.
Szlovákia rendkívül intenzíven támogatja majd a magyar V4 elnökséget
A Visegrádi Négyek elnöki tisztségét 2013. július 1-jén Magyarország veszi át. Gašparovič a V4-ek tömörülés létrehozását rendkívül értelmes döntésnek nevezte, mely racionális és sikeres. „A V4-nek érdeke, hogy a közép-európai problémákat megoldja. Jó, hogy van ez a tömörülés, sok közös nézetünk van az európai válság megoldása tekintetében. El se tudom képzelni, hogy ne támogatnánk egymást kölcsönösen, s ne keresnénk kölcsönös megoldásokat”
Duna TV-Közbeszéd nyomán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38037,38064″}