Reisch Alfréd Sándor nemzetközi hírű politológus a kassai kórházban fejezte be földi pályafutását hosszú betegség után, életének 82. évében, május 17-én. Temetése a zempléni Hardicsán lesz május 21-én.
A hollandiai Voorburgban született 1931. június 17-én, ugyanis édesapja, Reisch Alfréd konzulként szolgált ebben az országban.
A család később Párizsba költözött, majd Genfben telepedett le. Ott az apa a magyar főkonzulátus irodavezetőjeként dolgozott (1939-1943). Majd úgy döntött, a család nem tér vissza Magyarországra. A szülők ott is haltak meg és ott temették el őket. Tanulmányait is e városban végezte. Mivel a háború utáni időkben egyedül Kanada adott beutazási engedélyt, ebben az országban egy levéltárban helyezkedett el (1954-56). Hogy megszerezhesse az amerikai állampolgárságot, belépett az amerikai hadseregbe. A németországi Böblingenben szolgált, ahol megismerkedett első feleségével. A magyar forradalom évében került a Szabad Európa Rádióhoz (SZER), amikor több mint 2 000 magyar menekült vallomását rögzítette írásban. Később a SZER Kutatóintézetéhez került, melynek magyar osztályát vezette (1981-1995), amikor előzetes nyugdíjba vonult, mivel az intézet Münchenből Prágába költözött.
Közben számos közismert intézmény munkatársaként hasznosította tudását. Dolgozott a Hoover Intézetnek, a Stanford Egyetem Nemzeti Levéltárának.
Reisch a nemzetközi és külkapcsolatok, diplomácia- és a hidegháború, hadügyi, nemzetbiztonsági és kisebbségi kérdés történetével foglalkozott. A SZER rangidős politikai elemzője volt New Yorkban, majd vezetője e rádió müncheni Elemző és Értékelő Osztályának. Ebben a minőségében irányította a titkos könyvküldemények eljuttatását Közép- és Kelet-Európába. Ezt tartották 1957 és 1970 között a leghatékonyabb fellazítási módszernek. Reisch kapcsolatot tartva a kulcsemberekkel, főmunkatársaival (S. S. Walker, G. C. Minden) több ezer embert ért el. Ez fontos politikai és lélektani eszköznek bizonyult. Munkássága kiterjedt Magyarországra, Csehszlovákiára, Lengyelországra, Bulgáriára, Romániára és a Baltikum szovjet megszállás alatt sínylődőt országaira. Ezt a programot a CIA finanszírozta azzal a céllal, hogy erősítse a disszidensek ellenállását és elősegítse a győzelmet a kommunista dogmatizmus fölött. Ahogy maga Reisch mondta egyik előadásában, az USA „gonosz” Központi Hírszerző Ügynöksége egy „jó bűnt” követett el ezzel a tevékenységével, hiszen az ellenállás szellemét erősítette. Munkássága készítette elő a szovjet birodalom békés összeomlását – amint ezt Deák István, a Columbia Egyetem emeritus-professzora hangsúlyozta.
A SZER magyar kutatóosztálya 1951-ben alakult. 1982-től 1995-ig Dr. Reisch Alfréd vezette. A SZER/Szabadság Rádió Kutató Intézet felállítását követően a különböző nemzeti kutatóosztályokat három regionális csoportba vonták össze egészen az Intézet 1995-ben történt feloszlatásáig. A magyar, valamint a többi kelet-európai (bolgár, csehszlovák, lengyel, román) kutatóosztály mindvégig egy amerikai igazgató és igazgatóhelyettes felügyelete alatt állt. Megalakulásától kezdve a magyar kutatóosztály fő feladata a magyar adás támogatása volt. Adatokat szolgáltatott, a magyar bel- és külpolitikai eseményekről. Ezen felül adattárat alakított ki a legfontosabb magyar politikai és közéleti személyiségekről, illetve szervezetekről, vállalatokról, városokról, régiókról, valamint tematikus összeállításokat gyűjtött össze. Ezeket 180 magyar napilap és folyóirat anyagára és a magyar rádió adására építve készítették el. A magyar kutatóosztály közel 2 300 kötet bekötött újság és folyóirat, 167 000 biográfiai és tárgykártya, 364 mikrofilm-tekercs, valamint 1 500 tematikus és 4 900 iratgyűjtőt birtokolt. 1995-ben ezek a rendkívül értékes és egyedülálló anyagok először Prágába majd a magyar fővárosba jutottak. „A kutatóosztály angolul írt jelentéseit és elemzéseit elsősorban a SZER magyar és egyéb nemzetiségű rádióosztályai használták, valamint a Szabadság Rádió orosz rádiószerkesztői, ha magyarországi eseményekről is be akartak számolni. Továbbá az osztály naponta szóbeli információt adott egyéni rádiószerkesztőknek és külső érdeklődőknek. Az írásbeli termékek között szerepeltek gyors hírelemzések, hetente vagy kéthetente megjelenő elemző jelentések, szélesebb témákkal foglakozó háttértanulmányok, valamint egy napi magyar nemzeti- és vidéki sajtószemle a magyar rádióosztály részére. A SZER-SZR Kutató Intézet felállítását követően a keretében dolgozó négy magyar elemző fejenként évente kb. 15-20 tanulmányt szerkesztett az intézet heti folyóirata számára. A megjelent tanulmányok rendszeres használói között volt több mint 100 amerikai egyetem és kb. 1000 előfizető a világ minden táján, köztük kormánytisztviselők, hírügynökségek, újságok, stb. Az osztály elemzői magyar vonatkozású információkkal láttak el egyetemi tanárokat, közgazdászokat, újságírókat és diákokat. Az osztályvezető gyakran tartott előadásokat és szólalt fel konferenciákon Münchenben és külföldön, elsősorban az USA-ban. A kilencvenes évek első felében pedig számos, kölcsönösen hasznos személyes kapcsolat és csereprogram alakult ki az intézet elemzői és magyarországi személyiségek és intézetek között, beleértve több nemzetközi SZER konferenciát Münchenben és Prágában” – ismertette az általa vezetett intézmény munkáját Reisch.
Érdekes, hogy az apa buddhista lett és a Magyar Teozófiai Társaság titkára. E téren széleskörű tevékenységet folytatott. Édesanyja katolikus lévén, így Alfréd az ő vallását követte. De a családi háttér révén eléggé lagymatag vallási életet élt. Genfben viszont kálvinista gimnáziumba járt nyolc éven keresztül, ami kitörölhetetlen nyomokat hagyott benne. Öt, vagy hat évvel ezelőtt Kaliforniában a Redwood City református közösségének lelkipásztorát hallotta prédikálni. Ez komoly hatást gyakorolt rá. Alig tudta kivárni a következő vasárnapot, hogy ismét istentiszteleten vegyen részt. Három évvel ezelőtt konfirmált és áttért a református hitre. Én is mindig a kassai református templomban találkoztam vele negyedik felesége oldalán. Azután elsétáltunk kedvenc kassai kávézójába, és ott beszélgettünk. Azt hittem naivan, van időnk. Többször készülő könyvéről beszélt, mely miatt minden más munkát félretett. Sietett. Tudta miért! Végül a mű elkészült és idén március 26-án megtartotta a budapesti könyvbemutatót. Az 549 oldalas könyv munkásságának egy fontos szeletét ismerteti. Címe: Hot books in the Cold War (Forró könyvek a Hidegháborúban). Alcíme: A CIA által alapított titkos könyvterjesztési program a Vasfüggönyön át.
Frédi – ahogy hívtuk -, szerény ember volt. Így ritkán beszélt korábbi életéről, munkásságáról és eredményeiről. Igaz, volt mire szerénynek lennie! Számos egyetemen oktatott. Georgetownban, az oberammergaui NATO egyetem vendégtanára volt 30 évig, nyolc éven keresztül az izmiri egyetemen oktatott (2 évet folyamatosan, majd hat éven át egy-egy szemeszteren át tanított).
Kedves Frédi, annak ellenére, hogy kevesebbet beszélgettünk, mint most utólag szerettem volna, köszönöm a barátságodat és leveleidet. Legutóbb egy amerikai hölgy társaságában beszélgettünk az általad kedvelt kassai Caffè Trieste-ben. Nem gondoltam, hogy többet hosszabban nem tudunk majd eszmét cserélni.
Mindig mosolygós arcod jut eszembe. Hatalmas munkát végeztél mindannyiunk érdekében. Pihenj békében és lelj otthonra a zempléni hantok alatt! Köszönjük munkádat!
Temetésére a zempléni Hardicsán, felesége szülőfalujában kerül sor kedden, május 21-én 14 órakor a református egyház szertartása szerint.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
