2010. május 26-án az Országgyűlés elfogadta az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását. 2014-ben országgyűlési választás lesz Magyarországon. Portálunkon tájékoztatunk a legfontosabb tudnivalókról.
A 2010. augusztus 20-án hatályba lépett, majd a gyakorlatban 2011. január elsejétől alkalmazott jogszabály lehetővé tette a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzését anélkül, hogy bejelentett magyarországi lakóhellyel kellene rendelkezniük. Az egyszerűsített honosítási eljárás – melynek köszönhetően év végéig várhatóan félmillió nemzettársunk szerezheti vissza magyar állampolgárságát – a nemzet közjogi egyesítésével régóta fájó sebeket gyógyított be. Nem ajándék, nem könyöradomány, nem egy jóindulatú, de semmitmondó gesztus volt ez a határon túli magyarok felé, hanem nagyonis valós – jogokkal és kötelezettségekkel járó kötelék létesítése a magyar állam a magyar nemzetnek az államon kívül rekedt részei között. 2014 tavaszán elérkezik annak az ideje, hogy az utóbbival is – vagyis a kötelezettségekkel – szembesüljenek az új magyar állampolgárok: szándékuk szerint eleget tehetnek állampolgári kötelezettségüknek és a magyar választójogi szabályoknak megfelelően részt vehetnek a magyarországi parlamenti választásokon. Az állampolgárság természetes velejárója ugyanis a választójog, amely mindannyiunkat, magyar állampolgárokat, megillet. Nincs kétféle állampolgárság.
Ugyanakkor a választójog gyakorlását illetően vannak ésszerű különbségek attól függően, hogy az állampolgár rendelkezik-e Magyarországon bejelentett lakóhellyel, vagy sem. Jelen tájékoztató anyagunk épp azt tűzte célul, hogy világosan, könnyen érthetően rávilágítson e különbségekre és választ adjon azokra a leggyakoribb kérdésekre, amelyek a magyarországi választások iránt érdeklődő felvidéki olvasókat foglalkoztathatják. A mi helyzetünk a Fico-kormány kezdeményezésére elfogadott állampolgársági törvénymódosítás miatt egyébként is speciális, hiszen a szlovák állampolgárságtól való megfosztással fenyegeti a magyar állampolgárságot megszerzőket. Ez azonban senkit se tántorítson el attól, hogy éljen jogaival. Ebben igyekszik segíteni a Felvidék Ma hírportál is az alábbi (az aktualitásoknak megfelelően folyamatosan frissített) tájékoztató összeállításával.
Miről is van szó tulajdonképpen?
– Dióhéjban a magyar országgyűlési választásokról. Az országgyűlési képviselők választásáról a 2011. évi CCIII. törvény rendelkezik, míg a választási eljárás szabályait a 2013. évi XXXVI. törvény tartalmazza. Az új szabályok értelmében jövőben most már (a jelenlegi 386 helyett) 199 képviselője lesz az Országgyűlésnek. Ezek közül 106-ot egyéni választókerületekben, 93-at pedig pártlistákon választanak meg. Bennünket ez utóbbi érint, mivel a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező állampolgárok csak listára szavazhatnak, egyéni képviselőjelöltekre nem. Természetesen ha Ön a későbbiekben magyarországi lakóhelyet (is) létesít, akkor már minden korlátozás nélkül szavazhat. Az országgyűlési képviselők választása – szintén a korábbi rendszertől eltérően – egyfordulós.
Mikor lesznek a parlamenti választások Magyarországon?
– 2014. áprilisában vagy májusában.
Kinek van választójoga?
– Az Alaptörvény XXIII. cikkének első pontja ad választ erre a kérdésre: „Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők (…) választásán választó és választható legyen”. Viszont nem rendelkezik választójoggal az, akit a bíróság ebből kizárt (pl. bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt). A határon túli magyarok számára további feltétel a regisztráció, avagy hivatalos nevén a „névjegyzékbe vételi kérelem” kitöltése és beküldése.
Mi az a regisztráció? Miért van erre szükség?
– A regisztráció – vagyis a névjegyzékbe vételi kérelem – egy egyszerű nyomtatvány, amely néhány, a választások lebonyolítása szempontjából szükséges személyes adatra kérdez rá. Ezek pontos, a valós adatoknak megfelelő kitöltése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Nemzeti Választási Iroda felvegye az állampolgárt a választási névjegyzékbe. E nélkül a választópolgár nem kapja meg a 2014-es választások előtt a szavazólapokat, így következésképpen nem is vehet részt a voksoláson. Röviden és tömören tehát: regisztráció nélkül nincs voksolás.
Mikortól meddig lehet regisztrálni?
– Postai úton augusztus 1-től. November elsejétől pedig elektronikus úton is, a NVI honlapján (www.nvi.hu) vagy Ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu). Az elektronikus regisztráció novemberi indításának oka az, hogy addigra készül el az ehhez szükséges program… A névjegyzékbe vételi kérelemnek legkésőbb a szavazás napját megelőző 15. napig kell megérkeznie a Nemzeti Választási Irodához. Nem érdemes az utolsó pillanatokra hagyni, ugyanis csak a kérelem beérkezése – és annak pozitív elbírálása után – küldi ki az NVI a szavazólapokat, aminek még meg is kell érkeznie időben…
Kinek kell regisztrálnia?
– Annak a magyar állampolgárnak, aki már betöltötte a 17. életévét (vagy betöltötte a 16. életévét és házasságot kötött, ha ez Magyarországon is anyakönyvezve van), nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és a bíróság nem zárta ki a választójogból. Az állampolgárságot igazolni kell.
Mivel tudom igazolni a magyar állampolgárságom a regisztráció során?
– A legegyszerűbb a személyi azonosító szám feltüntetése a névjegyzékbe vételi kérelmen. Ez a szám a lakcímkártyán található, amit mindenki kapott a honosítási eljárás során. Ha mégsincs ilyen, akkor magyar útlevéllel, honosítási okirattal vagy állampolgársági bizonyítvánnyal. A regisztrációs kérelemben az okirat számát fel kell tüntetni.
Milyen adatokat kell feltüntetni a regisztrációs kérelmen?
– Néhány alapvető adatról van szó, úgy mint: név, születési név, születési hely, anyja születési neve. Ezen kívül az állampolgárságot igazoló okmány száma VAGY a személyazonosító szám szükséges. Nagyon fontos, hogy a lakcímkártyán szereplő adatokat kell megadni, méghozzá pontosan. Egyetlen betű elírás a kérelem elutasítását jelenti, ebben az NVI nem ismeri a tréfát (másban sem).
Kapok értesítést a regisztráció megtörténtéről vagy elutasításáról?
– Igen, mégpedig a kérelemben feltüntetett értesítési címre. Ez lehet e-mail, fax, külföldi és magyarországi postacím.
Meddig érvényes a regisztráció?
– Tíz évig. Ennek számítása azonban elölről kezdődik, ha a választópolgár kéri a megújítását, illetve automatikusan akkor is, ha módosítja az adatait (az erre szolgáló nyomtatvány útján), vagy szavaz.
Kérhetem a regisztráció törlését?
– Természetesen igen, a választópolgár bármikor kérheti a névjegyzékből való törlését a NVI honlapján elérhető nyomtatványon.
Hogyan működik majd a szavazás a gyakorlatban?
– Levélben történik. Minden határon túli magyar választó, aki sikeresen regisztrált, meg fogja kapni a NVI-tól a szavazólapot. Ezt arra a címre kapja meg, amelyet a regisztráció során megadott – lehet külföldi vagy magyarországi cím, de lehetőség van arra is, hogy a választópolgár külképviseleten vagy magyarországi településen adja le szavazatát.
Szlovákiában hol lehet személyesen leadni a szavazatokat?
– A külképviseleteken, azaz Pozsonyban és Kassán.
Kell attól tartanom, hogy a regisztráció során a szlovák hatóságok tudomást szerezhetnek magyar állampolgárságomról?
– Nem, hacsak kifejezetten nem ez az Ön kívánsága. Ugyanis a magyar hatóságok – éppen a sajátságos szlovák szabályokra tekintettel – semmilyen levelet, még tájékoztatót sem küldenek a felvidéki kettős állampolgároknak. Regisztrációs lapot sem. És szavazólapot sem (a regisztráció során megadhatja, miként kívánja átvenni a szavazólapot és hogyan kívánja leadni szavazatát – lásd fent).
Mi a helyzet a választási csalásokkal? Mennyire biztonságos ez a rendszer?
– Az első dolog, amit mindenki könnyen beláthat: nincs száz százalékosan biztos rendszer. Emberek vagyunk, az emberi találékonyság pedig mint tudjuk, határtalan. Még mindig a fák tetején ugrabugrálnánk, ha ez nem így lenne. Ugyanakkor a magyar választójogi szabályok tartalmazzák a nyugati demokráciában megszokott standardokat, garanciákat. A levélben szavazás is éppen ilyen bevett gyakorlat, különösebb probléma nélkül működik a világ számos országában. A magyaar szabályok szerint ez a következőképpen zajlik majd: a választó a szavazólapot egy borítékba helyezi, melyet le KELL zárnia. Ha nincs lezárva, máris az érvénytelen szavazatok számát szaporítja. Ezen a lezárt borítékon nincs név, cím stb. Ez megy bele egy nagyobb borítékba, mellé pedig egy lap, amelyre azokat az adatokat kell pontosan felvinni, amelyeket már a regisztráció során megadtunk. Ezt a „csomagot” kell aztán eljuttatni a NVI-nak. A kis adatlapot a választási irodában aztán összevetik a regisztrációs lappal. Ha eltérés van, máris érvénytelen a szavazat.
Mi az a szavazási levélcsomag és mit tartalmaz?
Ezzel lehet majd szavazni. A szavazási levélcsomagot a Nemzeti Választási Iroda a szavazólapok elkészültét követően küldi meg a választópolgár által a regisztráció során megadott címre, illetve az a szavazást megelőző 2 hétben munkanapokon személyesen átvehető a megjelölt külképviseleten vagy magyarországi településen. A csomag tartalmazza:
– a levélben szavazás szavazólapját,
– a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot (belső boríték),
– a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát,
– a (külső) válaszborítékot, amelynek címzése a Nemzeti Választási Iroda címét tartalmazza, és Magyarországon díjmentesen postára adható,
– a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.
Hogyan történik pontosan a levélszavazás?
1.a választópolgár a levélben szavazás szavazólapját kitölti,
2. a szavazólapot beleteszi a belső borítékba,
3. a belső borítékot lezárja,
4. kitölti az azonosító nyilatkozatot,
5. a belső borítékot és az azonosító nyilatkozatot a válaszborítékba zárja.
6. A szavazási levélcsomagot eljuttatja a NVI-hoz vagy postán (Magyarországon ez ingyenes!), vagy külképviseleten keresztül munkanapokon a szavazás megelőző két hétben, vagy leadható Magyarország bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodájában a szavazás napján 6 és 19 óra között.
Ne feledje: a levélcsomagnak a szavazást megelőző napon 24.00 óráig kell beérkeznie a Nemzeti Választási Irodához!
Mikor lesz érvényes a szavazatom?
A szavazat akkor érvényes, ha lezárt borítékban, a szavazás szabályainak megfelelően kitöltve, időben beérkezik a fentiekben felsorolt szervekhez, a szavazó azonosítására szolgáló nyilatkozatot az állampolgár hiánytalanul és hibátlanul kitöltötte, továbbá a mindezeket tartalmazó válaszboríték is lezárt állapotban érkezik meg.
Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”40964,41048,40898″}
