Hézagpótló kiadvány jelent meg nemrégiben a felvidéki magyar könyvpiacon: Sztyahula László A csehszlovákiai magyar katolikus egyház története 1918-1950 címmel, amely a csehszlovákiai magyar katolikus egyház belső történetét ismerteti a szóban forgó időszakban. Sztyahula László kéméndi esperes-plébános abból az alkalomból, hogy 40 éve éppen a pozsonyi Szent Márton székesegyházban szentelték pappá, december 4-én Pozsonyba is elhozta a könyvét, hogy az itt élő magyarok is megismerkedhessenek azzal.
A kötetet bemutató Puss Sándor atya a könyv ismertetése során elmondta, Sztyahula László könyve azért is fontos kiadvány, mert rólunk, a mi egyháztörténelmünkről szól, ami a hasonló témájú kiadványok többségéről nem igazán mondható el. „Száz éve jelent meg ez a díszes kiadású katolikus egyháztörténetről szóló könyvecske, amelyet a kezemben tartok, s amelyben még említve vannak a felvidéki katolikus egyházközségek is. Azokból a magyarországi katolikus egyháztörténeti kiadványokból azonban, amelyek ez után láttak napvilágot, már rendre kimaradtunk. Nincsenek ott a papjaink, hiányzik az egyházközségeink felsorolása” – mondta Puss atya. Amint azt a továbbiakban kiemelte, jezsuita diákként azt tapasztalta, hogy a szlovák egyháztörténetek sem említenek bennünket, felvidéki magyarokat. Amikor aztán Magyarországon egyháztörténettel foglalkozó szakemberek körében szóvá tette, hogy a magyar egyháztörténet rendre megfeledkezik rólunk és a nagyjainkról, azt a választ kapta, „kényes kérdés ez, ezzel nem kell foglalkozni”. És tulajdonképpen a szlovák fél válasza is hasonló volt. „Ezért is nagy hozadéka Sztyahula László könyvének, hogy összefüggő, átfogó tanulmányként ismerteti az itteni magyar katolikus egyház történetét” – jelentette ki Sándor atya.
Puss atya Sztyahula könyvével kapcsolatban azt is kiemelte, hogy az nagyon gazdag adatokban és lábjegyzetekben, ami minden bizonnyal nagy segítségére lesz majd a szeminaristáknak az elkövetkezőkben. Sándor atya szerint az időszak, amelyet a szerző munkája alapjául választott, nagyon izgalmas, felöleli az első világháború időszakát, Trianont, a jogfosztottság és a kitelepítések időszakát, a szerzetesrendek felszámolását. De ami a lényeg, hogy a szerző úgy dolgozta fel mindezt, hogy az megfelel a valóságnak. Korábban ugyanis megjelentek itt olyan szlovák vagy akár kétnyelvű kiadványok is, amelyek nem úgy írtak a bennünket érintő kérdésekről vagy vonatkozásokról, ahogyan azok valójában megtörténtek. Ezért is rendkívüli jelentőségű Sztyahula László könyve, mert a mi szempontjainkból szemléli a szóban forgó kornak az egyházi vonatkozású történéseit – zárta Puss atya.
Sztyahula László a könyvbemutató során elmondta, hogy a könyve alapjául szolgáló doktori értekezést tulajdonképpen a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem szorgalmazta. Nem volt ugyanis megfelelő rálátású szakemberük, aki a 2. világháború utáni kor vonatkozásában szembe mert volna nézni azokkal a tényekkel, amelyek a rendszerváltások következtében kialakultak. Mint elmondta, úgy érezte, rendelkezik annyi rálátással és információval, hogy hiteles könyvet tudjon az olvasó kezébe adni a szóban forgó korszak felvidéki magyar egyháztörténetéről. Könyve annak a kornak a belső egyháztörténetét igyekszik összefogni, amely a csehszlovákiai magyarság számára sorsdöntő jelentőséggel írt. Az első világháborút lezáró békeszerződés következtében a Csehszlovákiához került magyar katolikus egyház egyik napról a másikra kisebbséggé vált. A katolikus hívek nem a saját döntésük vagy választásuk alapján, hanem az új országhatárok megvonása következtében kerültek kisebbségi helyzetbe.
Történelmi bevezetőjében Sztyahula többek közt elmondta, hogy a történelmi Magyarország után úgy jött létre az utódállamok egyike, Csehszlovákia, hogy mindent államosítottak, a vallásalapba bedarált összes egyházi ingatlan mindenestül az állam tulajdona lett. Ettől a pillanattól kezdve jogfilozófiai vita tárgyát képezte és képezi mind a mai napig minden egyházi ingatlan, beleértve a templomokat, az iskolákat, a papok fizetéseit, az alapítványokat, a testületeket, az egyleteket. „És ettől kezdve nagyon nehéz volt pénzt szerezni bármire is, a kordokumentumok is arról tanúskodnak, hogy a 30-as, 40-es években a papok tele voltak panasszal. Ha egy templomot javítottak, vagy egy orgonát rendeltek Csehországból, nem tudták kifizetni azt” – mondta az atya.
A könyv öt kronologikus sorrendű fejezete hitelesen mutatja be a magyar provincia történetét. „Szembe kell néznünk azzal, hogy Szent István 1000 évvel ezelőtt olyan egyházi közigazgatást hozott létre, amely párját ritkította egész Európában és Trianonig működött” – mondta. „Egészen a második Vatikáni Zsinatig minden templom tulajdonképpen a társadalom tükörképe volt. Mindenütt megvoltak a társulatok, a társulatoknak megvoltak a zászlai, a templomi ülésrend az egyházközség tükre volt. A második Vatikáni Zsinat után azonban megváltozott a templom, az egyház, és a jogfosztottságot követő időszakban ugyan visszakapta a felvidéki magyarság az állampolgárságát, de semmi mást. Az egyház kényszerpályára került, amelyen csak úgy tudott mozogni, ahogyan a körülmények engedték” – ecsetelte az atya a vizsgált kor legjellemzőbb egyháztörténeti vonatkozásait.
Sztyahula szerint összességében elmondható, hogy az általa megírt mű a felvidéki magyarság kánonjának egy részét képezi. Rendkívül fájlalja azonban, hogy nincs, aki megszerkessze az egyháztörténetünk lexikonját. Igaz ugyan, hogy az elődök sok mindent leírtak, de összegző munka megírására eddig sor nem került. Reméli, hogy akad majd olyan fiatal, aki képes lesz egyháztörténetünk hiányzó fejezeteinek feldolgozására és megfogalmazására. De jómaga is tervezi a folytatást. Számítógépében rengeteg anyag és adat van már eddig is felgyűjtve, ami feldolgozásra, kiegészítésre, majd megszerkesztésre vár, hogy aztán megfelelő érdeklődés esetén egy újabb könyv formájában megjelenhessen.
Sztyahula atya könyve magánkiadásban jelent meg, a könyveladásból származó bevételt pedig az épülő nagytúri templom javára adja.
A könyvbemutató a Pro Futuro Hungarica polgári társulás, a Szövetség a Közös Célokért társulás szervezésében, a budapesti székhelyű Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával valósult meg.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42142″}
