26
Újabb székelyföldi önkormányzati nagygyűlést sürget az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), mely a felvidéki magyar parlamenti, illetve önkormányzati képviselők és polgármesterek komáromi nagygyűlésének huszadik évfordulójáról nyilatkozatban emlékezett meg.
Nyilatkozat a Komáromi Nagygyűlés 20. évfordulóján
Napra pontosan húsz évvel ezelőtt zajlott a felvidéki magyar parlamenti és önkormányzati képviselők és polgármesterek komáromi nagygyűlése. Az akkor és ott kitűzött célok – különleges jogállású régiók és önrendelkezés a létező állam keretei között, nyelvhasználati jogok, egyenrangúság a többségi nemzettel – teljes mértékben érvényesek erdélyi magyar közegben is, a 2009-ben Csíkszeredában összehívott, a székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselőkből összeálló Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatai lényegüket tekintve gyakorlatilag csereszabatosak az 1994-es komáromi nyilatkozat pontjaival.
A felvidéki magyar politikai-közéleti viszonyok ugyanakkor arra vonatkozóan is tanulsággal szolgálhatnak, hogy a magyar közösség belső politikai pluralizmusa mellett létfontosságú egy olyan egységes és koherens külső politikai képviselet kialakítása, amely lehetővé teszi stratégiai céljaink megjelenítését és érvényesítését a többségi nemzetállami hatalommal szemben.
Enélkül ugyanis kérdésessé válik a közösség egészét érintő jogok megszerzése, megtartása és intézményesítése. A felvidéki magyar politikai szervezeteknek sem a fordulópontnak szánt 1994-es komáromi nagygyűlésen, sem azt követően nem sikerült létrehozniuk ilyen magyar egységet. Úgy gondoljuk, hogy Erdélyben még nem veszett el minden esély arra, hogy egy ilyen új egység létrejöjjön. A megoldás azonban nem a többpártrendszer felszámolása és egyetlen szervezeti keretbe kényszerítése, hanem az autonómia-programunk körül párbeszéd útján kialakított konszenzus és a munkamegosztáson alapuló akcióegység megteremtése.
Ezért az Erdélyi Magyar Néppárt teljes mértékben támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmányának 2013. decemberi határozatát, amelyben az EMNT kezdeményezi a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ismételt összehívását, és arra kéri a Székely Nemzeti Tanácsot, álljon a kezdeményezés élére, ahogyan tette ezt az elmúlt évben március 10-én a Székely Szabadság Napja és október 27-én a Székelyek Nagy Menetelése megszervezésében – nyilatkozta Kolozsvárott, 2014. január 8-án az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége nevében Toró T. Tibor elnök.
A felvidéki magyar politikai-közéleti viszonyok ugyanakkor arra vonatkozóan is tanulsággal szolgálhatnak, hogy a magyar közösség belső politikai pluralizmusa mellett létfontosságú egy olyan egységes és koherens külső politikai képviselet kialakítása, amely lehetővé teszi stratégiai céljaink megjelenítését és érvényesítését a többségi nemzetállami hatalommal szemben.
Enélkül ugyanis kérdésessé válik a közösség egészét érintő jogok megszerzése, megtartása és intézményesítése. A felvidéki magyar politikai szervezeteknek sem a fordulópontnak szánt 1994-es komáromi nagygyűlésen, sem azt követően nem sikerült létrehozniuk ilyen magyar egységet. Úgy gondoljuk, hogy Erdélyben még nem veszett el minden esély arra, hogy egy ilyen új egység létrejöjjön. A megoldás azonban nem a többpártrendszer felszámolása és egyetlen szervezeti keretbe kényszerítése, hanem az autonómia-programunk körül párbeszéd útján kialakított konszenzus és a munkamegosztáson alapuló akcióegység megteremtése.
Ezért az Erdélyi Magyar Néppárt teljes mértékben támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmányának 2013. decemberi határozatát, amelyben az EMNT kezdeményezi a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ismételt összehívását, és arra kéri a Székely Nemzeti Tanácsot, álljon a kezdeményezés élére, ahogyan tette ezt az elmúlt évben március 10-én a Székely Szabadság Napja és október 27-én a Székelyek Nagy Menetelése megszervezésében – nyilatkozta Kolozsvárott, 2014. január 8-án az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége nevében Toró T. Tibor elnök.
