A mögöttünk álló héten is figyelemre méltóan aktív munka folyt a Visegrádi Csoporton (V4) belül. A februári külügyi szakpolitikai egyeztetéseket, valamint a védelempolitikai együttműködés javítását célzó közös védelmi tervezési együttműködésről folytatott konzultációkat követően a múlt héten került sor a V4-ek és az északi,valamint balti államokat tömörítő NB8-csoport találkozójára. A júliusig magyar elnökség alatt működő V4-csoportban e héten is számos területen került sor szakmai és politikai konzultációkra.
Az előbbiek közül mindenekelőtt a budapesti vállalatirányítási konferenciát kell kiemelni, melyet március 12-én tartottak a visegrádi államok részvételével. A rendezvény apropóját az adta, hogy az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) hamarosan megkezdi az éppen tíz esztendővel ezelőtt kiadott vállalatirányítási alapelveinek felüllvizsgálatát. Az időzítés azért is fontos, mert így a visegrádi államok az elsők között értesülhetnek ezen elvek változásainak irányáról és tehetik meg szakmai javaslataikat.
Erről Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt a konferencia előtti sajtótájékoztatóján. Az államtitkár szerint a részvétel azért fontos, mert valamennyi V4-ország gazdasága nagyon nyitott, ezért a vállalatirányítási alapelvek hatása rájuk nézve komoly jelentőséggel bír. Az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelv-gyűjteménye egy, a 34 OECD tagország és további 12 ország kormányai által elfogadott ajánlás a felelős üzleti magatartásról a multinacionális vállalatok számára. Ugyanakkor tény – ez a konferencián is elhangzott – hogy hiába léteznek az alapelvek, ezeket éppen az érintett régióban – tehát a V4-országokban – nem igazán veszik figyelembe.
Március 13-án, csütörtökön a Visegrádi Csoport külügyminisztereinek találkozójára került sor, melynek kulcskérdése az ukrajnai válság és az ennek kapcsán az Oroszország elleni szankciók következményei voltak. A találkozóra – melyet a német külügyminiszter kezdeményezett – szintén a magyar fővárosban került sor. A tanácskozás legfontosabb megállapítása mindenképpen az, hogy az Oroszországgal szembeni EU-szankciók kapcsán a V4-csoport van a leginkább sérülékeny helyzetben, ami miatt a visegrádiak számítanak az EU többi tagállamának szolidaritására.
Martonyi János magyar külügyminiszter elmondta: a mostani tanácskozás célja az volt, hogy részleteiben is megismerjék Németország álláspontját, amely az egész EU szempontjából különlegesen fontos. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint Oroszország már eldöntötte, hogy el akarja szakítani a Krímet Ukrajnától, így a “történetnek még nincs vége” és “nem lehet nagy reményeket táplálni” azzal kapcsolatban, hogy rövid időn belül megváltozik a helyzet. “A visegrádi országok aggodalmai nem egyedül magyar, vagy cseh, szlovák vagy lengyel aggodalmak, hanem európai aggodalmak, és ezért a mi aggodalmaink is” – mondta a találkozón a német diplomácia vezetője.
A tanácskozáson Szlovákiát Miroslav Lajčák külügyminiszter képviselte.
Március 14-én a V4-ek honvédelmi miniszterei találkoztak, a helyszín ezúttal Visegrád volt. A négy ország tárcavezetői aláírták a közös védelmi tervezési együttműködésről, hosszú távú védelmi elképzelés megalkotásáról, valamint a 2016-ban készenléti szolgálatba álló V4-EU harccsoportról szóló megállapodási dokumentumokat. A 10-15 évre szóló, hosszú távú védelmi elképzelésről szóló dokumentum rögzíti, hogy a megváltozott biztonsági helyzetre tekintettel az európai országoknak (beleértve a visegrádi négyeket is) nagyobb szerepet kell vállalniuk saját biztonságuk megteremtéséért.
Hende Csaba magyar honvédelm minszter kifejtette: a V4-ek kötelezettséget vállaltak arra, hogy megállítják védelmi kiadásaik csökkentését, majd a gazdasági lehetőségektől függően növelik azokat, közelítve a NATO által javasolt szinthez. Szerepel továbbá a dokumentumban az oktatási és kiképzési együttműködés elmélyítése és a visegrádi országok évente megrendezendő hadgyakorlata, amelynek részleteit egy V4-es kiképzési és gyakorlattervbe foglalják. Ezzel összefüggésben a négy ország miniszterei döntöttek arról is, hogy az első közös visegrádi hadgyakorlatot 2016 második felében, egy NATO-gyakorlathoz kapcsolódva hajtják végre.
Martin Glvác szlovák védelmi miniszter azt mondta: a visegrádi országok méretük és elhelyezkedésük miatt is „rá vannak kényszerülve” az együttműködésre.
Ugyanezen a napon, tehát március 14-én Martonyi János külügyminszter Krakkóba utazott, ahol megnyitotta Magyarország 2009-ben bezárt konzulátusát. A Jagelló Egyetemen tartott előadásában a magyar diplomácia vezetője a közép-európai együttműködésről tartott előadást, melyben hangsúlyozta a Visegrádi Csoport jelentőségét, Európa egyik legsikeresebb együttműködési formájának nevezve. Egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az orosz–magyar viszony ugyanaz, mint a visegrádi négyek és Oroszország viszonya.
Külügyminisztérium/MTI nyomán szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44564,44583,44483″}
