Hétfőn, május 19-én főbírát választ a Bírói Tanács, pénteken a parlament megválasztotta a hiányzó alkotmánybíró-jelöltet és véglegesítették az igazságszolgáltatás reformját szolgáló alkotmánymódosító-javaslatot.
Május 16-án a parlamentben ült össze az a képviselőkből, szakmabeliekből, politikusokból álló munkabizottság, amelynek feladata az alkotmánymódosítás végső formába öntése volt, különös tekintettel a legnagyobb vitákat kiváltó, bírákra vonatkozó alkalmassági vizsgára, biztonsági átvilágításra. A Smer és a KDH politikai üzletelésének is tartott alkotmányos változások egyeztetésén némely ellenzéki párt részt sem vett, kifogásolva, hogy csak aznap kapták kézhez a tervezetet, illetve rámutatva a politikai paktum gyanút keltő voltára.
Pavol Hrušovský (KDH) elégedetten távozott az ülésről, s elmondta, egyes résztvevő bírák hozzáállásán meglepődött, a tanácskozás azonban konstruktív szellemben zajlott.
„Úgy tűnik, kilencven százalékban megegyeztünk az alkotmánymódosítás végső formájáról”. Kijelentette, a bírák szakmai alkalmasságát vizsgálni fogják, a begyűjtött információkat a Nemzetbiztonsági Hivatal összegzi, s a vizsgálat eredményét a Bírói Tanács elnöke elé terjeszti, aki ennek alapján leválthatja tisztségéből a bírót. Fellebbezési jogosultsága az Alkotmánybíróságon lesz.
A megállapodás értelmében az államfő jogkörében marad a Bírói Tanács három tagjának kinevezése, amelyről korábban már Robert Fico is úgy nyilatkozott, ha ragaszkodik hozzá a KDH, a Smernek ezzel nincs gondja. A további három-három tagot a kormány és a parlament választja.
Tomáš Borec igazságügyi miniszter azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a bírák kapcsolatait, esetleges alkohol- és egyéb függőségeinek is utánajárnak, mert azok befolyásolhatják a döntéshozatalt.
A Smer és a KDH szerint azért is van szükség a reformokra, mert a lakosság tartósan bizalmatlan az igazságszolgáltatással szemben. A VIA IURIS bírói szervezet épp a parlamenti tanácskozás idején hozta nyilvánosságra a FOCUS ügynökség számára készített felmérést, amelyből kitűnik, hogy a polgárok 40,4 százaléka úgy véli, az igazságszolgáltatás nagy mértékben befolyásolja az életminőséget, 43,4 százaléka úgy véli, hogy eléggé befolyásolja, 7,9 százaléka szerint csak kis mértékben hat rá, 1,1 százalék szerint arra egyáltalán nem. A megkérdezettek 84 százaléka állítja hát, hogy az igazságszolgáltatás többé-kevésbé befolyásolja mindennapjaikat. „Az igazságszolgáltatás vált az utóbbi évek egyik legvitatottabb társadalmi témájává. A bírói hatalom gyakorlásának minőségéről ötből négy ember azt állítja, hogy az közvetlen hatást gyakorol az életére”, fűzte hozzá Milan Šagát, a szervezet ügyvezetője.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45775″}
