A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a salgótarjáni Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpont parkjában szobrot emelt Kubinyi Ferenc természettudósnak.
Kubinyi Ferencnek Nógrád megyéhez nagyon sok, Salgótarjánhoz lényegesen kevesebb kötődése van. Életének jelentős részét Losoncon, Videfalán és Budapesten élte le. Halálának helyéül Videfalát jelölik meg, de mindmáig nem ismert, hol nyugszik.
Számos tudományterületen alkotott jelentőset. A teljesség igénye nélkül sorolva alapító tagja és éveken keresztül elnöke a testvére Kubinyi Ágoston, Zipszer Keresztély András, Pettkó János és Marschan József közreműködésével 1848. január 3-án Videfalán létrehozott Magyarhoni Földtani Társaságnak, neki köszönhető az Ipolytarnóci megkövült ősfenyő és a lábnyomok tudományos kutatásának elkezdése, az Ajnácskő közelében lévő Csontosárok feltárása, számos a régióval foglalkozó tudományos munkát írt és jelentetett meg.
A szobor leleplezéséhez kapcsolódó emlékülésen szlovák és magyar szakemberek és meghívottak vettek részt, közöttük Zoltán Németh, a Szlovák Földtani Társaság alelnöke, a Novohrad-Nógrád Geopark munkatársai, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum, valamint a régió községeinek képviselői.
A program részét képezte a „Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 HUSK/1101” keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) által elnyert „Komplex természetvédelmi látogató-tájékoztató rendszer kialakítása a határ menti térségben” című, HUSK/1101/2.2.1/0344 regisztrációs számú projektnek.
A megjelenteket Horváth Ákos, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte. Baksa Csaba, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke, bevezető előadásában (Kubinyi Ferenc munkásságának jelentősége a Magyarhoni Földtani Társulat életében) némi szomorúsággal állapította meg, hogy Nógrád sohasem tartozott a tudománytörténet kiemelt területei közé. A részemről megjegyezve, hogy annak ellenére, hogy olyan tudósokat adott a nagyvilágnak, mint Bél Mátyás, Mikovínyi Sámuel, Petényi Salamon János, Fábry János vagy méltatlanul és teljesen elfeledett Kunszt János. S bár kísérletek voltak, a tartalékok a mind mai napig hatalmasak! Az előadó beszámolt arról, hogy Tápiószentmártonban megújult a Kubinyi-kúria és rendbe tették Kubinyi Ágoston itteni nyughelyét is.
A találkozót vezető Judik Béla, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrádi-tájegységének vezetője az elhangzott gondolatokra reagálva jegyezte meg, hogy a természetvédelemnek is van szerepe a természettudósok emlékeinek ápolásában. A szoboravatás az ilyen irányú figyelemfelkeltés egyik lehetősége.
Németh Zoltán, a Szlovák Földtani Társaság alelnöke a Magyarhoni Földtani Társulat megalakulásának nemzetközi hátterét mutatta be, hangsúlyozva, hogy az alapítók tettükkel számos, lényegesen fejlettebb országot is megelőztek és e tekintetben csak Anglia és Franciaország előzte meg őket. Kiemelte azt is, hogy a Társulat öt alapítója között szlovák nemzetiségűek is voltak. A Szlovák Földtani Társaság ilyen értelemben (is) elődjének tekinti a Társaságot és büszke arra, hogy azt teheti. Előadása zárásaként több ajándékkal lepte meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, amelyeket annak igazgatója vett át tőle.
Kecskeméti Tibor, a Magyar Természettudományi Múzeum címzetes főigazgató helyettese Kubinyi Ferenc őslénytani munkásságát mutatta be, tételesen sorolva fel életének legfontosabb állomásait, és kutatásainak a már általam fentebb említett helyszíneit. Bemutatva több korabeli írását, többek között az Ajnácskő ősemlősökről szól értekezését.
Igen érdekes voltak Guba Szilvia, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum muzeológusának gondolatai, aki az előadásában (Kubinyi Ferenc szellemi örökségének ápolása Nógrád megyében) Kubinyi Ferenc alkotói és régészeti tevékenységéről szólt. Elmondta azt is, hogy a Szécsényi Múzeum nem rendelkezik a névadója életét bemutató anyaggal, annak ellenére sem, hogy többször kezdeményezték.
Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Földtani és Tájvédelmi osztályvezetője a földtani és természeti értékek jelenlegi védelemmel foglalkozott (Földtani örökségünk megőrzése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén), megemlékezve Kubinyi Ferenc, az ipolytarnóci leletek megismeréséért és megmentéséért végzett munkájáról. Itt jegyezném meg, hogy a helyet híressé tevő megkövült fatörzs eredetileg több, mint 100 m hosszú volt, s a megrövidítéséhez maga is hozzájárult, amikor annak egy nem is kis darabkáját losonci házába szállította. Ez ott, a további gyűjteményeivel együtt pusztult el Losonc város 1849. augusztusi felégetésekor.
Prakfalvi Péter, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal geológusa egy rövid, a programba utólagosan besorolt előadásban a Novohrad – Nógrád Geopark és Kubinyi Ferenc munkássága és mai öröksége között vont párhuzamot. Szólt Kubinyi Ferenc bátonyterenyei (Arany-hegy) és a terbelédi szelvények feltárásáról is. Megidézve Kubinyi Ferenc szavait: „Leginkább, ami felettébb fájdalmas, idegen földön keresnek regényes tájakat, mint ha édes hazánkban olyanok nem találtatnának. Mintha más, s mostohább erő működött volna egykor annak az alkotásakor, holott édes hazánkban is, elég pazar kezekkel, sokat alkotott…”
Mily igaz ez ma is! Korunk embereinek megszokott tulajdonsága, hogy jobbnak, szebbnek és izgalmasabbnak ítéli a távoli tájakat és értékeket, azt viszont nem ismeri, ami ugyanilyen, vagy még nagyobb érték és karnyújtásnyira van tőle.
A szobor leleplezését viharos szél és kísérte, de az nem csökkentette a jelentőségét. Az alkotást Baksa Csaba és Németh Zoltán leplezték le.
Kubinyi Ferenc szobrát az alkotó Szabó Noémi, szobrászművész jelenlétében Stahl Gabriella, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum igazgatója méltatta. Az alkotás háromféle kőből épül fel, azt alulról felfelé haladva homokkő, riolit és márvány alkotja. Az utóbbi Olaszországból érkezett hófehér, évtizedekkel ezelőtt kibányászott carrarai márvány. Ez Kubinyi Ferenc tudományos és politikai szellemi nagyságát, nemesi származását jelképezi. Alaki megformálása a tudós idősebb kori portréja, hagyományos magyar nemesi viseletben. Alkotói törekvésként, egy szobor a természetben akkor jó, ha belesimul környezetébe. Az alkotást úgy helyezték el, hogy a tudós a szülőföld, Videfalva és Ipolytarnóc felé tekintsen.
A képgalériánkat ITT tekintheti meg >>>
Puntigán József, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”45916,42597″}