Lezsák Sándor, a Lakiteleki Népfőiskola vezetője, az magyar Országgyűlés alelnöke június elsején tartott előadást a határon túli magyar oktatási intézmények találkozóján Lakitelken. Felvidékről a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium tanárai és diákjai vettek részt a találkozón.
Lezsák Sándor előadásának a címe a Nemzetpolitika és a határon túli magyar iskolák fontossága volt.
A kormány nemzetpolitikai feladatának tekinti, hogy a határon túli településeken segítse a magyar nyelv tanítását, támogassa a magyar iskolákat és a magyar egyházakat –mondta Lezsák Sándor a Lakiteleki Népfőiskolán.
A Parlament alelnöke szerint az országgyűlési választás eredménye alapot ad arra, hogy a kormánynak a következő években folytatandó politikája a nemzetpolitika további erősítését szolgálja.
A magyar diákoknak szülőföldjükön kell biztosítani a tanulás és a megélhetés feltételeit, ehhez a lehetőségekhez képest anyagi támogatást is biztosítani kell – hangsúlyozta a Lakiteleki Népfőiskola alapítója a Nemzetpolitika és a határon túli magyar iskolák fontossága címmel a Burg Kastl közösség által támogatott határon túli magyar oktatási intézmények első találkozóján tartott előadásában.
A Rimaszombatból, Muzsalyról és Gyimesfelsőlokról érkezett tanárok és diákok előtt arról beszélt, ha nem sikerül vonzóvá tenni a szülőföldön maradást, akkor sokan Magyarországra járnak majd át tanulni, és ez a határon túli iskolák elsorvadását okozza.
Emlékeztetett arra is, hogy 2013 a kisiskolák éve volt, amikor több százmillió forintot költöttek az iskolák támogatására. Lezsák Sándor az Összetartozás-összetartás elnevezésű rendezvényen rámutatott, nemcsak a határon túli, hanem a határokon belüli kisiskolák megmaradására is figyelmet kell fordítani.
Az Országgyűlés alelnöke fontosnak nevezte a hungarikumtörvény elfogadását, mert az értéktárak felállítása, a helyi értékek felkutatása mozgósító erő, és hatással van az iskolákra is. Mint mondta, tizenéves diákok értékőr-munkacsoportokat szerveznek, igazi közösséggé alakulnak, ez is lehet a kisiskolák megújulásának egyik erőforrása.
Lezsák Sándor szerint az országgyűlési választás eredménye alapot ad arra, hogy a kormánynak a következő években folytatandó politikája a nemzetpolitika további erősítését szolgálja. Ezt a politikát támogatta a külhoniak 98 százaléka is – emlékeztetett a Fidesz-KDNP listájára a határon túlról leadott szavazatok arányára.
Reményét fejezte ki, hogy a Délvidéken látványosan javul a magyar iskolák helyzete az elkövetkezendő években. A külhoniaknak kell eldönteniük, hogy mi lehet a támogatás legmegfelelőbb formája – jelentette ki.
A találkozó sikerét mutatja, hogy már az első napon több iskola vezetője is jelezte, a jövőben szeretnének együttműködni más határon túli intézményekkel.
„Nagyon jó ez a lehetőség, mert megismerhettünk Rimaszombatból is és Erdélyből is embereket, akikkel tervezzük, hogy a jövőben felvesszük és kiépítjük a kapcsolatot. Nemcsak Magyarország határán belül, hanem kívül is” – nyilatkozta a Híradónak Gádof Zsolt, az EMMAUSZ Kollégium nevelője.
A találkozót a Burg Kastl Alumni Egyesület szervezte. Tagjai olyan diákok, akik a Bajorországban 1946 és 2006 között működő Burg Kastl magyar nyelvű internátusba jártak. Itt tanultak a második világháború és ’56 után disszidált magyar családok gyermekei.
Diego-Fedor Alice, akit szülei Venezuelából küldtek a bajor iskolába tanulni, arról beszélt, céljuk, hogy átadják azt a szellemiséget és magyarságtudatot, amiben ők felnőttek. „Mi vagyunk a múlt, a jelenlegi fiatalok jelképezik a jövőt, és azt, amit mi értékként tisztelünk és magunkban hordunk, úgy gondoljuk hogy érdemes átadni” – mondta a Híradónak.
A találkozót a Burg Kastl Alumni közösség támogatta. A kommunizmus elől menekült magyar emigráns értelmiség által létrehozott Magyar Iskolaegyesület alapította meg a Kastl Európai Magyar Gimnáziumot és Internátust. Ez az intézmény gyakorlatilag a nyugat-európai és tengerentúli szórványmagyarság egyik szellemi bástyája volt. A németországi Burg Kastl közösség egykori magyar gimnazistái évtizedek óta segítik a külhoni magyar iskolákat. A gimnázium megszűnése után a tablók és egyéb ereklyék Lakitelekre kerültek, ahol a tárgyakból emlékszobát is berendeztek.
A határon túli magyar oktatási intézmények Összetartozás – Összetartás című első találkozóján május 30-június 1-je között rendezték a Lakiteleki Népfőiskolán.
mno, hirado.hu nyomán Felvidék.ma
Fotó: Ujvári Sándor, mti
