A Komáromi Monostori Erőd Dunai bástyájának Jókai termében került sor az idei, 23. Nemzetközi Tudományos Konferenciára, melyet a Magyar Holokauszt Emlékév keretében rendezett a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság. E társaság nevéhez fűződik az első magyarországi Roma Holokauszt megemlékezés, melyet 20 évvel ezelőtt rendeztek meg Budapesten, 14 ország képviselőinek, a magyarországi külképviseleteknek és a történelmi egyházaknak részvételével.
A program helyszíne többszörösen szimbolikus jelentéssel bír. Komárom a kettészakított város, a roma holokauszt emlékhelye, de egyben híd is a határok felett, amely összeköt.
A program célja, hogy emléket állítson a holokauszt elfeledett áldozatainak és a tragikus történelmi példa kapcsán felhívja a figyelmet a rasszizmus és a faji előítéletek ma is fenyegető veszélyeire. Célja továbbá, hogy tanúságot tegyen a megbékélésről a romák és nem romák közös részvételével és hagyományt teremtsen nemzetközi szinten is a megemlékezésre.
A tanácskozás első napján és a második nap délelőttjén előadások és szekció programok váltogatják majd egymást, a második nap délutánján 15 órától pedig verses-zenés emlékműsor és ökumenikus istentisztelet zárja a rendezvényt, amelyre a Csillag Erődben kerül majd sor.
A cigány és a magyar himnusz elhangzása után Balázs József római katolikus plébános felszentelte a konferenciának helyet adó termet, a magyar és cigány zászlókat. A konferencia házigazdája Rostás-Farkas György, József Attila díjas író ünnepi beszédében kinyilatkoztatta, hogy nincsen ember és ember között különbség a földön. Az emberiség történelmének egyik legtragikusabb napjára emlékezve hangsúlyozta, hogy e nap az emberiség gyásznapja is egyben. Az egész világ vesztesége, hiszen a fajüldözés áldozatainak halálával a világ lett szegényebb. A közös megemlékezés célja, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen tragédia. Hiszen az egyik legnagyobb tanítónk az emlékezés. A múlt szörnyűségeit visszamenőleg már nem változtathatjuk meg, de tehetünk azért, hogy ne ismétlődjön meg. „Közös hazában, közös jelenben a közös jövőt építjük” – fejezte be gondolatait.
Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének megnyitó beszédében a kölcsönös egymásra figyelés képességét emelte ki. Örömét fejezte ki, hogy a példaképének tekintett Duray Miklós is megtisztelte jelenlétével ezt a konferenciát. Mint mondta, a felvidéki író-politikus egész életműve azt példázza, hogy az emberi méltóság tisztelete mindenekfelett való. „Az emberekért- származásuktól, vallási hovatartozásuktól függetlenül – ki kell állni, akár a börtönt is vállalva”- mondta.
A konferencia moderátora, Papp János egyetemi tanár ezek után egyenként szólította a meghívott vendégeket, hogy mondják el nyitó üdvözleteiket. Elsőként Varga István, a Monostori Erőd Múzeum Központ igazgatója szólt a közönséghez. Röviden bemutatta Közép-Európa legnagyobb erődrendszerét, amely a Duna két partján, két országban terül el, az összefogást is jelképezve. Dél-Komáromot, mint házigazdát Turi Bálint alpolgármester képviselte, aki a komáromi cigányság vezetőjével, Balogh Attilával érkezett. Őt Révkomárom alpolgármestere, Novák Tamás követte, aki –saját bevallása szerint- már 20 éve foglalkozik a holokauszt témájával. Elmondta, hogy a roma holokauszt fehér folt a téma kutatásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a feltárások, kutatások a témában rendkívül fontosak, hiszen aki nem ismeri a múltját, az nem tud jövőképet sem teremteni. Őt követte, szintén a felvidéki Komáromból Pasternák Antal, a helyi zsidó közösség vezetője, aki e példamutató rendezvény fontosságát hangsúlyozta ki. A nyitó üdvözleteket végül Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért Egyesület elnöke zárta. Felszólította a jelen lévőket, hogy a 20. század intézményesített gyűlölködéséből, borzalmaiból okulni kell. Használjuk tehát eszközként az emlékezést, eszközként, mely segít a változásban, az emberi gazemberség elpusztításában. Köszöntőt mondott Szunay Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság elnöke is, aki a gyermekekkel való foglalkozás, az oktatás fontosságát hangsúlyozta.
A meghívott előadók között szerepelt Ravasz József, a Dunaszerdahelyi Romológiai Kutatóintézet vezetője, Novák Tamás révkomáromi alpolgármester valamint Ruva Farkas Pál szociológus, író, a Cigány Írószövetség és Művelődési Egyesület elnöke.
A délutáni tudományos előadások érintették a roma tehetséggondozást és a roma gyermekek felzárkóztatását, többek közt Mátyás Tibor nyugalmazott középiskolai tanár, oktatási szakértő előadásában, aki Debrecenből érkezett. Rembeczkiné Kovács Aranka nyíregyházi pedagógus Másság vagy mienkség a pedagógiai gyakorlatban címmel tartott előadást. Ezt követően Papp János oktatási szakértő a Romani nyelv és identitás c. előadását hallgathatta meg a közönség. Pato Selam író, műfordító, képzőművész a roma kultúra és annak jövőképéről tartott előadást, majd a konferencia gondolatait Balázs József romai katolikus plébános foglalta össze, aki Ózd mellől, Borsodból érkezett a konferenciára, és elmondta, a konferencia idején újra megfogalmazódott benne, büszke arra, hogy cigány, és örül, hogy figyelem irányul a cigányságra. Jézus példáját említve megbocsátást hirdetett, hogy ezáltal nemesebbek, értékesebbek legyünk, mint a szenvedések okozói.
Ma délelőtt folytatódik a konferencia a Monostori erődben, vendégül látják a Rákóczi Szövetség elnökét, dr. Halzl József urat is. Délután 15 órától a Csillag erődben zenés irodalmi összeállítással, cigány költők, írók műveiből merített művekkel emlékeznek a cigány holokauszt áldozataira – szenvedésük színhelyén – majd négy felekezet lelkipásztorainak közreműködésével ökumenikus istentisztelettel zárul a rendezvény. A konferencia programja nyitott, minden érdeklődőt várnak a szervezők, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság tagjai.
További képek a szakmai találkozóról megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
Szalai Erika, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”49120,49071″}
