A Cseh Köztársaságban befejeződtek a kétnapos helyhatósági választások október 11-én. A Cseh Köztársaság, az adott település és néhány helyen Morvaország zászlajával díszített épületek választóhelyiségeiben az öntudatos polgárok leadták szavazatukat a bizalmukat megérdemlő képviselő-jelöltekre. Szombat délután az érdeklődő polgárok már türelmetlenül várták a voksolás eredményét, ki fogja igazgatni, gondját viselni lakhelyi közösségi hivataluknak.
Egy ilyen rögtönzött „falugyűlésnek” voltam a részese, ahol a polgárok hangos elégedetlenségüket és csalódottságukat fejezték ki a községi önkormányzat újonnan megválasztott összetételéről. Főleg az volt számukra érthetetlen, hogyan történhetett meg az, hogy az eddig közmegelégedésben és tiszteletben részesülő Polgármester, bár a szavazók voksainak túlnyomó többségét megszerezve, a szavazatszámlálási szabályoknak köszönhetően, 1 szavazat hiánya miatt, nem került be a község új önkormányzatába. A polgárok elkeseredve vették tudomásul, hogy a falu új képviselői a köztudottan „kétbalkezes”, „szájhős”, „csak saját zsebre dolgozó”, stb. önjelöltek lettek és nem a falu közössége érdekében, eddig is önzetlenül, tisztességesen tevékenykedő egyének.
Hogyan történhetett ez meg? Hát úgy, hogy a közösség választópolgárainak többsége, olyan kifogással, hogy – „Ha én nem megyek el választani a Polgármesternek úgyis lesz kellő szavazata”, vagy „ Kit válasszak? Mindegyiknek csak addig kellek, míg nincs tele a zsebe.”, „És amúgy is, csak uraskodni tudnak, azt csinálnak, amit akarnak.” – kifogással nem élt szavazati jogával.
Ha jobban belegondolunk az ilyen, és ehhez hasonló helyzetek létrejöttében ludas az igazságtalan ügyintézésekbe belenyugvó (itt nem a „kákán is csomót kereső” személyekre gondolok), a választásra jogosult nem választó polgár is. Vagy talán csak a gyermek vagy az iskola felelős azért, ha a szülő által iskolába beíratott nebuló tanulmányi eredményei elmaradnak a lehetséges, a képességei alapján elvárt eredményektől? Nem!
A szülő feladata a gyermek tanulmányainak otthoni, folyamatos ellenőrzése, segítése és hiba észlelésének esetén a „konstruktív kritika” időbeli megfogalmazása. Hát a képviselő „urak” munkavégzése esetében is hasonló a helyzet. Ne legyünk kényelmesek, merjünk szóvá tenni esetleges „megbotlásukat” a képviselőségük egész ideje alatt. Minél hamarabb tudatosítjuk mindnyájan azt, hogy ők vannak mi értünk, nem MI vagyunk ő értük, annál előbb valósulhat meg életkörnyezetünkben az igazi közvetlen polgári demokrácia!
A Cseh Köztársaságban a helyhatósági választások befejeződtek, Magyarországon a „három a magyar igazságos” választások a mai nap (vasárnap) folytatódnak, a Szlovák Köztársaságban pedig kerek egy hónap elteltével lesznek. Tehát, itt az idő (!), hogy a „másodosztályú állampolgári közösségünk” minden tagja végre felocsúdjon és igyekezzen a választások időpontjáig saját családjában, környezetében legalább még egy vonakodó, határozatlan választópolgárt meggyőzni a választások fontosságáról és tétjéről. Ezt tegye ne a pártért, pártokért, hanem magáért a közösségéért és gyermekei, unokái jövőjéért.
A novemberi helyközi választások után nem szeretném látni felvidéki honfitársaim keserű, csalódott arckifejezéseit, hallgatni „doktori” okoskodásukat, magyarázkodásukat úgy, mint most a morvaországi község rögtönzött „falugyűlésén”, mert akkor erre már csupán azt fogom tudni mondani – Ez eső után köpönyeg.
Lelovics Pál, Felvidék.ma
