Meglepő interjút közölt a topky.sk Somogyi Szilárddal, az SaS volt képviselőjével. Somogyi a múltban azzal sokkolta a közvéleményt, hogy korlátozná a vagyont. Jelenleg pedig új koncepciót készít elő Dél-Szlovákia számára, mivel zavarja, hogy itt a legnagyobb a munkanélküliség, nem épülnek autópályák, nincsenek ösztönzők. És ezt az itt élő magyaroknak és szlovákoknak is el kell tűrniük. „Azt szeretném, hogy olyan terület legyen ez, ahova egész Szlovákia területéről szívesen költöznek az emberek. Olyan paradicsomféle a földön” – jelentette ki Somogyi a beszélgetés során.
Somogyi két évvel ezelőtt azért távozott a parlamentből, mert a vagyonkorlátozással kapcsolatos javaslatát Sulíkék nem nézték jó szemmel, sőt sokan kommunista nézetekként jelölték meg azokat. A volt képviselő azt állítja, az azóta felszínre került gazdasági bűncselekmények igazolták az elsődleges elméletét a vagyonkorlátozást illetően. „A törvényeink megtiltják a politikusoknak, hogy tisztségeket töltsenek be különböző cégekben, azt azonban nem tiltják, hogy vagyonrészük legyen a társaságokban. Azaz a vagyoni érdekeltségeik megmaradnak” – fogalmazott. Somogyi azt mondja, a társadalmi igazságosság szükségszerűségének gondolata csak tovább erősödik benne, amikor egy látszólag szépen szónokló politikus hatalomhoz jut, és elsődlegesen azonnal a saját vagyonának gyarapításában kezd el gondolkodni. „A legjobban a közösből lehet szerezni, főleg, ha kecskére bízzák a káposztát” – mondta, hozzáfűzve, meggyőződése, hogy az emberek már olyan sok rossz tapasztalattal rendelkeznek az összes november utáni kormányt illetően, hogy a legszívesebben maguk döntenének a saját pénzük befektetéséről. Adók formájában mindegyik kormánynak odaadták a bérük egy részét, és ezeknek a pénzeknek a jelentős része a kiválasztott családok kasszájában landolt. „Leginkább nálunk, Dél-Szlovákiában látható ez, amely a legkevésbé közkedvelt a kormánypolitikusok körében, mivel a nem magyar pártok ideológiájuktól függetlenül ezen a területen a legkevesebb szavazattal számolhatnak, minek következtében már 25 éve nem nagyon húzogatják itt a mézesmadzagot” – jelentette ki.
Területi autonómia?
Somogyi a beszélgetés során elmondta, meggyőződése, hogy a Somorjától Nagykaposig élő emberek jobban el tudnák dönteni az adó formájában beszolgáltatott pénzeik sorsát, mint bármelyik központi kormány. Főleg, ha a kormány helyett az önkormányzatok szednék be az adót, és csak az állam oszthatatlan szolgáltatásaiért küldenék el annak egy részét a közös kalapba. „Mivel Dél-Szlovákia nemzetiségi összetétele olyan, amely miatt sohasem lehet a kormány bőkezű gazdasági figyelmének a központjában, szükségszerű, hogy a saját ügyeik nagy részéről maga döntsön egy újonnan kialakított középszintű területi egység formájában” – jelentette ki hozzáfűzve, az új dél-szlovákiai megye kialakításával felmerül azonnal a nemzetek közti együttélés kérdése is, Somogyi szerint azonban inkább csak Szlovákia távolabbi részein. Véleménye szerint ebben a kérdésben sajátosan működhetne ez a megye, a nemzetiségi arányokat törvényileg garantálnák az államigazgatási és közigazgatási szervekben, mint pl. az oktatásügy, egészségügy, vagyis minden állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szubjektumban, ami szerinte egyrészt garantálná a helyi szlovákok jogait, másrészt feltehetően megállítaná a magyarok kedvezőtlen fogyását is.
Somogyi szerint dél-szlovákiai lakosként elsődlegesen érinti őt a gazdasági igazságtalanság. „Hiszen például a Dunaszerdahelyi járásban, amely a területe és lakóinak száma alapján az elsők közé tartozik Szlovákiában, mégis egyetlen cent gazdasági ösztönzőt sem kapott Szlovákia megalakulása óta. És Szlovákiában élő magyarként érintve vagyok a magyarok fogyásában is. Az 1991-es népszámlálás óta folyamatosan csökken a számarányunk. De talán nem is osztanám az embereket szlovákokra és magyarokra, Szlovákiában ez mindig valamilyen súrlódási pontokat predesztinál. Inkább szlovák, illetőleg magyar identitású polgárokról beszélnék” – fogalmazott Somogyi, aki úgy véli, a fogyás annak az eredménye, hogy az itt élő magyarok, mivel már évtizedek óta kisebbségben élnek egy szabályozatlan közegben, hajlanak a többséghez való asszimilációra. „A cél azonban nem az asszimiláció, hanem az emberek integrációja az eredeti nemzeti identitásuk elvesztése vagy megváltoztatása nélkül” – jelentette ki Somogyi, aki mint mondta, továbbra is kiáll a korábbi parlamenti kijelentése mellett, hogy magyarul álmodik, de nem Magyarországról. „Ezzel a kijelentésemmel akár Igor Matovič hazugságvizsgálatának is alávetem magam” – fűzte hozzá.
Népszavazás?
Somogyi szerint a népszavazás jó dolog, és bízik benne, hogy létrejön egy olyan törvényes keret, amely lehetővé teszi, a regionális népszavazást, de örülne, ha a parlament egyszerű többséggel döntene a középszintű területi egységről szóló törvény módosításáról, és Dél-Szlovákiát kikiáltaná Szlovákia új megyéjének. Mint mondta, az a leghatékonyabb módja az adott terület gazdasági problémái megoldásának, ha hagyjuk, hogy a helyi lakosság döntsön a saját pénzeszközeinek felhasználásáról.
Somogyi azt állítja, a reményét a tapasztalati támasztják alá. „89-től már eltelt 25 év. Egyre kisebb az a generáció, amelyik valós vagy látens okokból fenntartja ezeket a nemzetiségi súrlódási pontokat. Az aktív korban lévőket inkább a gazdasági problémák izgatják, nem pedig a régi sérelmek. Ezek az emberek kénytelen a családjaiktól távol munkát vállalni, s bár többet keresnek, mint itthon, de feláldozzák ezért a családi életüket, s gyakran rossz körülmények közt idegen közegben dolgoznak. Ezeknek az embereknek az érdeke azt kívánja, hogy hazai közegben találjanak munkát. És ezt kívánja az Unió regionális politikája is, amely az államtól alacsonyabb szintű területi egységeket tartja az igazi partnereinek a támogatáspolitikájában.
Somogyi szerint a dél-szlovákiai megye működése csak abban térne el a többi közép szintű területi egység működésétől, hogy speciális törvények szabályoznák a nemzetiségi kvótákat, a nyelvi jogokat stb., illetve az adótörvényben foganatosított változások garantálnák, hogy az itt beszedett adók nagyobbik része vagy az önkormányzat jogkörében maradna, vagy a központi kormánytól egyenesen visszakapná azt.
Somogyi a beszélgetés során azt is kijelentette, meggyőződése, hogy a Szlovákiában élő magyarok a szülőföldjüket tartják valódi hazájuknak. Mint mondta, végeredményben a „szerencsétlen ellentörvény a kettős állampolgárságról” is azt mutatja, ha választaniuk kell, az itteni magyarok számára fontosabb, hogy megtartsák a szlovák állampolgárságukat. „És a magyar kormányok is mindig abból az elvből indulnak ki, hogy a gondjainkat itt kell megoldanunk, nem pedig Magyarországon. Bármit is gondolunk a magyar kormányokról, ez az irány már évtizedek óta tartja magát” – jelentette ki.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ez a saját ötlete, vagy valakik állnak még mögötte, Somogyi azt felelte: „Én inkább a Dél-Szlovákia területi önkormányzatára vonatkozó különböző elképzelések integráló személyiségének tartom magam, egy szűk körű csoporton kívül semmilyen párt vagy intézmény sem áll mögöttem”.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”50327,50350,49560″}