FRISSÍTVE – A csődtörvény módosító javaslatának vitája szerepel a parlamenti plénum programján ma, a módosítást sürgősséggel kellene elfogadni, hogy a fizetésképtelenné vált Váhostav-SK vállalat csődvédelme és szanálása megvalósulhasson, és a kis alvállalkozói is az eddig felkínált 15 %-nál lényegesen több pénzt kaphassanak vissza.
A Váhostav-ügyben kormány és ellenzék egymásra mutogat, Robert Fico kormányfő elérte, hogy pártjának képviselői leginkább Ján Fígeľ (KDH) volt közlekedési miniszter parlamenti alelnöki posztról való leváltásával foglalkoztak eddig – arra hivatkozva: Fígeľ minisztersége idején csökkentek irreálisan alacsonyra a sztrádaépítési közbeszerzéseken kínált árak, így Fígeľ miatt fizetésképtelen a Váhostav. Fígeľ leváltása egyelőre várat magára, helyette a csődtörvény vitája folyik.
A parlamenti vita azon a nyomvonalon halad, amelyen elindult. Az ellenzék és a kormányoldal „elbeszél” egymás mellett, leginkább azt a kérdést feszegetik, kinek az oligarchája Juraj Široký, a cég legnagyobb tulajdonosa. Sok ötlet felvetődött már, egyrészt az elmúlt napokban a kormányfő variálta a lehetőségeket, nyilatkozott arról, hogyan lehetne a Váhostav hitelezőinek 40 – 100 százalékos térítést biztosítani, majd Lucia Žitňanská (Most-Híd) fejtette ki, hogy Široký adja el a tulajdonában lévő Double Tree Hilton szállót, mert annak az ára elég az adósságokra.
Radoslav Procházka (Sieť) is üzent: a hitelezők tartozásait alakítsák át tőkerésszé (tulajdonrésszé) a cégben, s a jövendő nyereséggel kárpótolják a mostani veszteséget. Jozef Kollár (független-SKOK) mai felszólalásában kilenc pontban foglalta össze, mit kellene tartalmaznia az új csődtörvénynek annak érdekében, hogy a szanálás (restrukturalizáció) intézményével ne élhessenek vissza sorozatosan a vállalatok.
Többek közt javasolta, hogy a csődvédelmet kérő cégnek kelljen visszafizetnie az előző öt gazdasági évben kifizetett nyereséget, amivel megelőzhető a cég vagyonának spekulatív lenyúlása a tulajdonosok részéről. Javasolta, hogy az áru és szolgáltatás csak akkor váljon a beruházó tulajdonává, ha kifizette az összes számlát, s amennyiben erre nem kerül sor, váljon az alvállalkozó tulajdonrészévé a műtárgy arányos része, valamint hogy áfát csak bizonyítottan kifizetett számla után kelljen befizetni, s csak így lehessen visszaigényelni. Kollár a törvénymódosításba beiktatná, hogy restrukturalizációval csak az a cég élhessen, amely képes a zálogjoggal vagy törvényben nem garantált hitelezőkkel szemben legalább a követelések 50 %-át megtéríteni, s azt is, hogy a csődvédelemhez folyamodó cégek közbeszerzésekben ne vehessenek részt, amíg az eljárás le nem zárul. Tilos lenne továbbá azon személyeknek, akik hasznot húznak a restrukturalizációból a továbbiakkal az állammal üzletelni. Szigorítaná a nagy beruházások előkészítését és szigorú ellenőrzést vezetne be az alvállalkozói viszonyokig terjedően. A Polgári törvénykönyvben szélesebb értelmezést kapna a rosszhiszeműség, megakadályozandó, hogy a tulajdonosok ne nyúlhassák le saját cégüket rossz üzletek megkötésével, vagyonuk más cégekre történő átruházásával stb., hogy kitérjenek adósságaik kifizetésének kötelessége elől. Kollár végül a nyomozóhatóságok és bírák képzésének szükségességére is kitért, mert a szaktudásuk gyakran nem elégséges a spekulatív vállalkozói gyakorlat megbüntetéséhez.
Kollár felszólalását a Smer frakciója megtapsolta, amit az ellenzéki pártok többsége rossz néven vett, így a vitában még arra is futotta, hogy egymást szapulják egy táboron belül. Egyébként pedig: alapos sajtószemlét tartottak, szóltak Putyin – Fico és Široký – Hodorkovszkij párhuzamokról, a bahamai luxusvillák áráról, arról, hogy Širokýt nem lehet perbe fogni, mert esetleg kinyitná a száját…
A vita most is folyik, de hogy születik-e megoldás, s ha igen, az milyen lesz, sejteni sem lehet. Főleg, hogy több képviselő azt tette szóvá, az elmúlt napokban nyilvánosságra került kormányzati elképzelések közül papíron még egyik sem jelent meg a törvényhozásban.
Pfundtner Edit független parlamenti képviselő nehezményezte a parlament mai ülésén a Kereskedelmi Törvénykönyv módosításáról szóló vita teljes elpolitizálódását. A Váhostav fizetésképtelensége miatt sürgős módosítást igénylő törvénykönyv jelenleg egy gyorsított törvényhozási eljárás tárgya. Emiatt a parlamenti ülés programján először az kerül megvitatásra, hogy indokolt-e a gyorsított eljárásban való törvényhozás. A javaslat tartalma a konkrét intézkedésekkel majd csak ezután kerülhet terítékre.
Pfundtner Edit a Felvidék.ma-hoz eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy reményei szerint hamarosan sikerül az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott módosítást tárgyilagosan is megvizsgálni. Leszögezte, hogy „a törvénymódosító javaslat olyan szembetűnő hibákat tartalmaz, amik fölött egyszerűen nem szabad elsiklani. Ezek kiküszöbölése azonban jelenleg teljesen a kormánypárti politikusok kezében van, akiket az Alkotmányjogi Bizottság ülésén majd később a plénumban fogok felszólítani a hibák mielőbbi eltávolítására.”
A képviselőnő a kormány által benyújtott javaslathoz még hozzáfűzte: „Nem tartom egyáltalán helyesnek a parlamenti vita ilyen fokú elpolitizálódását ebben a helyzetben, amelyben az időt inkább a mielőbbi hatásos megoldások kidolgozására kéne használnunk. Ezt a helyzetet nehezíti az a tény is, hogy egy elkapkodva és sok helyen hibásan kidolgozott módosító javaslattal van ennek során dolgunk. Emiatt örülnék, ha a politikai civódás helyett inkább a konkrét megoldásokra összpontosíthatnánk a következő programpont megvitatásán belül” – áll a sajtónyilatkozatában.
A képviselő asszony ma újra közleményben reagált az ügyre:
„Az Alkotmányjogi Bizottság ma délben tárgyalt az egy hete benyújtott kormányjavaslatról, mely a Váhostav fizetésképtelensége körüli problémákat hivatott orvosolni. Tudva azt, hogy a benyújtott anyag törvényszerűen módosítva lesz a kormány mai sajtótájékoztatója után.
Pfundtner Edit, független parlamenti képviselő szerint minden jelenlévő képviselő tudatában volt annak, hogy egy olyan javaslatot kell megvitatni, amely az elkövetkező pár órában alapvetően át lesz dolgozva. Ilyen feltételek mellett teljesen szerepét veszítette a bizottság ülése ebben a rövidített eljárásban. A tárgyi vita a javaslat konkrét pontjaihoz ugyanis szinte feleslegessé vált.
Véleménye szerint a kormány ezzel a lépésével egyszerű végrehajtóvá minősítette a parlamentet. „Úgy látszik, nálunk a hatalommegosztás elve sajnos csak papíron működik. A parlament, mint Szlovákia törvényhozó szerve ezzel elvesztette küldetését, ugyanis a kormánypárti képviselők gondolkodás és kellő odafigyelés nélkül megszavazzák a kormány javaslatait, legyenek azok bármilyen minőségtelenek és nem átgondoltak.”
A képviselő szerint a helyzetet még inkább súlyosbítja, hogy nagyon sok esetben semmilyen társadalmi vita nem előzi meg ezen javaslatok elfogadását. „Mint tudjuk, a jelenleg érvényben lévő Kereskedelmi Törvénykönyv gyorsított eljárásban lesz módosítva. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez nem egy hagyományos eljárás és a benyújtott módosításoknak nagyon súlyos következményei vannak főleg a vállalkozói szférát illetően. Egy törvénykönyv módosításánál nagy hiba kihagyni a tárcaközi egyeztetés folyamatát és megtagadni az érintettek valamint a nyilvánosság hozzászólási jogát. Ennek hiányában úgy gondolom, hogy egy magáncég anyagi problémái miatt a kormánypárti képviselők sajnos feláldozzák a bevett törvényhozási szokásokat és alapszabályokat, rontva ezzel a törvények minőségét is.”
-ngyr-, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53141,53022,52698,52881,48832″}
