Maximumot a minimumért, azaz mindenki a lehetősége szerint a maga helyén próbálja megtenni a legtöbbet iskoláink védelmében. Többek között ebben állapodtak meg a hétfői szakmai megbeszélés résztvevői, hangsúlyozta a házigazda. A. Szabó László (MKP) szívesen látna egy egyetértésen nyugvó, szakmailag megalapozott nemzetiségi oktatási minimumot. Az idevonatkozó nyilatkozat-tervezetet a Most-Híd jelenlévő képviselője, Érsek Árpád egyelőre nem írta alá. A szakmai egyeztetés már a jövő héten folytatódik.
Legyen az parlamenti, megyei vagy európai parlamenti képviselő, illetve polgármester, tevékenyen részt kell vennie a közoktatás védelmezésében. De ugyanez vonatkozik a szakmai és civil szervezetekre is: igyekezzenek mindent megtenni a saját területükön, jelentette ki A. Szabó László, az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke. „Égető problémák gyötrik a szlovákiai közoktatást, ezen belül a nemzetiségi oktatást is. Ezt valami módon kezelni kell, a közös gondok közös megoldást igényelnek” – véli a szakpolitikus. Elmondta, a találkozón egyrészt hosszú távú stratégiai célokat akartak megfogalmazni, a sokat emlegetett oktatási minimumot, amit minden részvevő el tud fogadni, másrészt operatív kérdéseket megvitatni. Egyfajta ötletbörzét terveztek, a kérdések fontossági sorrendbe állítását és kezelését. „Az első terület kapcsán el kell mondani, hogy a Most-híd párt képviselője haladékot kért, úgy gondolja, mivel ma kapták meg a jelenlévők ezt a négyoldalas nyilatkozattervezetet, nem tudja nyugodt szívvel aláírni, időt kért, szeretne ezzel a pártja még foglalkozni. A többi jelenlévő szervezet képviselője ezt a nyilatkozatot aláírta” – szögezte le A. Szabó, hozzátéve, addig nem hozzák nyilvánosságra a dokumentumot, míg az utolsó aláírás nem lesz meg.
Érsek Árpád köszönetét fejezte ki a meghívásért, s elmondta, tulajdonképpen minden pontban egyetértés alakult ki, hiszen nem politikai, hanem szakmai kérdésekről van szó. „Az előterjesztett nyilatkozatot azért nem írtam alá, mert a Hídnak van egy Vízió 2016 elnevezésű dokumentuma, amely oktatási programot is tartalmaz. Azzal összehasonlítjuk, s gondolom, nem lesz majd probléma, hogy az aláírás megszülessen. Ez az egyedüli oka a halasztásnak” – jegyezte meg Érsek.
A. Szabó az operatív egyezségek kapcsán ismertette, hogy azokból kettő a parlamentet érinti. Az egyik a minimális osztálylétszám hatályon kívül helyeztetése a közoktatási törvényben, a másik az iskolaigazgatók választásának módja. A további teendő az lenne, hogy nyomást gyakoroljanak az oktatásügyi minisztériumra, hogy halassza el az óratervek bevezetését. „Elfogadhatatlan az az óraterv, amelyet a minisztérium nyilvánosságra hozott. Ez elsősorban nemzetiségi probléma”- közölte az MKP alelnöke, aki szerint mindenképpen szükség van egy szakmai találkozóra a miniszterrel. Ennek kezdeményezésére a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetséget (SZMPSZ) kérték fel. Jókai Tibor elnök hangsúlyozta, a szövetség már az előző hasonló egyeztetés, 2013 óta szorgalmazta a közös összefogás szükségességét. „Nagyon pozitívnak tartom, hogy végre sikerült leülni a pártok, a szakma és a civilek képviselőinek. Felvetődött már korábban is, hogy kezdeményezzünk találkozót a miniszterrel, Rozsnyón nyitottnak mutatkozott arra, hogyha bármilyen problémánk van, keressük meg. Holnap (kedden) tart ülést az elnökségünk, erre valamilyen formában pontot teszünk”. A SZMPSZ elnöke kifejezte örömét, hogy több pontban is egyezségre jutottak a hétfői találkozó részvevői, mert mint mondta, nagy a bizonytalanság az iskolákban, az igazgatók még mindig nem tudják, mi lesz szeptembertől az osztálylétszámokkal.
A találkozón elhangzott, hogy egy állandó szakmai egyeztető fórum kialakítása is a tervek között szerepel. Szigeti László (MKP) szerint a hétfői egyeztetés egy új kezdet lehetne. Egy nyitott fórumot kezdeményeznek, amelyhez később a jelenlegi résztvevőkön kívül mások is csatlakozhatnának, ha van mit mondaniuk a közoktatás terén. Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke is reméli, lesz folytatás. „Sok kérdésben közös nevezőre jutottunk, ez az egyedüli terület a kultúrán kívül, ahol a pártok, szervezetek nagy eséllyel megtalálhatják a közös hangot, ahol érvényesülhet a civil kurázsi. A prímet a szakmai szervezeteknek kell vinni, de a Csemadok partnerként együttműködik, és ez így lesz a jövőben is. Jelenleg az aláírásgyűjtést végezzük az óraszám-csökkentés ellen, a petíciós ívek ott vannak minden rendezvényünkön”.
Őry Péter, az MKP önkormányzati alelnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere szintén szervezett fórumokat a környező települések vezetőinek részvételével. Az álláspontjuk egyértelmű, a községek elemi érdeke a kisiskolák megmaradása is, mert identitás-erősítő, megtartó erejük van. „A községek választott vezetőit leginkább az aggasztja, hogy nem látni tisztán, nem tudni, mit hoz a jövő az oktatás terén, így nehéz hosszútávon tervezni.”
Az MKP kezdeményezte hétfői szakmai találkozón a házigazda A.Szabó Lászlón és Szigeti Lászlón kívül jelen volt: Érsek Árpád, Prékop Mária (Most-Híd), Bárdos Gyula (Csemadok), Jókai Tibor ( SZMPSZ), Fodor Attila (Comenius Pedagógiai Intézet), Mézes Rudolf (Szlovákiai Magyar Szülök Szövetsége), Tokár Géza (Szlovákiai Magyarok Kerekasztala).
BA, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”53506,53428,53396,53184,52656,52316,51030″}
