A magyar nemzetpolitikát az alaptörvényben lefektetett tétel határozza meg, mely szerint Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyar közösségek sorsáért – fogalmazott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Bonyhádon. A Tolna megyei város korábbi polgármestere a bukovinai székelyek letelepítésének 70. évfordulója alkalmából rendezett, konferenciával egybekötött megemlékezésen foglalta össze a magyar nemzetpolitika alakulásának főbb fordulópontjait.
Az államtitkár szerint a magyar nemzetpolitika új korszaka még Antall Józseffel kezdődött, aki először mondta ki, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. A néhai miniszterelnök hitvallását azonban már nem mindegyik utóda vállalta fel: a mélypont egyértelműen 2004. december ötödike volt, a gyászos emlékezetű népszavazás a kettős állampolgárságról. Potápi szerint azonban a 2010-es kormányváltással a nemzetpolitika ismét megtalálta önmagát és új lendületet kapott. Ennek jól látható eredményei is vannak, mint például a közel 700 ezer új magyar állampolgár vagy a határon túli magyaroknak nyújtott támogatási rendszer átalakítása. Az államtitkár elmondása szerint a határon túli magyarokat támogató Bethlen Gábor alap idén 17,6 milliárd forint támogatást folyósít, „tágabb értelemben azonban Magyarország 60 milliárd forintot fordít nemzetpolitikára” – fogalmazott Potápi.
Bonyhád a bukovinai székelyek letelepítése mellett a Felvidékről kitelepítettekre is emlékezett: ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén immáron tizennyolcadik alkalommal került sor a Felvidékről kitelepített magyarok találkozójára, melyet 1998 óta mindig pünkösdhétfőn szerveznek meg a városban (melynek egyébként Felvidékről Tardoskedd a testvértelepülése).
Felvidék.ma
