Herman Ottóról köztudott, hogy micsoda kiterjedt levelezést folytatott. Egyes vélekedések szerint Kazinczy Ferenc után ő volt hazánkban a legnagyobb levelező (Lambrecht 1920. 25). A levélírás Herman életében központi szerepet játszott, óriási segítséget nyújtott egész Európára kiterjedő kapcsolatainak kialakításához és fenntartásához; hallásának fokozatos romlásával pedig a közvetlen érintkezést, a beszélgetést pótolta számára (Erdődy 1983. 392).
Herman Ottó Pósa Lajossal is levelezésben állt, sőt nemcsak ők ketten, hanem mindkettőjük családjának többi tagja is egymással. Erre a levelezésre először Szabadfalvi József hívta fel a figyelmet, amikor közölte a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentumtárában fellelhető ilyen jellegű dokumentumokat (Szabadfalvi 1976, 1987). Itt összesen 26 levelet őriznek, melyeket Herman Ottó Pósa Lajoshoz, illetve családjához (feleségéhez, leányához) intézett, továbbá 3 olyan levelet, melyeket Herman Ottóné küldött Pósáéknak. (HOM HTD 70.42.2; 70.42.4-19; 70.42.21-29; 70.43.1-3.)
Ezen túlmenően a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának Kézirattárában elhelyezett Pósa-hagyatékban is található egy levél, melyet Herman Ottóné írt Pósa Lajosnak. (Kt. d. 3045)
Az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában is számos ide vonatkozó levelet őriznek a Pósa-hagyaték részeként. (Fond 143/…A kutatás időpontjában a jelzett fond még feldolgozás alatt állt.)
Témánk szempontjából ugyanilyen jelentős a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában fellelhető Pósa-hagyaték is. (MTA Könyvtár Kézirattára, Ms 273/57-108)
A Miskolcon őrzött levelek 1897-1914 között íródtak, a Sárospatakon őrzött levél 1905. május 23-i keltezésű. Az MTA-ban és az OSZK-ban őrzött levelek és dokumentumok 1881-1916 közötti évekből származnak. Nem kizárt, hogy további Herman-Pósa levelek is lappanganak levéltárak, adattárak mélyén, de számomra egyelőre e 114 levél tartalma ismeretes.
Ezek közül két levél valójában nem is ide illő, hiszen nem egymás közötti levélváltás. Az egyiket Blaha Lujza írta Herman Ottónénak, de mivel ez is a Pósa-hagyatékból került elő, nem hagytam ki. A másik Margó Ede részvétnyilvánító levele Pósa Lajos özvegyének. Ez utóbbit maga Pósáné helyezte a Herman Ottóné halálára küldött részvétnyilvánítások mellé, így ezt sem hagytam ki (A tanulmány eredeti közlésében a mellékletek a 69, 85. számú dokumentumok.).
***
69. Fond 143/ (OSZK Kézirattára)
2 oldalas kézírásos részvétlevél, Margó Ede Pósa Lajosnénak Pósa Lajos halálára
?, 1914. július 9, vagy utána
Nagyságos Asszonyom!
Vigasztalni Önt nagy szomoruságában én nem tudom.
Egy álmot végigálmodtunk a megboldogult és én. Ez álom valóra is vált. Dankó Pista szobrának készítése alatt ismertem én meg az Ő nagyságát. Most hogy elment tőlünk fájdalmam mellett előtérbe nyomul az az ohaj, bár ha élhetnénk mindnyájan egy ./. életet abban a lelki harmóniában, mint a melyben Ő élt.
A kit annyian szerettek, és a ki úgy szeretett mint Ő az nem halt meg, örökké élni fog azoknak lelkében, a kik a szépet szeretik.
Kezeit csókolja
igaz tisztelője
Margó Ede
85. Fond 143/ (OSZK Kézirattára)
2 oldalas kézírásos levél, Splényné Blaha Lujza Herman Ottónénak (halála után Pósa Lajosné hagyatékába került)
Budapest, 1894. ?. 26.
Nagyságos Asszonyom!
Megtisztelő soraira, hogy még csak most válaszolok, ezer bocsánatot kérek. Uj darabra készültem, szerepem minden perczemet igénybe vette, egy hét óta ma van az első szabad napom.
Az új darab hála istennek meg lehetős sikert aratott, van benne egy pár csinos dal is, de én még is olyankor szeretném kedves ./. férjét színházunkban látni a mikor egy régi jó népszínművet adúnk a régi édes magyar nótákal a melyeknek most párja nincs.
És ha tudom, hogy nagyságod kedves férjével ott lesz, egész lelkemből önöknek fogok énekelni.
Kiváló tisztelettel
Splényné Blaha Lujza
Budapest 1894. 26.(így!)
***
Három további dokumentum valójában nem is levél, hanem levélhez mellékelt versek, ily módon tehát a levelek száma 109. Az alábbiakban és a következő részekben e levelezésből kirajzolódó, az évek múlásával igaz barátsággá fejlődött kapcsolatot vázolom föl.
A Herman és Pósa család kapcsolata kétségkívül Herman Ottó és Pósa Lajos kapcsolatával indult, s minden kétséget kizáróan először kifejezetten politikai színezetű volt. Herman Ottó politikai szerepvállalása köztudott, ezzel a témával többen foglalkoztak, sőt Szabadfalvi József Herman parlamenti képviselőségének külön könyvet szentelt (Szabadfalvi 1996).
Pósának a politikában betöltött szerepe az utókor előtt kevésbé ismert. Az ugyan köztudott, hogy a parlamenti képviselőségről éppen Herman Ottó beszélte le, s abból, hogy Kossuth Ferenc is azok között volt, akik rá akarták őt beszélni a mandátumért való küzdelemre – amint ezekről fentebb már volt szó – sejthető, hogy melyik oldalon állt. Természetesen Herman Ottóhoz hasonlóan ő is a 48-as eszméket továbbvivő függetlenségi pártot erősítette. Politikai versei is erről tanúskodnak, melyeket – a gyermekversekhez és a nótákhoz hasonlóan – szinte ontott magából. Ám ezek – kevés kivételtől eltekintve – az utókor ítélete szerint nem érték el azt a színvonalat, mint amazok. Majd minden nagyobb politikai eseményről írt efféle haragos verseket. A lapok szívesen közölték, a közönség szívesen olvasta. Népszerűségét még ezzel is növelte, de költészete értékét e verseivel nem tette súlyosabbá. … azonban a közhangulat emeléséhez hozzájárultak, s a hasonló érzésű emberek hangulatával találkoztak, ezért hatásuk nagy volt (Gyöngyösy 1919. 200). Levelezésükből arra következtethetünk, hogy ezeket a verseket Pósa megküldte Herman Ottónak (Szabadfalvi 1976. 12. 1-2. levél).
Ám Pósa nem csupán a jelzett párt szimpatizánsainak táborát növelte, hanem annak tagságát erősítette. Csak ezzel magyarázható, hogy a szemtanú hitelességével számolt be az eredményt Szarvason váró Herman Ottónak, miként választották őt meg pártja képviselőjelöltjének 1881-ben (melléklet 1. dok.).
***
1. Ms 273/67 (MTA Könyvtárának Kézirattára)
Távirat, Pósa Lajos Herman Ottónak
Szeged-Szarvas, 1881. ? 12-13.
Herman Ottónak Szarvas
Zajos ősgyűlés Bakay mellett öt ember Toth Pál Önhöz csatlakozott viharos éljenzés közt pártjával képviselőjelöltnek ön kiáltatott ki egyhangulag fényes győzelem
Pósa Lajos
***
Az egyik levélből az is kiderül, hogy Pósa Szegeden megalapította a függetlenségi párt sajtóorgánumát, a Magyar Ujságot, ám ez talán még indulása előtt, vagy röviddel azután egyesült a Szegedi Naplóval, ily módon ez lett a függetlenségi párt lapja Szegeden (melléklet 2. dok.).
***
2. Ms 273/57 (MTA Könyvtárának Kézirattára)
3 oldalas kézírásos levél, Pósa Lajos Herman Ottónak
Szeged, 1881. július 14.
„SZEGEDI NAPLÓ” SZERKESZTŐSÉGE. – feliratos levélpapíron.
Kedves Képviselő úr!
A „Magyar Ujság” egyesült a „Szegedi Napló”-val. Tehát végre valahára van lapja Szegeden a függetlenségpártnak is. Rajta leszünk, hogy az egyesülés egy kis tartalmi erőt is leheljen lapunkba, meg is nagyobbítjuk, mihelyt a megrendelt papír megérkezik, hogy annál változatosabb lehessen. Törekvéseimet, sok fáradságomat a „Magyar Ujság” megalapítására vonatkozólag, mely sok törekvés és fáradság már most a Szegedi Naplónak gyümölcsözik, mert előfizetőim már most ezt járatják, méltányolni s méltányoltatni fogják kellőleg.
Most nincs egyéb hátra, mint megfogni az eke szarvát és dolgozni isten igazában, hogy a Szegedi Napló méltó közlönye lehessen Szeged és vidéke függetlenségpártjának.
Nagyon kérem, kedves képviselő úr, édes jó urambátyám, legyen olyan jó, támogasson bennünket hazafias törekvéseinkben minél többször. Úgy szeretném nevét a lap érdekében is minél többször látni hasábjaink alatt, úgy szeretném különösen azért, hadd lássa az a jó alsóvárosi nép, hogy az ő képviselőjük csak nem feledkezik el ő róluk. (300-320 gazda ember praenumeransunk körülbelől van) hadd lássa a felsőváros, a tanya s az egész Szeged, hogy az a Herman Ottó, aki ilyen szép vezérczikket, tárczát (ennek írására is nagyon de nagyon kérném) ír, mégis csak ember ez a talpán!
Önzés és önzetlenség egyszerre szól belőlem. Becses működése végtelen sokat használna lapunknak is, de kedves urambátyám erős népszerűsége még erősebb gyökereket verhetne.
Nagyon kérem, legyen olyan jó, küldjön szombat délutánra valamit, hogy vasárnapi számunkat már díszíthesse. Vagy ha tán akkorára teljes lehetetlen volna: vasárnap estére vagy hétfőn reggelre a keddi lap számára. Majd máskor többet.
A czikket vagy tárczát epedve várva maradok
Szegeden, 1881. jul. 14.
tisztelő öccse:
Pósa Lajos,
a „Szegedi Napló” szerkesztőségében.
u.i. Küldeményét kérem nevemre czimezni.
***
Ez az adat azért nagyon érdekes, mert a magyar sajtótörténetben ugyan köztudott, hogy a Magyar Ujság a 48-as áramlatok központi sajtóorgánuma volt, ám ez 1875 közepén végül megszűnt (Szabolcsi főszerk. 1985. 112, 121). 1892-től az Athenaeum kiadásában ismét jelent meg ilyen nevű lap (Szabolcsi főszerk. 1985. 255), de a Pósa levélben említett szegedi Magyar Ujságról nem találtunk adatot, és a sajtótörténet a Szegedi Naplót nem függetlenségpárti újságként tartja számon (Szabolcsi főszerk. 1985. 268-269). Pósa viszont Herman Ottót, mint Szeged függetlenpárti képviselőjét pártérdekekre hivatkozva buzdítja vezércikk és tárca írására a Szegedi Napló részére (melléklet 2. dok.), ill. egy bizonyos szegedi ügyet megtámogatva az Egyetértésben (melléklet 4. dok.).
***
4. Ms 273/59 (MTA Könyvtárának Kézirattára)
3 oldalas kézírásos levél, Pósa Lajos Herman Ottónak
Szeged, 1883. június 15.
„SZEGEDI NAPLÓ” SZERKESZTŐSÉGE. – feliratos levélpapíron.
Szeged, 1883 junius 15.
Kedves Ottó bátyám!
Fogadja ujolag köszönetemet jóságáért, melyet irányomban tanúsit. A szép forditásokat megkaptam és gyönyörködtem benne. Már el is küldtem Silbersteinnak a német kiadás számára.
Hanem hát, az igazat megvallva, nagyobb dolog az, a miért én Ottó bátyámat fölkeresem. Itt nálunk, Szegeden a holt saison olyan eleven kezd lenni, hogy csupa gyönyörűség. Holnap Pálfi Ferencz polgármestert fáklyás zenével tisztelik meg. Hogy miért, elmondom.
A „Szegedi Napló” ujdondásza, Békefi Antal szokott módon elment egy szép nap a polgármesteri irodába rovata számára a rendes mindennapi anyagot begyüjteni. Egy az napi „Szegedi Hiradó”-ban megjelent észrevétel folytán annyira megfeledkezett a polgármester magáról és a sajtó tiszteletéről, hogy meghagyta egyik alárendelt közegének: „Ezeket az urakat a hivatalokba többet bebocsátani nem szabad.”
A napló másnap védelmére kelt a sajtó megtámadott tisztességének s erélyes hangon megtette észrevételeit. A Szegedi Hiradó, a mely tulajdonképen érdekelve volt ez ügyben, személyes incidensnek nevezte az egészet. A városházán pedig mozgalom indult meg, ivek köröztetnek a holnap tartandó fáklyászene költségeire. Teszik ezt a városi restauráczió érdekeltjei a királyi biztosság titkos beleegyezésével. Tehát nem csak hivatalnoki loyalitás, hanem politikai árnyalat szinezetével is bir a dolog a függetlenségi párt ellenében való korteskedés czéljából.
A Szegedi Napló holnapi számában Enyedi Lukács egy erőteljes czikkben veszi föl az eldobott keztyüt, ismét és ismét védelmére kel a szabad sajtónak s leszállitja az egész mozgalmat a maga értékére. Ide csatolom a czikk kefelenyomatát az előbbeni ez ügyre vonatkozó megjegyzésekkel együtt.
Nagyon jó lenne a megtámadott sajtó és pártunk érdekében s Enyedit nagyon lekötelezné, ha ez ügyben, Ottó bátyám fölszólalna az Egyetértésben s ismert erélyes tollával nagyobb sulyt adna a Szegedi Napló igaz ügyének.
Kérésemet megújítva vagyok
szerető öccse:
Pósa Lajos
***
Folytatjuk…
Bodnár Mónika, Felvidék.ma
* Az írás a miskolci Herman Ottó Múzeum LIII. Évkönyvében megjelent Egy igaz barátság története – Herman Ottó és Pósa Lajos, valamint családjaik kapcsolata levelezéseik tükrében című tanulmány újraközlése.
Irodalom
Erdődy Gábor
1983 Utószó. In: A pokol cséplője. Herman Ottó gyűjtőnaplói, vitacikkei, levelei. Magvető Könyvkiadó, Budapest. 391-403.
M. Forgon Mihály
1997 Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Gömör-Kishonti Téka. Méry ratio Somorja (Šamorín)
Gyöngyösy László
1919 Pósa Lajos. In: Irodalomtörténet. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság havi folyóirata VIII. évf. 23-33; 177-217.
1920 Pósa Lajos életrajza. Özv. Pósa Lajosné kiadása, Budapest.
Herman Ottó
1882 Védjük az állatokat. Jó Barát. Ifjúsági képes hetilap. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos Pósa Lajos. Szeged. I. évf. 3-5; 22-23.
Jó Barát. Ifjúsági képes hetilap. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos Pósa Lajos. Szeged. 1882. I. évf. 1-17. sz.
Kosztolányi Dezső
2004 Tükörfolyosó. Magyar írókról. Osiris Kiadó. Budapest. 201-207.
Lambrecht Kálmán
1920 Herman Ottó. Az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Biró Miklós kiadása, Budapest.
1933 Herman Ottó élete. Könyvbarátok kis könyve. Kiadja a Magyar Könyvbarátok. Budapest.
Pósa Lajos
1914 Költeményei. Bródy Sándor előszavával. Singer és Wolfner kiadása, Budapest.
1914 Gyermekversei. Herczeg Ferenc előszavával. Singer és Wolfner kiadása, Budapest.
Praznovszky Mihály
2006 Pósa Lajos, a szelíd költő. Siker X Bt. Budapest.
Szabadfalvi József
1976 Herman Ottó levelei Pósa Lajosékhoz. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15, 11–25.
1987 Herman Ottó levelei Pósa Lajosékhoz. In: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról. Borsodi Kismonográfiák 25. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. 53–70.
1996 Herman Ottó a parlamenti képviselő 1879-1897. Officina Musei 5. Miskolc.
Szabolcsi Miklós főszerk.
1985 A magyar sajtó története II/2. 1867-1892. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tóth Árpád
1916 Várady István halálára. In: Nyugat 9. évf. 9 sz.
Uj Idők. Szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. Szerk.: Herczeg Ferenc. 1914. XX. évf.
{iarelatednews articleid=”54205″}
