A hétfői Új Szó több írásban is foglalkozik az MKP önkormányzati koncepciójának strasbourgi ismertetésével, amelyet múlt héten csütörtökön mutatott be az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjában.
Meglepő volt számomra, hogy a szombati, október 10-i kurta információ után a téma újra napirendre került, s immár címoldalra. A napilap három oldalán olvashattunk két különböző szerző tollából a témával kapcsolatosan. Az írások elolvasása után meglepetésem szertefoszlott, s megértettem, főleg a főszerkesztő üzenetét. Teljes mértékben egyetértek vele, amikor azt írja: „Egyre közelebb vannak a választások”, s talán még azzal is, hogy „Nehéz öt hónap vár az MKP-ra.”
Azzal viszont nem, hogy milyen alattomos módon próbálja befeketíteni az MKP elnökét, s rajta keresztül az egész pártot, rányomva a pártra a radikalizmus bélyegét. A témával kapcsolatos írások alapján komoly ellentmondásba keveredik a napilap önmagával, vagy legalábbis a politikai rovat vezetője a főszerkesztővel.
S itt az én egyik problémám, vajon kinek higgyek? Az önkormányzati koncepció bemutatása utáni heves vitában keményebb, esetenként az erőszak alkalmazására is utaló vélemények is elhangzottak a kitűzött cél elérésének módjával kapcsolatosan. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a „keményebb”, erőszakra is utaló vélemények nem az MKP politikusaitól származnak. A tanácskozáson szintén jelen lévő Nagy József (Most-Híd) EP-képviselő volt az, aki bírálta az ún. keményebb vonal felszólalásait.
Az Új Szó hétfői vezércikkének végén azonban a szerző, Mózes Szabolcs ezt írja: „Azt Nagy József is elismerte, hogy Berényi kiállt a békés rendezés mellett, elutasítva az erőszak alkalmazását.” Mit ad Isten, a 4. oldalon Molnár Norbert, a főszerkesztő A radikalizmus kátyúja című írásában a strasbourgi vitával, s Berényi magatartásával kapcsolatosan így fogalmaz: „De ahelyett, hogy az ülésen résztvevő pártelnök elhatárolódott volna az elhangzottaktól, a rendezvény sikerességét ünneplő sajtónyilatkozatot küldött szét.”
Olvasva a két, egymással merőben ellentmondásos információt, valóban nehéz helyzetben van az olvasó, s nem tudja, kinek higgyen. Csak remélni tudom, hogy ahogy én is, az olvasók többsége is úgy véli, hogy a vezércikkben leírtak vannak összhangban az oly gyakran hangoztatott pártatlan, független tájékoztatással, melyről a főszerkesztő inkább csak papol, mintsem írásaiban ezt alátámasztaná.
Igen, főszerkesztő úr, közelednek a választások, s bizony egy ilyen pártoskodó, az MKP-ellen állandóan uszító, monopolhelyzetével visszaélő Új Szó-val a médiapiacon, valóban nehéz öt hónap vár az MKP-ra.
Szigeti László, Felvidék.ma