A magyar szentek és boldogok emléknapján már hagyományosan több éve mindig más és más egyházközségben mutatnak be szentmisét egyetlen felvidéki magyar katolikus hetilapunk, a Remény olvasóiért, terjesztőiért, támogatóiért, munkatársaiért, a Remény-barátokért.
Idén sem volt ez másképp, hiszen a péntekre eső 13-án ezúttal a csallóközi Dercsika kisközségben került megrendezésre ez a mise, melyet egybekötöttek a havonta ugyancsak itt megrendezésre kerülő fatimai imanapokkal. Ezek története még a 2009-ben megboldogult Korcsogh Imre ipolynyéki lelkiatya nevéhez fűződik, aki 1969-től csaknem 40 éven keresztül volt Dercsika község plébánosa és 2003-ban elindította a minden hónap 13-án megrendezésre kerülő fatimai imanapokat.
Ezek az 1917-ben történt hat jelenéshez fűződnek, melyek a portugáliai Fatima városában történtek. Közülük az utolsó 1917.október 13-án volt, ez az ún. napcsoda. A jelenés három pásztorgyerek, Jácinta, Lúcia és Franciscónak előtt történt. Éppen ezért, bár minden hónapban hasonlóan szép és felemelő a fatimai imanap, az októberi, utolsó jelenés emléknapja ünnepélyesebb azáltal, hogy körmenetet is rendeznek a felújított Szűzanya-szoborhoz, mely a Karcsai úton található. Ugyanekkor a helyi önkéntes tűzoltóság, avagy a papság viszi a másik, fatimai Szűzanya szobrát, mely a templomban található. Továbbá májusban is rendeznek körmenetet annak kapcsán, hogy ez a két hónap Mária-hónapja, s így még jobban kifejezésre jut a Mária-hódolat.
Az idei Remény-napon és fatimai imanapon délután negyed öttől volt rózsafüzér-imádkozás, majd háromnegyed öttől elmélkedés. A 17 órai szentmise főcelebránsa Mahulányi József nagymegyeri esperesplébános volt. Az eredetileg meghirdetettől eltérően, miszerint a szentmise szónoka Herdics György apát, a Remény főszerkesztője lesz, betegsége miatti távollétében a szónok is az esperes úr volt. Szólt az egyesek által veszélyesnek tekintett péntek 13-ról, ami csak babona, s nem szabad, hogy megtévesszen és befolyásoljon minket; a Mária-hódolatról és -tiszteletről a fatimai jelenések apropóján ebben a kisközségben, Dercsikán, mely azóta búcsújáró hellyé is vált és felkerült a Mária-zarándokhelyek listájára. Jelen volt még a misén Parák László balonyi esperesplébános, aki egyben Dercsikát is ellátja mint filiálét. Celebrált még a székelyföldi származású, Nyékvárkonyt és Egyházkarcsát ellátó Boros Károly plébániai kormányzó.
A szentmise végén Parák László esperesplébános megköszönte a körülbelül 70 fős hívőseregnek, hogy elzarándokoltak Dercsikára, s már most meghívta őket a következő, idei utolsó imanapra, mely december 13-án lesz. Mahulányi esperesplébánosnak megköszönte a szép szentbeszédet és a celebrálást. József esperes úr pedig hangsúlyozta, hogy ezután is vegyük a Remény lapot, terjesszük ismerőseink, barátaink, rokonaink körében, hogy minél több családhoz eljusson, becsüljük meg, hiszen nem könnyű helyt állni a mai elektronikus világban a nyomtatott magyar vallásos sajtónak.
Az áldás után pedig a Fatimai Szűzanyához énekeltük el a Szép Íria tündökölt, május volt éppen kezdetű éneket a kántor úr vezetésével, majd végezetül ima hangzott el a Remény olvasóiért.
Zilizi Kristóf, Felvidék.ma