Felvidéken is nagy tiszteletnek örvend a Szent Korona. Egyik kutatója, Batta György az évforduló kapcsán a következő gondolatokat osztotta meg a Felvidék.ma-val:
1978 január hatodikán, Kádár János „uralkodása” idején tért vissza Magyarországra, Egyesült Államokbeli, második világháború utáni kényszerű tartózkodása befejeztével nemzetünk legbecsesebb jelképe, a Szent Korona.
Kádár nem lehetett ott a világviszonylatban is páratlan koronázási ékszer, a „ titokzatos sugárzó tárgynak” minősített, ám a magyar nép által szentként tisztelt ereklye átvételénél – ez ugyanis az Egyesült Államok kormányának feltétele volt, hiszen a hírhedt pártfőtitkár hívta be 1956 őszén a szovjet csapatokat szabadságharcunk leverésére.
A Szent Korona először a Nemzeti Múzeumba került, ám az első Orbán Kormány felismerte, hogy nem ott, hanem az Országház kupolatermében van a méltó helye. Azóta bárki láthatja: vannak, akik imádkoznak hozzá, mások megköszönik az Istennek, hogy végre mindenki szemügyre veheti, és vannak, akik könnyes szemmel járják körül, közelségéből erőt merítve. Felvidékről is rendszeresen látogatják.
A Szent Koronát az eltelt csaknem négy évtized folyamán megvizsgálta ötvös- és aranyműves, fizikus és csillagász, tanulmányozták művészettörténészek, és minden egyes alkotóeleméről kiváló minőségű színes felvétel készült. Könyvtárnyi irodalom taglalja, kicsoda-micsoda ez az egyszerre élőként és tárgyként „viselkedő” királyi ékszer, amely csupán egyetlen egyszer, a beavatáskor lehetett a jövendő országvezető feje fölött. Szinte fel sem merült, hogy ne ezzel az „angyalok hozta”, tehát Istentől kapott koronával történjen a szertartás, királyaink trónra lépése.
2002 nevezetes dátum a korona-kutatás történetében: áttörésnek is felfogható a szakirodalomban Berta Tibor csillagász „Az időkód” c. könyve, és a 2011-ben megjelent folytatás, a „Jézuspasszport”. A dunaújvárosi csillagász egy teljes évtizeden át kutatta szenvedélyesen a Szent Korona üzeneteit, titkait, s meg is fejtette azokat, méghozzá olyan félreérthetetlenül, hogy senki sem akad, aki megcáfolná eme tudományos bizonyosságot. Azt tudniillik, hogy a magyar Szent Korona a Kheopsz piramissal és a Stonhenge-i kőkörrel méretarányos, a Szíriusz csillagra tájolt kozmikus naptár! Koronánk azért is páratlan világviszonylatban, mert abroncsa rejti azt a kódot, tehát azt az évszámot, amely az emberiség jelenlegi korszakának végét jelzi. (2030).
Részletek Berta Tibor Jézuspasszport c. könyvéből:
„A római császárok az Újszövetség ellenségei voltak a történelemben. Eleink, a hun-szkíta népek szeretetvallásának hirdetői, Jézus és tanítványai mind a római üldöztetés áldozatai voltak. A Magyar Szent Korona apostolai az Újszövetség mártírjaiként az utolsó vacsora vérszerződése okán, mint jézusi igehirdetők szerepelnek a koronánkon.
A csillagászat az egyik alapnyelve az asztrológiának, ókori megfogalmazásban minden tudományok egyesítőjének. A Naprendszert alkotó bolygók egymásra ható erői, finomrezgései azok a tényezők, melyek a földi emberek életét, sorsát befolyásolni képesek. A Magyar Szent Korona, mint kozmikus világmodell az Ég és Föld egybeszerkesztett makettje.
A Szent Korona a teremtővel való kapcsolattartás eszköze, nem sapka. Nem állunk jól koronánk üzenetei szerint, mivel az utolsó 500 év a Szent Korona és a hozzá tartozó érzelmi központ területének, a Kárpát-medencének a tönkretételéről szól. A teremtés elleni lázadás, a szentségek – így a Szent Korona egyes képeinek kicserélése (leszerelték róla a Szűzanya és két arkangyal: Uriel és Rafael ikonját, valószínűleg Bécsben) nem maradt észrevétlen. Az égi-földi energiák megváltoztak, ijesztő mértékű környezeti hatások érik ma az emberiséget.
A Szent Korona üzenetei a nagy változások idejét rejtik évszámokban. A 2012-től 2030-ig jelzett idő fogja megmutatni, hogy az Isten valójában kivel is képzeli a jövőt” – írja Berta Tibor.
Felvidéken az elmúlt időben több megható Szent Korona ünnepségnek is részesei lehettünk.
A Szent Korona kicsinyített másolatát 2015. november 8-án ünnepélyes keretek között Várhosszúréten adták át. A rendezvény az újonnan alakult Szövetség az Emberi és Keresztény Értékekért polgári társulás szervezésében valósult meg – rangos vendégek, közéleti személyiségek jelenlétében.
A magyar Szent Korona hiteles mása a Magyar Koronaőrök Egyesületének kíséretében 2015. szeptember 12-én érkezett Szilasra. A csallóközi kis község Csemadok alapszervezetének rendezésében valósult meg az ünnepség, s ekkor adták át rendeltetésének a dr. Pázmány Zoltán emlékházat is. A településen ez alkalomból egész napos ünnepség volt.
Ipolybalogon pedig tizenegyedik alkalommal tartották meg a Szent Korona Ünnepet 2015. augusztus 2-án. A Kápolna-dombon ünnepi szentmisével vette kezdetét a programsorozat. Az esemény fő celebránsa Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök volt.
Batta György, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”58551,57333,56124,56121,56017,55332,52372,51657″}
