A Nyitra és Vidéke Célalap és a Zoboralji Községek Regionális Társulása személyes találkozó keretében szeretne tájékoztatni a szlovák parlament által elfogadott és a 2016/2017-es tanévtől várhatóan életbe lépő törvényről (Zákon č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní – školský zákon), amely a Nyitrai járás magyar kisiskoláit is negatívan érinti. A közös megoldáskereséshez regionális szülői értekezletet szerveznek Kolonban, a kultúrházban, január 9-én 14 órakor.
A rendezvény célja a közös gondolkodás az itteni magyar oktatás jövőjéről, egymás véleményének és javaslatainak meghallgatása annak érdekében, hogy hosszabb távon, nem csak egy vagy két évig működő megoldást találjanak. Fontosnak tartják, hogy ez a megoldás minél több magyarok által lakott környékbeli falu számára elfogadható legyen.
Az említett törvény mellett iskoláink helyzetét és megmaradásuk esélyeit több tényező
nehezíti. Például valamennyi intézményünk tanulóinak száma évek óta csökken, és ez idáig
nem sikerült hatékony megoldást találni ennek a folyamatnak a megállítására.
A helyzet orvoslására szükségesnek látszik az ún. központi vagy kistérségi iskola/iskolák
felállítása, amelyet több településről látogatnának a tanulók. Így magasabb tanulói
létszámmal akár hosszabb távon is működő, vonzóbb, életképesebb intézmény jöhetne létre.
A helyszín kijelölése a legnehezebb feladat, ennek meghatározása évek óta vita az érintettek
körében, mindezidáig döntés nélkül. Közben iskoláinkban a tanulók száma tovább csökken. A
csökkenő diáklétszám és a hamarosan életbe lépő törvény miatt (nagy eséllyel nem törlik el)
mostanra halaszthatatlanná vált a szembenézés a problémával. A régóta folyó viták eredményeképpen néhány szempont mostanra letisztult, ezek segíthetnek kompromisszumos megoldást hozni. Ezek a szempontok például a következők
(javaslat):
– a Nyitrai járásban maximum kettő teljes szervezettségű (tehát felső tagozattal is
működő) iskola képes középtávon fennmaradni a várható diáklétszám miatt;
– ezeknek az iskoláknak földrajzilag előnyös helyzetben kell lenniük, hogy minél több
magyarok által lakott településről elérhetőek legyenek, és így minél inkább biztosítva
legyen az utánpótlás;
– önálló, magyar igazgatóságú intézményként legyenek függetlenek a szlovák
vezetőségtől;
– olyan településeken működjenek, amelyek önkormányzata többségében vagy
teljesen magyar ajkú.
Gímes, Pográny és Nagycétény közül kell meghatározni a fenti szempontokat is segítségül
hívva azt a kettő települést, amely mellett több érv szól.
Fontos, hogy a legfiatalabb gyerekeket lehetőleg meg kell kímélni a fárasztó utazástól,
ezért javasolják továbbra is fenntartani az alsó tagozatokat ott, ahol még működnek. Az
iskolabuszos rendszer működtetése és továbbfejlesztése megoldást jelenthet a felső
tagozatosok utaztatására. Az így kialakult, ehhez hasonló iskolahálózati modellt sikerrel
alkalmaznak az Európai Unió tagállamaiban.
Természetesen és nagyon helyesen mindenkinek kedves a saját iskolája. A jelenlegi
helyzetben viszont a „tartsunk ki az utolsó csepp vérünkig” könnyen maga után vonhatja az
„elvérzést”. Ha a szülők nem kívánják utaztatni gyermeküket az eddig megszokottól eltérő
másik településre, akkor elképzelhető, hogy hamarosan nem lesz hová.
Nem könnyű döntés előtt állnak, ugyanakkor az idő is sürget, ha felelősséget szeretnének vállalni magyar anyanyelvű gyermekeinkért, tanulóinkért. Odafigyeléssel meg kell próbálni elkerülni a még nagyobb bajt, a zoboralji magyar iskolahálózat dominóelvszerű összeomlását.
Az összejövetel célja elsősorban a szülők informálása a mostanra kialakult helyzetről és a lehetőségekről. A találkozón elfogulatlan, a pedagógus szakmában elismert előadóktól, Pék Lászlótól (az SzMPSz korábbi elnöke) és Albert Sándortól (a Selye János Egyetem alapító rektora) hallhatnak beszámolót az iskoláinkat sújtó nehézségekről és a kiútkeresésről. A találkozót a régióhoz nem kötődő, ezért szintén pártatlan Fibi Sándor (az oktatásügyi petíció egyik kezdeményezője) vezeti.
Felvidék.ma
