George Orwell 1984 című utópisztikus műve a kedvenc olvasmányaim közé tartozik. Orwell ezzel a regénnyel megteremtette a „Nagy testvért”, avagy a korlátlan államapparatúrát, amely mindent lát, mindenhol ott van, mindent irányít és felügyel. Egy világot tár elénk a szerző, ahol a magány a legértékesebb kincs. Az államhatalom ugyanis teljesen behálózza az egyént, aki robotként éli szürke hétköznapjait az állam szolgáltában.
2016 a „Nagy testvér” éve lesz Szlovákiában. A pozsonyi törvényhozás decemberben elfogadta az úgynevezett terrorellenes csomagot. Az orwelli fikció megvalósításának megálmodója a Smer volt, kivitelezője pedig a Smer—Most-Híd rögtönzött torzkoalíció. Reagálva ezzel a közeledő kampányra. Ahogy azt Orwell írja: „Nem az a lényeg, hogy valóban van-e háború, s mivel döntő győzelem úgysem lehetséges, nem is az, hogy a háború jól megy-e vagy rosszul. Csak arra van szükség, hogy háborús állapot legyen.” Más szóval, jól jött most ez a téma egy kis kampányolásra.
Félreértés ne essék, igenis szükségünk van megfelelő védelemre a valós fenyegetések ellen. Azt, hogy Szlovákiát mennyire fenyegeti a terrorveszély, csak a „Nagy testvér” tudja. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy mi, polgárok húzzuk a rövidebbet. Pontosabban a magánéletünk, tehát alapvető jogainkat és szabadságunkat korlátozzák.
Vegyük csak sorjában a legfontosabb változásokat. Elsősorban a rendőrség és a titkosszolgálat hatásköre erősödött. Ezentúl a terrorveszély címszó alatt az állami szervek sokkal könnyebben hozzáférhetnek a telefonszolgáltatók által rögzített adatokhoz. Lehallgathatják beszélgetéseinket, megfigyelhetnek bennünket. A mobiltelefonok segítségével ugyanis pontosan lokalizálhatnak, tehát pontosan nyomon követhető, mikor és hol vagyunk, kivel és miről beszélünk. Hasonló az eset az internettel is. A titkosszolgálat beszüntetheti a törvénysértő oldalakat. A térfigyelő kamerákkal ezentúl szabadon rendelkezhet a titkosszolgálat a terrorizmus elleni harc köntöse alatt. A rendőrség még szabadabban átkutathatja az autónkat vagy személyes tárgyainkat. Miután tehát a polgárt minden sarokról kamerák figyelik, terrorizmus gyanújával, minden indoklás nélkül(!) előzetes letartóztatásban tarthatják.
Így a kormány két, illetve több legyet ütött egy csapásra. Egyrészt sikerült teljesíteni a kampánystratégiát, másrészt a jövőben lényegében szabadon és legálisan figyelhet, vagy tarthat fogva bárkit, aki kellemetlenné válik. Elég, ha az illetőt terrorizmussal vádolják meg. A törvény ugyan definiálja a terrorcselekmény fogalmát, ám ez a definíció meglehetősen tág. Szabad teret hagyván a törvény értelmezésére, ami rossz kezekbe kerülve önkényhez vezethet.
Mi köze az említett jogmódosításnak hozzánk, felvidéki magyarokhoz? Egyrészt mint az állam teljes jogú polgárainak, a mi alapjogainkat is korlátozzák majd. Ugyanakkor egy gondolattal tovább mennék. A terrorizmus magába foglalja ugyanis az államellenes cselekményeket is. Tehát, ha valaki akár az állam integritása ellen vét, arra is vonatkozhatnak a fent említett jogszabályok, eljárások. Mindez egy olyan országban, ahol mi, magyarok a mai napig kollektív bűnösöknek számítunk, ahol ha csak kimondjuk a „Felvidék” szót, irredentának neveznek, ahol csorbítják nyelvi jogainkat, ahol diszkriminálnak anyanyelvünk miatt, ahol megvonják állampolgárságunkat… Veszélyes kombináció ez. Egy ilyen jogszabálycsoport egy komplexusokkal teli országban fatális lehet a nemzeti közösségeknek. Ilyen extrém esetben néhány rosszul elejtett szóért látszólag legalizált meghurcoltatás és börtön is járhat, mindez a terrorizmus elleni harc populista címszava alatt.
„Köszönet” tehát a Robert Fico vezette Smer-nek és a Bugár Béla vezette Most-Hídnak a gyorsított eljárásban elfogadott alkotmánymódosításért. Átgondoltnak nem mondható, elhamarkodott lépés volt. Kampánynak viszont elmegy, az emberek sorsa mellékes. Isten őrizzen bennünket a felvázolt forgatókönyvektől! Orwell szavaival élve: „Az, hogy kisebbségben van, ha akár egymaga alkotja a kisebbséget, még nem jelenti azt, hogy őrült valaki. Van igazság, és van hazugság, s ha akár az egész világ ellenében is az igazsághoz ragaszkodunk, még nem vagyunk őrültek.”
JUDr. Nagy Dávid, mkp.sk, Felvidék.ma