Visegrádi márka
Tudatosítanunk kell, hogy Szlovákia gazdasági befolyása térségünkben nem mérvadó a nyugat-európai országokhoz képest, és sokszor találjuk magunkat kiszolgáltatott helyzetben. Bár 2004 óta az Európai Unió tagjai vagyunk sok környező országgal egyetemben, ez a tény nem minden esetben garantálja a megoldást problémáinkra. Be kell látnunk, hogy törpeállamokként Európa szívében, nagyon nehéz a sikeres érdekérvényesítés.
Ezt ellensúlyozandó jött létre a Visegrádi Együttműködés (Szlovákia, Csehország, Magyarország, Lengyelország), mely az elmúlt évtizedek történelmi és kulturális kapcsolataira épül. A kezdeményezés 1991-ben jött létre, és fő feladata a közép-európai országok eredményes európai integrálása. 2004 után az együttműködés hanyatlani kezdett, hiszen elérte célját és tagországai sikeresen csatlakoztak az EU-hoz. Ennek ellenére nem szűnt meg, és ma talán egységesebb és erősebb, mint valaha.
Az együttműködés egyik fő pillére a mezőgazdaság lehet. Ki gátol meg minket abban, hogy a V4-ek mezőgazdasági szinten is összefogjanak? Nem lenne erőteljesebb fellépése egy több mint 60 milliós piacnak, mint egy 5,5 milliósnak?
Ennek felismerése a V4-ek tagországai részéről keltette életre a „Visegrádi márkát”, mely a magyar, szlovák, cseh és lengyel eredetű élelmiszereket hivatott egy védjegy alatt egyesíteni. Amíg a négy országban összesen több mint 20 különböző védjegy létezik, amelyek a termékek eredetét és minőségét jelzik, addig a Visegrádi márka egy védjegy alatt fogja össze a V4-es országokból származó élelmiszeri termékeket.
A márka fő feladata, hogy segítse a V4-es eredetű termékek értékesítését és terjesztését, így támogatva a hazai termelőket, gazdákat. A termék szigorú eredetvizsgálat és minőség-ellenőrzés ellenében megkaphatja a jogosultságot a védjegy viselésére. A védjegy pedig garantálja, hogy az adott termék pozitív diszkriminációban részesül a nem hazai termékekkel szemben. A védjegy struktúrája négy fő pillérből áll. Az első a mezőgazdasági együttműködés erősítése és kiterjesztése a V4-es országok között. A második a védjegy elnyerésének és megszerzésének kritériumait foglalja magába. A következő a pozitív diszkrimináció, amely főként támogatások és adókedvezmények formájában valósul meg. A negyedik és egyben az utolsó, V4-es üzletek és őstermelői piacok létrehozása, ahol csak és kizárólag Visegrádi márka védjeggyel ellátott termékek kaphatóak.
Ahhoz, hogy ez egy tényleges megoldás lehessen, akaratra van szükség mind a négy fél részéről. A Visegrádi márka kellő támogatással sikeres projekt lehet. Ám, ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, meg kell tanulnunk együtt cselekedni és gondolkodni, mert egyedül kicsik és törékenyek vagyunk, együtt viszont erőt alkotunk.
Iván Tamás, Felvidék.ma
a Via Nova ICs alelnöke
Az MKP képviselőjelöltje{iarelatednews articleid=”58983″}
