FRISSÍTVE – Komoly felháborodást és tiltakozási hullámot váltott ki a romániai köztársasági elnök döntése, amellyel visszavonta Tőkés László állami kitüntetését.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elfogadhatatlannak nevezte az intézkedést, Lomnici Zoltán az egész magyarság elleni támadásnak minősítette azt. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke pedig közölte a budapesti román nagykövetséggel: tiltakozásul visszaadja a Románia Csillaga tiszti fokozata érdemrendjét.
A szebeni szászból lett román
Amikor a nagyszebeni születésű, erdélyi szász származású politikust – Nagyszeben polgármesterét, a Romániai Német Demokrata Fórum korábbi elnökét – 2014-ben nem kis meglepetésre Románia köztársasági elnökévé választották, sokan talán fellélegeztek kissé. Talán valahogy úgy, mint Szlovákiában Gašparovič távozását követően. Annál is inkább, mert ahogy Szlovákiában, úgy Romániában is a hivatalban lévő kormányfő (Victor Ponta) volt a nagy ellenfél – akik mindkét esetben alul is maradtak. Ahogy Szlovákiában 2014-ben Andrej Kiska volt a nagy meglepetésember, úgy ugyanezen év végén Klaus Johannis Romániában.
A varázs azonban – már ha volt egyáltalán ilyen – az erdélyi, sőt az egész Kárpát-medencei magyarság számára legkésőbb ez év márciusában megtört. Klaus Johannist is legyűrte az az évszázados, magyargyűlölettől fertőzött dögletes levegő, ami képtelen kiszellőzni a román belpolitikai életből. 2016. március harmadikán ugyanis Klaus Johannis visszavonta a Tőkés Lászlónak még 2009-ben adott legmagasabb román állami kitüntetést.
Tőkés László, az erdélyi magyarság emblematikus alakjának történelmi szerepét senki – még a románok sem vitathatják. Ezért – a romániai rendszerváltás elindításában játszott szerepéért kapta meg 2009-ben a kitüntetést. Visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte 2013-ban. Az ok éppen annyira „román” volt, mint amennyire szlovák is lehetett volna, vagy ha úgy tetszik: kisantanti. Tőkés László ún. védhatalmi kiszólása szolgáltatta az okot a rendkívül méltatlan, szégyenletes intézkedésre. Tőkés ugyanis 2013-ban európai képviselőként arról beszélt, hogy Magyarországnak védhatalmi szerepet kéne gyakorolnia Erdély fölött.
A román politika persze azonnal meglovagolta a kijelentést és megkezdték a hazaárulózást. Pedig Tőkés semmivel sem mondott többet – sőt még annyit sem – mint amit Románia mindig is megtett a moldovai románok irányában. Csak egy lazán ide kapcsolódó adalék: Traian Băsescu volt román elnök bejelentette, hogy kérelmezte a moldovai állampolgárságot. Erre már hivatalban lévő elnökként is célzott és többször kiállt Románia és a Moldovai Köztársaság – mint a másik „román nyelvű állam” egyesítése mellett.
Ceausescu szellemiségének rehabilitációja
Tőkés László mellett számosan kiálltak. Vízi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke a román nagykövetnek írott levelében mélységes csalódásának adott hangot Tőkés megalázása miatt. Azt írta: Johannis lépése „Ceauşescu szellemiségének valamiféle rehabilitációját” sugallja. A tudós még 2006-ban vette át tudományos tevékenysége elismeréseként a magas állami kitüntetést Romániában.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár pedig Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökével tartott közös sajtótájékoztatón ítélte el a lépést. Arról beszélt, hogy Tőkés László nélkül ma talán nem is beszélhetnénk demokratikus Romániáról, az ebben játszott szerepét senki sem kérdőjelezte meg az elmúlt negyed században. A kitüntetés mostani visszavonása szerinte éppúgy történelmi tett, mint amit Tőkés végrehajtott – csakhogy épp ellentétes előjellel. És ez szerinte is jól illeszkedik az elmúlt időszakban tapasztalható magyarellenes román intézkedések sorába. Potápi azt is megemlítette: „Tőkés László megkapta a magyar becsületrendet is, amelyet rajta kívül csak Tamás Aladárné Ilonka néni kapott meg.”
Lomnici Zoltán szerint a Tőkés Lászlót ért jogtalan, méltatlan, szégyenteljes támadás üzenet Magyarországnak és az egész magyar nemzetnek. Szerinte a román államfő ezzel „elveszítette a gerincét” – és a magyarok bizalmát.
Duray Miklós a kommunizmus alatt az ellenállásban, üldöztetésben, majd a rendszer bukása után a társadalmi, politikai események alakítójaként is sorstársa Tőkés Lászlónak, a Felvidék.Ma megkeresésére elmondta véleményét a román elnök lépéséről. Úgy véli, Tőkés László ügye nem csak összmagyar ügy, hanem a demokrácia iránt elkötelezett világé is, mély szolidaritásáról biztosítja erdélyi kollégáját. Johannis nevetségessé vált, hiszen Tőkés László kitüntetése, egy történelmi esemény kiváltójának szólt, ezen a tényen semmi nem változott, Tőkés László 1989 decemberi szerepe visszavonhatatlan. A kitüntetés elvétele olyan, mintha felülbírálta volna a történelmet. Duray hozzátette: „Csehszlovákiában és Szlovákiában még odáig sem fejlődött a magyarok társadalmi megítélése, hogy akár egyetlen magyar személy a legmagasabb állami kitüntetésig eljuthasson.”
Felidézte, hogy 1991-ben Esterházy Jánost javasolták – valószínűleg Karel Schwarzenberg, aki a köztársasági elnök tanácsadója volt – magas csehszlovák állami kitüntetésre, a Masaryk érdemrendre, de végül Václav Havel egyedül a magyar mártír politikus posztumusz kitüntetését nem írta alá. Akkoriban a Duray Miklós vezette Együttélés memorandumban tiltakozott a megalázó döntés ellen.
„Most is nyomós okunk van tiltakozásunkat kifejezni Tőkés László kitüntetésének visszavonása miatt, minden jó érzésű felvidéki magyarral együtt” – nyilatkozta Duray Miklós.
Közleményben tiltakozik a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) is
A KCSSZ, március 22-én, Budapesten tiltakozó közleményt adott ki Tőkés László állami kitüntetésének visszavonása ellen.
A Kárpát-medence szerte 75 civil szervezetet tömörítő és mintegy 10 000 magyar családot összefogó Szövetség közleménye felhívja a figyelmet Tőkés László tevékenységének történelmi jelentőségére:
„Tőkés László érdemei megkérdőjelezhetetlenek az 1989-es román forradalom kirobbantásában és a kommunista diktatúra felszámolásában. Míg Tőkés László hősies küzdelme a demokratikus Romániáért mára az egyetemes történelem kitörölhetetlen részévé vált, Klaus Johannis elnök dicstelen döntése méltatatlan széljegyzet lesz csupán a tankönyvekben és örökös szégyenfolt a román nép történelmében. A román elnök a kitüntetés visszavonásával a forradalmárokat, a Ceausescu rendszer alatt megalázott és meggyötört magyar kisebbséget és a Tőkéssel szolidáris románokat egyaránt arcul csapta. Johannis cselekedete nem a nemzetiségek békés együttélését és egymás tiszteletét, hanem hatalmi gőgöt hirdet, melynek nincs helye a közös Európában”- olvasható a közleményben.
