Ma már tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a fogantatás pillanatában a genetikai kódok meghatározzák, milyen külső tulajdonságokkal fog a méhen belüli élet rendelkezni – mondja Bándy Katalin. A Somorján működő Vita Humana polgári társulás elnökével március 25-én, a magzatgyermek világnapján abortuszról, az élet védelméről és Teréz anyáról beszélgettünk.
A magzatgyermek világnapját először 1993. március 25-én, El Salvadorban tartották meg. Ez a dátum egybeesik a keresztény Gyümölcsoltó Boldogasszony ünneppel, azaz Jézus Krisztus fogantatásával. Ma a becslések szerint évente 40 millió abortuszt végeznek a világon. A 2014-es adatok szerint Magyarországon 32 700, míg Szlovákiában 7 500 abortuszt végeztek el.
Huszonhárom éve emlékeznek meg világszerte a magzatgyermek napjáról. Sokan keveset hallottak eddig erről. Önök hogyan hívják fel az emberek figyelmét erre a világnapra?
Szerte a világon arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezen a napon különösen sokat gondoljunk a meg nem született gyermekekre, azokra, akik megfogantak, de nem láthatták meg a napvilágot, mert az édesanyjuk méhén belül vesztették életüket.
A mi szervezetünk is csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melynek szellemében fehér szalagot készítettünk és szétosztottuk először március 23-án, a somorjai iskolákban. Ma, a megfogant élet világnapján városszerte fogjuk osztani a fehér szalagot egy rövid szövegű tájékoztatóval együtt, amely magyar és szlovák nyelven is felhívja a figyelmet arra, hogy az emberi életet a fogantatástól kezdve védenünk kell. Április 3-án pedig a szentmiséket követően fogjuk a fehér szalagot és a tájékoztató lapot átadni az embereknek. A fehér szalagot a ruházatunkon viselve kifejezhetjük az élet iránti tiszteletünket.
Keveset beszélünk a terhesség-megszakításról, pedig az adatok rémisztőek. Magyarországon minden harmadik, Szlovákiában minden nyolcadik terhesség végződik abortusszal. Miért tartja fontosnak a magzatgyermek védelmét?
Azért fontos, mert még mindig nincs hivatalos és egységes nemzetközi álláspont arra vonatkozóan, mikortól számít a megfogant élet embernek. Világszerte csak 23 éve próbáljuk a köztudatba emelni, hogy az élet a fogantatással kezdődik. Ezért kell küzdeni, hogy az embert már az anyaméhben védelmezzük, hiszen a megfogant magzatgyermek maga nem tud védekezni, nem tud szót emelni az élete védelmében. A szülők felelőssége, hogy ezt az életet emberszámba veszik-e, engedik-e megszületni. Teréz anya szavai szerint, ha senki életét nem vették volna el abortusszal, akkor már meglenne a rák vagy AIDS ellenszere. Arra utal ezzel, hogy nagyon sok tehetséges életet oltanak ki. Emellett azonban hangsúlyozni szeretném, hogy senkit sem szabad elítélni, mindenkinek a maga döntése, és ezt tiszteletben kell tartani.
Az embernél a megfogant életet a 8. hétig – a test és a fő szervrendszerek kialakulásáig biológiai elnevezés szerint – embriónak, ezt követően a szülésig magzatnak nevezzük. Az anyaméhen belül zajló életet teljes életnek tekinthetjük-e? Mekkora értéke van a magzatgyermeknek?
Természetesen, hiszen tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy már a fogantatás pillanatában a genetikai kódok meghatározzák, milyen külső tulajdonságokkal fog a méhen belüli élet rendelkezni. Érdekes, hogy az értéket sokszor pénzben fejezzük ki. Gondoljunk csak bele, hogy ha valaki a szirti sas tojásának az épségét veszélyezteti, 4000 eurós büntetés szabható ki rá. Eközben a magzatgyermek életének abortusz általi kioltását a törvény indokolt esetben, „súlyos válsághelyzet” esetén engedélyezi. Az indokok pedig – bár vannak kivételek – javarészt a kényelem, a biztos háttér, a szakmai előmenetel és hasonlók.
A Vita Humana szervezetnek mi a küldetése?
Az emberi élet védelmében kifejtett tevékenység. Legfőbb célja, hogy a természetes családtervezéssel ismertesse meg a mai fiatalokat. Rendszeren tartunk a Billings-módszerről előadásokat. A felvilágosító munka mellett tevékenységünk elég széleskörű, mert nevelő célzatú előadások, táborok, konferenciák, kiállítások szervezésével, az életet védő és támogató kiadványok kiadásával is foglalkozunk. Hetente megtartjuk magyar hagyományokra épülő zenés-bábos-mesés foglalkozásunkat, melyet Babazenének hívunk. Ez a legkisebbeknek, 0-3 éveseknek és szüleiknek, valamint az óvodáskorúaknak tartott fejlesztő foglalkozás. Minden évben megszervezzük a Családi pikniket, ahol testileg-lelkileg töltődhetnek fel Somorja és vidéke magyar családjai. Tevékenységünk célja, hogy a felvidéki magyar közösséget építsük, megerősítése érdekében dolgozzunk.
Ma van a polgári társulásuk megalakulásának ötödik évfordulója, amihez először is gratulálni szeretnék. Tudatosan választották ezt a dátumot?
Először körvonalazódott, hogy az élet védelme érdekében szeretnénk dolgozni, utána megfogalmaztuk, hogy ez egy polgári társulás keretében történjék. Majd elkezdtük az alapító okiratot megfogalmazni és a Szlovák Belügyminisztérium 2011. március 25-én bejegyezte a társulásunkat. Hónapokkal utána döbbentem rá, hogy ennél szebb dátumot nem is kaphattunk volna, amit egyfajta megerősítésként élek meg, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a magzatgyermek világnapja a mi társulásunk születésnapja. Úgy érzem, ez bizonyíték arra, hogy küldetésünk van!
Hogyan ünnepelnek?
Munkával. A 2016. március 25-i polgári kampányunk mottója: „Védelmezzük az emberi életet a fogantatástól!”
