A Pozsonyi Magyar Intézet Korona társalgója június 15-én megtelt érdeklődőkkel. Puss Sándor atyát szerették volna hallani. A Jóindulat polgári társulás, a Szövetség a Közös Célokért, a Keresztény Ifjúsági Közösségek és a Pozsonyi Katolikusok Szervezete közös rendezvényén könyvekről, hitről, de még politikáról is szó esett.
Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója bevezetőjében úgy fogalmazott: Puss Sándor a felvidéki Csaba testvér. A nagycsaládosokkal való foglalkozás mellett a jezsuita szerzetes könyveket is kiad. Ahogy mondta, fontosak az ember életében a könyvek, és minden gyermekkel meg kellene szerettetni őket. A meséket olvasni kellene, nem a tévében nézni. Pogány Erzsébet szerint Puss atya nemcsak kiadja a könyveket, hanem magához is vonzza azokat. Ennek köszönhetően több értéket sikerült már megmentenie.
Az est moderátora, Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója bevezetőjében elmondta: egy közös projekten dolgozott együtt az atyával néhány éve. 250 évvel ezelőtt Tallóson az Esterházy kastélyban működött az első magyarországi árvaház. Ennek emlékére konferenciát szerveztek a tallósi kastélyban. A Családlánc Mozgalomhoz azóta több felvidéki szervezet is csatlakozott.
Puss Sándor (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Puss Sándor atya bemutatkozásában elmondta: Csallóközcsütörtökben nőtt fel és a somorjai gimnáziumban érettségizett. Ekkor ismerkedett meg egy titkos szaléziánus pappal, aki a gimnáziumban tevékenykedett. Illegális, államellenes tevékenységet folytattak, könyveket csempésztek. 1989-ben sok minden megváltozott. Sokan a papok közül is azt mondják, hogy a rendszerváltás előtt jobb volt. Ez ugyan paradox, de voltak dolgok, amelyek jók voltak a szocializmusban, ilyen volt a szociális biztonság is.
Puss Sándor ugyanakkor kifejtette: az egyház visszafelé fejlődik, talán jót is tett egy kis üldözés az egyháznak. Példaként felhozta, hogy az 1980-as években több imacsoport is működött az egyetemi ifjúság körében, ma már ilyenek nem léteznek.
Az atya az egyetlen szlovákiai magyar jezsuita szerzetes. A jezsuiták a kétezres években II. János Pál pápa intésére kezdtek el szociális munkával is foglalkozni. Ő ugyancsak ekkor kezdett ilyen tevékenységbe.
Pogány Erzsébet két nemrégiben megjelent könyvre hívta fel a közönség figyelmét. A Csallóközi GPS, Felvidék (márvány) Útikönyve címmel megjelent könyvet az Ekecsi Katolikus Lánykör adta ki 2016-ban. Puss Sándor ezzel kapcsolatban elmondta, szerette volna könyvbe foglalni azt a tudást, amelyet kutatásai során sikerült összegyűjtenie.
A Csallóközi GPS címlapja
Azt reméli, lesz folytatója ennek a munkának, és lesznek emberek, akik feltárják múltunkat. A könyvben olyan adatok is szerepelnek, amelyek eddig nem jelentek meg. A kötet megírásakor arra törekedett, hogy mindazon információkkal szolgáljon, amelyek az interneten nem találhatók meg. Figyelmeztette a hallgatóságot arra is, hogy az interneten sok a hamis, téves ismertetés, ezért azokat óvatosan kell kezelni. A Csallóközi GPS-t azért írta meg, hogy a felhalmozott tudás könyvbe kerüljön, így ezután már jobban tud koncentrálni a szociális munkára.
A másik könyv az atya szülőfalujáról szól, bár ez is túlmutat a régión. A Náray György és Krónikája című kiadvány egy 1677-ből származó csallóközcsütörtöki krónika néhány fejezetét ismerteti magyarul, ennek érdekessége, hogy a helyi plébános által írt krónika egyedi kiadvány.
A Krónika néhány eredeti oldalának másolata a kötetben
A szerző érdekes módszert választott, minden fontos eseményt lejegyzett, de fejezetekre osztotta a krónikát, ehhez viszont üres oldalakat kellett kihagynia, hogy a megfelelő eseményeket jó helyre jegyezhessék. Sajnos többéves kihagyással íródott a krónika, ugyanis Náray György utódja nem tartotta fontosnak az írását.
Náray György járt Rómában, és ott azt tanulta, hogy a történelmet írni kell, hogy fennmaradjon az az utókornak, ezért kezdett krónikaírásba 1677-ben. Náray György krónikájának érdekessége, hogy a latin szövegek mellett található benne egy eredeti magyar oldal is.
A rendezvényen jelen volt Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere is, aki ígéretet tett, hogy az önkormányzat segíteni fogja a kutatást, és támogatja a plébánián megtalált krónika magyarra fordítását, valamint kiadását, már csak azért is, mert a falu első írásos említésének nyolcszázadik évfordulójára emlékeznek a 2017-es évben. Őry kiemelte, jelent meg már könyv a település történetéről, Sill Ferenc jóvoltából, Csütörtök város históriája címmel.
Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Pogány Erzsébet az est során még egy könyvről szólt, amely szintén Puss Sándor atyának köszönhetően jelent meg. Az ekecsi plébánia padlásán megtalálta a Család könyve értékes kiadványt, amelyet újragondolt, majd modern kiadásban 2015-ben és 2016-ban a Házasság Hete alkalmából ismét megjelentettek.
