A Lorántffy Zsuzsanna BFT szervezésében 2016. október 17-én Királyhelmecen a Bodrogközi Magyar Közösség Házában (BMKH) Papp János színművész beszélgetett Kéri Györggyel, az első magyar skótdudással.
Az „Emlékezni, megmaradni” című rendezvénysorozat tea melletti beszélgetőpartnerei nagy sikerű rendezvénnyel folytatták a tavasszal elkezdett, a magyar kultúra jeles képviselőit bemutató népszerű beszélgetős estet.
Pásztor István üdvözölte a jelenlévőket (fotó: Szegedy László)
Nagyon sokan voltak kíváncsiak az este különleges vendégére, aki fergeteges dudaszóval indította a humorral, zenével és érdekes történetekkel fűszerezett kellemes rendezvényt.
Ilyen még nem volt Királyhelmecen, a skót duda nemcsak gyönyörűen szól, hanem rendkívül hangos is, hiszen hangereje elérheti a 160 decibelt, amilyet például egy felszálló Jumbo Jet képes produkálni, így erre a hangra nem lehet nem oda figyelni.
Papp János kérdezte Kéri Györgyöt (fotó: Szegedy László)
„A dudás mindig úgy érzi mintha egymaga is zenekar volna. Egy rendezvényen több száz motoros banda próbált hangerőben túlszárnyalni engem, elmondom, nem rájuk, hanem rám figyelt a közönség” – jegyezte meg Kéri.
Papp János a dudálásról kérdezte a vendéget, aki elmondta: a duda, mint hangszer már időszámításunk előtt 2000 évvel megjelent az ókori Mezopotámiában. Innen terjedt el a világ minden tája felé. A középkorban Európában mindenfelé dudáltak. Máig is élő hagyomány a bretoni, a galiciai, a magyar, avagy az erdélyi dudás.
A szúró eszköz is része az öltözéknek (fotó: Szegedy László)
Az öltözék különleges mivoltára válaszolva a vendég elmondta, hogy Európa egyetlen népe nem jár „szoknyában” vagyis ennyire egyedi kockás mintákkal, speciális Highlander öltözetben. Téves a szoknya elnevezés, a skótok haragszanak is érte, ennek kilt a helyes neve. A skót dudásért bomlanak a nők. A skót dudásnak két vetélytársa akad: a spanyol torreádor és a magyar huszár. Mondják: a ruha teszi az embert.
A duda tömlőn keresztül szólal meg, egy állandó hangra „ül” rá a játékos. Összehasonlításként a magyar duda egy (bordon, „skótul” dron) a galiciai kettő, a skót három folyamatosan zengő hangra játszik rá – magyarázta Kéri.
Nehéz a dudát megszólaltatni? – hangzott a házigazda következő kérdése.
Nem könnyű összeszerelni a hangszert (fotó: Szegedy László)
A dudán dalt játszani nem nehéz, hangolni viszont maga a katasztrófa. Míg bretoni, galiciai, magyar, avagy erdélyi dudán játszani egy-két év, addig a skót dudás pontosan hét évig tanul. A hangolás a lényeg. Minél több hangzó csöve van az embernek, annál nehezebb a hangolás. „Én körülbelül húsz helyen hangolom a hangszert, ami mint egy libikóka elmozdul olyan módon, hogy egyik hangolás szükségszerűen elmozdítja a másik tizenkilencet.” A duda népi hangszer, fából, bőrből, nádból, „nőből” van. Hisztérikus. Mindent elkövet a játékos ellen. Ezért játszanak oly kevesen skót dudán. A dudás születésének valószínűsége egy a húszmillióhoz, mert a dudás születik. „Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni…” – mondják, jegyezte meg humorosan a mester. Hozzátette: a skót dudát minden nap meg kell szólaltatni, különben nem fog játszani, egy idő után a dudás lelke is beköltözik a hangszerbe, és szinte eggyé válnak.
A skótoknak halálbüntetés terhe alatt tiltották a kiltet és a dudát, ezért világhíresek lettek. Az íreknek viszont a táncot tiltották, van-e ma olyan hely a világon, ahol ezt nem ismerik?- kérdezte a mester.
Megtelt a pinceklub (fotó: Szegedy László)
A skót az öltözékének és a „kenőanyagoknak” köszönhetően kívülről-belülről vízhatlan, és skót férfi mindig harcra kész –emlékeztetett Kéri.
Végezetül a mester egy zeneszám eljátszása után játszott a közönséggel, filmcímre vagy a helyszínre volt kíváncsi, a jutalmul felkínált igazi skót whiskyt Horváth Károly vihette el.
A gyönyörű est végén, a közösségbe kovácsolódott közönség elfogyaszthatta az igazi Ragány – féle körömpörköltet, melyet a törzsközönség tagjai készítettek el a jelenlévők részére.
