1938. november 2-án fogadták el az első bécsi döntést. Ennek értelmében a trianoni békeszerződés által feldarabolt csonka Magyarország határait először módosították. A magyar közvélemény a revíziót örömmel fogadta.
A döntés értelmében a Felvidék magyarlakta területének nagy része visszakerült Magyarország fennhatósága alá. A bécsi döntés évfordulója alkalmából ellátogattunk a várpalotai Trianon Múzeumba, mely a Kárpát-medence egyetlen, a trianoni békeszerződéssel foglalkozó múzeuma.
A tárlat több részből áll, amelyek egytől egyig látványosan mutatják be a Párizs környéki békeszerződések utáni Magyarország életét. A kiállítás első része az úgynevezett vagonlakókról szól. Vagonlakóknak azokat az utódállamokban maradt magyar értelmiségi réteghez tartozókat nevezték, akik miután elveszítették állásukat, házukat, marhavagonokban éltek.
A menekülő magyarokat vagonlakóknak hívták, miután házukat elveszítve marhavagonokban éltek (fotó: Berta Ágnes/Felvidék.ma)
A Trianon Múzeum egyik leglátványosabb része Nagy-Magyarország domborzati térképe, valamint az előtte található Trianoni sárkány című szobor. Az alkotás a történelmi Magyarországot mintázza, amelyen egy, a haza eltiprására készülő sárkány áll.
A következő kiállítóteremben egy makettet látunk, amely lélegzetelállító aprólékossággal ábrázolja az erdélyi vasútvonalak román megszállását az 1918 és 1919 közötti időszakból. A modellen látható a Maros mentén meghúzott ideiglenes demarkációs határvonal.
A továbbiakban az 1930-as évekbeli paraszti, valamint polgári magyar enteriőr látható, amelyek kiválóan szemléltetik a kor stílusát.
Falvédő a két világháború közötti időkből (fotó: Berta Ágnes/Felvidék.ma)
A múzeum emeleti kiállítótermei szintén számos érdekes látnivalót tartogatnak. A tárlat egyik legkiemelkedőbb attrakciója a Szabadság téri irredenta emlékegyüttes, amely a Budapesten felállítandó revíziós szobrok mására készült.
Az emeleten megtekinthető a felvidéki Lőcse városának 1910-es évekbeli miniatűr másolata. A várost a Szepesség ékkövének is nevezik, ugyanis az egykori Szepes vármegye székhelye és legjelentősebb települése volt.
Lőcse makettje (fotó: Berta Ágnes/Felvidék.ma)
A Trianon Múzeum látványtárában számos egyéb korabeli emlék fedezhető fel. Ide azok a relikviák kerültek, amelyeknek egyelőre nem jutott szerep a kiállításokban.
Összességében elmondható, hogy a Trianon Múzeum tárlatai révén az odalátogatók átfogó ismereteket szerezhetnek a trianoni békeszerződés következményeiről, valamint a két világháború közötti történelmi eseményekről. A múzeum célja, hogy bemutassa a kárpát-medencei magyarság ezeréves hagyatékát.
A múzeum látogatása a határon túli magyarok számára ingyenes.
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6348102552506029265?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
