A Pátria Rádió ma reggeli adásában Vasik János drámai bevezetőjével indult a nap: „Tegnap óta már csak két magyar iskolája van Gútának, de milyen áron?“ A drámai alaphangot még fokozni is tudta a műsorvezető: a „Megszületett a végítélet: összevonják a két állami iskolát Gútán” címszó elhangzása után beszámolt az előző nap történéseiről.
Elmondta, hogy tegnap ötven tiltakozó jelenlétében tartották az önkormányzat soros testületi ülését, melyen a képviselő-testület a gútai önkormányzati iskolák gazdaságosabbá tételéről és az egész iskolahálózat fenntarthatóságáról tárgyalt. A testület 12/4 arányban megszavazta a két iskola – a II. Rákóczi Ferenc és a Corvin Mátyás Alapiskola – összevonását.
Vasik János reggeli „vendégei“ a vonal túlsó végén Horváth Árpád polgármester és Samu István képviselő voltak. Bevezető kérdésként feltette, kinek milyen személyes tapasztalata van a gútai közoktatással. A műsorvezető elsőként Horváth Árpád polgármestert szólította meg, aki immár harmadik ciklusát tölti Csallóköz egyik legnagyobb városának az élén. A polgármester elmondta, komoly rálátása van a városban lévő mind a négy alapiskola életébe. Személyes kötődése jelenleg az egyházi fenntartású Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközponttal van: mindkét unokája ezt az intézményt látogatja.
Samu István úgy fogalmazott, „erőteljes érintettsége” van az ügyben: a Rákóczi Alapiskola mellett működő iskolatanács tagjaként, a Corvin tanáraként és MKP-s önkormányzati képviselőként is.
Horváth Árpád: a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola évekkel ezelőtt elindult a lejtőn
Vasik János műsorvezető mindkettejüktől megkérdezte, miért volt szükség az iskolákat érintő ilyen gyors döntésre. Erre Horváth Árpád azt válaszolta, gyors döntés volt valóban, de nem elhamarkodott – hiszen a gútai magyar oktatással már nagyon régóta foglalkozik az önkormányzat. Emlékeztetett, hogy már tíz évvel ezelőtt felmerült, hogy foglalkozni kell a témával (nem fejtette ki, hogy akkor és azóta miért nem léptek).
Horváth Árpád, Gúta polgármestere (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Arra hivatkozott, hogy ő már tavaly rendkívüli ülést is összehívott ebben az ügyben. Itt emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy meglehetősen rosszra sikerült, ekkor történt, hogy önkormányzati határozattal szabályozták a nyitható elsős osztályok létszámát a két alapiskolában. A szülők ellenérzéseiknek adtak hangot és petícióval is tiltakoztak – az önkormányzat akkor is hajthatatlan maradt.
A polgármester szerint tényleg nagyon sokat foglalkoztak az alapiskolák ügyével, „de lehet, hogy nem eleget“ – tett önvallomást. Majd próbálta indokolni, mi vezethetett a gyors döntéshez. Itt a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola gondjaira utalva úgy fogalmazott: „már régebben, évekkel ezelőtt elindult a lejtőn”. Nem derült ki a rádióbeszélgetésből, kire gondolt, amikor azt mondta, az iskola gondjait mindenki ismerte.
Homályosan utalt arra is, hogy az iskola lejtőn való megindulásának vannak szubjektív és objektív okai – az mindenesetre kiderült, hogy az önkormányzat számára nem a gazdasági okok voltak az elsődlegesek! Ez az érv érezhetően kicsengett az utóbbi napok kommunikációjából is, főleg azért, mert az iskolák összevonásával kevesebb pénz jut az intézménynek.
A legbefolyásolóbb tényezőként a demográfiai mutatókra hivatkozott, és összehasonlította a két intézménybe tavaly áprilisban beíratott elsősök számát. Ebből kiderült, hogy a Corvinba 60, a Rákócziba mindösszesen 13 gyereket írattak a szülők (az egyházi iskoláról nem tett említést).
Miért nem léptek korábban?
Ekkor Vasik János kérte, egy kicsit konkrétabban próbáljon fogalmazni a polgármester. „A tavalyi beiratkozások számát látva ez már csak a jéghegy csúcsa lehetett” – jegyzi meg a műsorvezető. „Ha pedig ez így van, miért nem avatkoztak be korábban ebbe a történetbe, akár személycserével is? Miért éppen tavaly, hirtelen, illetve most, másfél hónap alatt?“ – tette fel a kérdést.
Horváth Árpád ekkor megint hivatkozott a tavaly márciusi önkormányzat által jóváhagyott határozatra – amely így utólag nézve, nemhogy segített volna a helyzeten, de határozottan tovább szította az ellentéteket. Ő ezt azonban mégsem így látja, szerinte helyes lépés volt ez akkor, és ennek a határozatnak köszönhetően érték el azt, hogy nulladik osztály nyílhatott a Rákócziban.
A nevető harmadik
„Nem hallgathatjuk el, és az idén derült ki, egyik fő oka a folyamat elindításának, hogy az egyházi iskolaközpont hatalmas támogatást kapott Magyarország kormányától – ezt tavaly még senki sem tudhatta, tette hozzá Horváth Árpád. Kimondta: 1 millió 800 ezer eurót kapott a Gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont. A támogatásnak köszönhetően az egyházi iskola vezetőségének – Horváth szerint – nem titkolt szándéka az osztálybővítés. „Ők építenek, szépítenek, ezért versenyképesnek kell maradnia a másik két iskolának, ami csak összevonással sikerülhet” – állt rövid indoklásában. Tehát ez az oka, amiért két iskolából egyet csinálnak.
Decsi Katalin, a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont igazgatója (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Vajon a magyar állam tudott-e arról, milyen hatásokat vált ki nagylelkű támogatása?
Vasik érdeklődött, megkérdezték-e az adományozót (Bethlen Gábor Alap), hogy miért támogatja ilyen nagy összeggel egy olyan település iskoláját a magyar állam, ahol tudhatóan kevés gyerek születik? Tudtak-e róla, hogy ennek a pénznek köszönhetően nem a magyar közoktatást fogják bővíteni, hanem versenyhelyzetet teremtenek a magyar iskolák között, ami nem feltétlenül pozitív lépés?
A polgármester válasza szerint: sem a magyar állam részéről, sem a BGA-tól nem érkezett megkeresés – így nem tárgyaltak. A későbbiekben még finomított, és elmondta, ez csak az egyik oka volt a folyamatok beindításának. Egy erős, nagy önkormányzati iskolában gondolkodik a város vezetése, amelynek köszönhetően beindulhat majd az egészséges versenyszellem – az egyházi működtetésű iskolával szemben.
A II. Rákóczi Ferenc Alapiskola is felelős a kialakult helyzetért
Samu Istvántól azt kérdezte a műsorvezető, vajon kialakulhat-e ez az említett egészséges versenyszellem, megemlítve a roma gyerekek és a tanyavilágból érkező szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek problémáját is. Samu szerint (aki a tegnapi testületi ülésen az összevonás ellen szavazott) egyelőre nem látni a jövőképet.
Samu István képviselő (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Arra a kérdésre, hogy nem kellett volna-e már korábban beavatkoznia az önkormányzatnak és hathatós segítséggel megoldani a Rákóczit érintő problémákat, Samu elmondta, ezeket a problémákat nem feltétlenül az önkormányzatnak, illetve a képviselőknek kellett volna megoldaniuk.
Szerinte a jogalanyisággal bíró iskoláknak vannak olyan szervei, amelyek megoldhatták volna a felmerülő gondokat – ilyen szempontból autonómiával rendelkeznek az intézmények. Burkoltan, de elhárította a város vezetésének felelősségét az ügyben. Szerinte azért kellett lépnie az önkormányzatnak, mert a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában nem tették meg a szükséges, megoldást kereső lépéseket.
Hiányos lehet a kérvény, amelyet a minisztériumba küldenek
„A törvény előírja a településeknek, hogy hasonló döntések esetében kötelező módon kérjék ki az iskolatanácsok álláspontját” – fogalmazott Vasik. Születtek-e ilyen állásfoglalások a két érintett iskola részéről és a települési iskolatanács részéről? – hangzott a kérdés. A műsorvezető nyilván azért tette fel ezt a fontos kérdést, mert ezek nélkül a dokumentumok nélkül hiányos a kérvény, amelyet az önkormányzat juttat majd a minisztériumba.
Elsőként Samu István válaszolt, igen röviden. Szerinte ebben a témában nem foglaltak állást az iskolák mellett működő tanácsok, majd gyorsan visszatért előző témájához.
„A pedagógusokon és az intézményvezetőkön múlik majd az iskola versenyképessége” – mondta Samu. Azonban fontosnak tartja, hogy ezek a személyek követhessenek valamilyen koncepciót. Ekkor úgy fogalmazott, hogy a két iskola összevonásának levezénylésére vonatkozó koncepció még nem született meg. Magyarul: olyasmiről szavaztak, amiről nem tudni, hogyan fog történni. Kételyei ezért fogalmazódtak meg az összevonással kapcsolatban – mondta Samu. „Jó lett volna tárgyalni a pedagógusokkal arról, hogyan is képzelik az összevonást, annak levezénylését“ – fejezte ki ellenérzéseit, mint gyakorló gútai pedagógus. Megemlítette még, hogy mivel a döntés már megszületett, ezért előre kell tekinteni és a párbeszédre kell helyezni a hangsúlyt a szülők, pedagógusok, intézményvezetők és a város vezetése között.
Mennyire erős alapokon áll az összevonásról benyújtandó kérvény?
Vasik újra felvetette, ha a három kötelező érvényű dokumentumból, az iskolatanácsi határozatokból kettő meg sem született – mert nem is tárgyalták sem a Corvinban, sem a városi iskolatanácsban – holott a minisztériumba a hálózatmódosításhoz ezeket is be kell nyújtani, mennyire megalapozott az összevonásról szóló kérvény?
Horváth Árpád nemes egyszerűséggel azt válaszolta, még nem tudja, kikéri mindkét érintett véleményét. Mint említette, beszélt a városi iskolatanács elnökével, aki történetesen a Corvin Mátyás Alapiskola igazgatónője is egyben, s ő azt mondta neki, azért nem tárgyalták az ügyet, mert nincs erre vonatkozó hatáskörük.
A város vezetése nem kért külső segítséget
Vasik János a továbbiakban megkérdezte, miért nem változtattak inkább koncepciót? Kikérték-e külső szakértő, oktatási szakember véleményét? A polgármester ekkor megint elmondta, mindent megtettek az elmúlt években, amit részükről lehetett. Kérték mindkét iskola igazgatóját, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két iskola fennmaradjon. Véleménye szerint nem az integrált gyerekekkel volt a gond, hiszen az államtól is kaptak rá támogatást. A roma gyerekek oktatása körül sem volt feszültség – fogalmazott. „Én azt gondolom, hogy a probléma gyökere egészen máshol volt“ (nem mondta ki, hogy hol). Majd zárszavában így foglalta össze: „Elveszítettük azt a szálat. Nem láttunk további esélyt arra, hogy koncepció-módosításokkal érjünk el változtatásokat. A tantestületekben nem történtek olyan lépések, melyek ezeket a változásokat elősegítették volna“ .
Az összevonással kevesebb pénz jut az iskolára
Igaz-e, hogy az összevonással kevesebb pénze lesz a gútai magyar közoktatásnak, mint volt korábban? – tette fel a kérdést Vasik. A polgármester szerint ez igaz, de ez nem olyan mértékű, hogy gondot okozzon a városnak – fogalmazott.
Vélhetően még több pénz kell majd
Samu István a beszélgetés végén elmondta: a szociálisan hátrányosabb helyzetű gyerekek valószínűleg az összevont iskolába kerülnek majd, ebben az iskolában lesznek többen az integrált gyerekek közül is. „Kell majd ide egy egészen specifikus költség-csomag is, amely fedezi majd az oktatási metódusokat, amelyek előreláthatólag elengedhetetlenek lesznek ebben az iskolában” – fogalmazott Samu. Legvégül nehezményezte a kialakult helyzetről való rossz kommunikációt a városi vezetés részéről. Azt tanácsolta, hogy a jövőben az ehhez hasonló horderejű kérdésekre több időt szánjanak.
„Nem irigylem a gútai pedagógusokat”
A beszélgetés második felében újabb „vendégeket” hívott Vasik János. A vonal túlsó végén a városi képviselőtestület egyik tagja, Angyal Béla nehezményezte, hogy a város vezetésének nincs elképzelése arról, hogy milyen lesz az új, összevont iskola. Szerinte a pedagógusokra kényszerítették ezt a döntést, így ők kerültek a legkellemetlenebb helyzetbe. „Nem irigylem a gútai pedagógusokat, hogy ilyen stresszhelyzetben kell dolgozniuk már több mint egy éve” – mondta el véleményét az összevonás ellen szavazó képviselő.
Csütörtöki Erzsébetet, a Corvin igazgatónőjét is felhívták a Pátria Rádió reggeli műsorából, aki elmondta, hogy a tavaly kialakult helyzet után mind a Rákóczi, mind a Corvin megpróbált egymáshoz közelíteni. Többször is tárgyalt a két iskola vezetősége. Akkor mindkét iskola abban bízott, hogy esélyt kaptak a bizonyításra, de Csütörtöki Erzsébet szerint ez a rendelkezésre álló négy hónap, szeptembertől decemberig, nagyon kevés volt erre.
A Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont 1 millió 800 ezer eurós támogatása gyorsította fel az eseményeket
Mindketten, a képviselő és az igazgató asszony is úgy fogalmazott Vasik János kérdésére, hogy az eltelt másfél hónap nagyon kevés időnek bizonyult arra, hogy ilyen súlyos döntést hozzon a képviselő-testület. A Corvin igazgatónője felidézte, hogy január 18-án a polgármester, a hivatalvezető és a közös tanügyi hivatal dolgozójától kaptak meghívást egy zártkörű szakmai megbeszélésre, amelynek témája volt ez az összevonás. Ezt a találkozót, saját elmondása szerint, első lépésnek gondolták, amelyet tárgyalások követnek majd. Ezért kifejezetten váratlanul érte őket a január 30-i döntés.
Angyal Béla és Csütörtöki Erzsébet is úgy fogalmazott a műsorvezető kérdésére, hogy a hirtelen döntésben közrejátszhatott az a hatalmas összegű támogatás, amelyet a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont kapott.
Madarász Róbert, az iskolaügyi bizottság elnöke (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A hétvégén is érdemes lesz hallgatni a Pátria Rádiót
Vasik János elmondta, természetesen szerették volna Madarász Róbertnek, a gútai oktatási bizottság elnökének a véleményét is kikérni, ám ő azzal utasította vissza az interjút, hogy „a probléma összetettsége nem jeleníthető meg a média eszközeivel, különösen nem élő adásban”. Ezért Vasik János abban bízik, hogy a hétvégén ugyanezt rögzítve még megtehetik Madarász Róbert részvételével.
