A nemzetpolitikai államtitkárság idén is elindítja a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor Programot és a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor Programot – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ma Budapesten.
A kezdeményezések sikerét látva mindkét programban emelik az ösztöndíjasok számát, igaz, emiatt némileg csökkentik havi illetményüket – tájékoztatott a nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Magyarság Házában.
Az idén harmadik alkalommal teszi közzé a nemzetpolitikai államtitkárság a Petőfi Sándor Program (PSP) és ötödik alkalommal a Kőrösi Csoma Sándor Program (KCSP) felhívását. A KCSP 2013-ban 47 ösztöndíjas részvételével indult, 2014-től ez a szám 100-ra nőtt. A PSP 2015-ben indult a KCSP mintájára. Míg az előbbi legfőbb célja a diaszpóra magyarságának megerősítése, addig az utóbbi a Kárpát-medencében szórványban élő magyar közösségek támogatására összpontosít – magyarázta Potápi Árpád János.
E programokkal a külhonban élő magyar közösségek intézményrendszerét szeretnék kiépíteni és megerősíteni, ami hozzájárul a magyar önazonosság és a magyar nemzet összetartozásának erősítéséhez.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a programok eddigi eredményei között említette, hogy több olyan magyar közösségre sikerült rátalálni, amelyről eddig nem tudtak vagy kevés információval bírtak, például Argentínában és Kanadában. Torontóban gyermek- és ifjúsági lap indult, több helyen évkönyveket adtak ki, feldolgozták egy-egy kinti magyar közösség és egyesület történetét, az Egyesült Államokban pedig például új cserkészcsapatok alakultak. Több hétvégi magyar iskola is indult, számuk mostanra meghaladja a kétszázat.
A Petőfi Sándor Programnak köszönhetően a szórványmagyar közösségek is megerősödtek, különösen látványosan a délszláv térségben: Macedóniában újraindult a magyar nyelv oktatása, Szarajevóban magyar ház nyílt – tájékoztatott az államtitkár.
Mindkét program ösztöndíjasainak számát megemelik
Grezsa István kormánybiztos elmondta, hogy tekintettel a megnövekedett igényekre, mindkét programban növelik az ösztöndíjasok számát: a KCSP-ban a 2017/2018-as programévben az eddigi száz helyett száztizenöten vehetnek részt, míg a PSP-ban az eddigi ötven helyett hatvanöten.
A két programra tavaly csaknem nyolcszázan jelentkeztek a százötven helyre, mondta el Potápi Árpád János, aki annak ellenére, hogy az ösztöndíj havi összege százezer forinttal csökken, az idén is hasonló túljelentkezésre számít.
Az idei évtől a KCSP-ban a havi ösztöndíj 550 ezer forint, míg a PSP-ban 400 ezer forint – tudtuk meg Grezsa Istvántól. A program teljes kerete továbbra is másfél milliárd forint.
A programokra olyan 20. életévüket betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akiknek közép- vagy felsőfokú végzettségük van, kiemelkedő, és a magyar diaszpóra, illetve a szórvány számára hasznosítható szakmai felkészültséggel rendelkeznek, és/vagy aktívan részt vettek közösségszervező, hagyományőrző és egyéb közösségi tevékenységekben (például cserkész, pedagógus, magyar mint idegen nyelv tanár, néptáncoktató, médiaszakember, könyvtáros, levéltáros, hitoktató).
Grezsa István kormánybiztos (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is lehet jelentkezni, a külhoni területekről származó résztvevők száma évről évre nő. 2016-ban például egy uruguayi lány utazott Kassára, egy zentai fiatal Sydneybe, egy ungvári lány Buenos Airesbe, egy kézdivásárhelyi fiatal Clevelandbe, egy csángóföldi fiú pedig Bécsbe.
A KCSP keretén belül a 2017/2018-as programévben is öt kontinens 24 országának magyarságához küldenek ösztöndíjasokat. Az előző évekhez képest új ország nem jelentkezett, viszont az összes országban, ahol eddig futott a program, továbbra is igényt tartanak az ösztöndíjasokra.
A PSP továbbra is az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot. 2016-ban sikerült öt új települést bevonni, 2017-ben a részt vevő szervezetek köre tovább bővülhet; ösztöndíjas kerülhet Rimaszombatba, Szencre, Szesztára, Maradékra, Versecre, Nagyszebenbe, Petrozsénybe és Halmágyra.
A KCSP külföldi programszakasza az előző évekhez hasonlóan a déli féltekén 6 hónap (2017 nyara és ősze), az északi féltekén 9 hónap (2017. szeptember és 2018. június között valósul meg), a PSP-ban szintén 9 hónap (2017. szeptember és 2018. június között). Azok, akik korábban a Kőrösi Csoma Sándor- és/vagy a Petőfi Sándor Programban ösztöndíjasként részt vettek, öt éven belül legfeljebb kétszer nyerhetik el az ösztöndíjat.
Potápi Árpád János felhívta a figyelmet, hogy a két pályázatról részletesen a www.nemzetiregiszter.hu, a www.korosiprogram.hu és a www.petofiprogram.hu weboldalon tudnak az érdeklődők nemcsak tájékozódni, hanem jelentkezni is. Fontos, hogy a jelentkezési határidő: március 15-e.
Felvidéken három fővel emelik az ösztöndíjasok számát
Mennyiben változik a Petőfi Sándor Program a Felvidék vonatkozásában? – tettük fel a kérdést Grezsa István kormánybiztosnak.
„A Felvidék esetében ugyanazt a folyamatot tapasztaljuk, mint a Székelyföld peremvidékein, itt az egyre délebbre húzódó nyelvhatárokról van szó, amelyek mindinkább fenyegetik a tömbben, gyakran a magyar határok mentén élő magyarságot. Ráadásul Szlovákiában van egy furcsa kettősség, hogy a fejlett nyugati régió mellett ott van a leszakadófélben lévő keleti, ami gyarapítja azokat a kérdéseket, amelyeket ebben a szórványprogramban igyekszünk megválaszolni. Hiszen számunkra a szegényebb magyar közösségek ugyanolyan fontosak Szlovákia keleti részén, mint a gazdagabb nyugat magyar közösségei, ahol a jólét jelent egy külön asszimilációs prést. Négyet kértek, de három fővel tudjuk növelni a Felvidéken az ösztöndíjasok létszámát, vagyis most tizenketten lesznek összesen.
És ne felejtsük el, hogy számtalan új program indult el, akár az óvodafejlesztési vagy a világi- és egyházi épületfelújítási programokra gondolunk, amelyek 2017/18-ban nagyságrendekkel fogják hatékonyabbá tenni az eddig is megkülönböztetett magyar nemzetpolitikát. Ha csak a közelmúlt eseményeire gondolunk, Kassán végre sikerült a Rovás Akadémiának egy komoly székházat vásárolni a magyar állam segítségével. A Csemadok-szervezetek is tudtak ingatlanhoz jutni, hogy Márai Múzeumot lehessen kialakítani. Remélem, hogy a felvidéki magyar identitás erősíthető, ami a legközelebbi választásokon parlamenti jelenlétben is megnyilvánul majd.”
Egyetlen bástyánkat sem szabad feladnunk!
A Petőfi Sándor Program felvidéki tanulságairól Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt kérdeztük.
„A Felvidék sajátossága, hogy a szórvány a tömb közvetlen szomszédságában él, és a szórványosodás folyamata nagyon gyakran a tömbben is jelentkezik. Nem szabad egyetlen bástyánkat sem feladnunk, sem a Felvidéken, sem máshol, mert utána az egész vár következik. A Kárpát-medencében az összes határon túli régió közül a Felvidéken a legfenyegetőbb az identitásvesztés.
