Arról, hogy a Pozsonyhoz tartozó Vereknye városrész területén, a Kis-Duna valamikori holtágában veszélyes hulladéklerakó van, már évek óta tudnak. Mára az is teljesen világos, amiről egyesek már régóta beszélnek: azaz, hogy mekkora veszélyt jelent ez nemcsak Pozsony, hanem az egész Csallóköz számára, elsősorban az ott található ivóvízkészlet szempontjából. A legújabb megállapítások azonban sokkolták a főváros lakóit is.
A néhai pozsonyi Dimitrov vegyi üzem még 1965 és 1979 között több mint 120 ezer tonna veszélyes hulladékot „rakott le” a Kis-Duna kiszáradt vereknyei holtágába. Az egykilométernyi sávban elterülő lerakatból származó vegyi hulladék elemzése után a környezetvédelmi minisztérium is levonta a következtetéseket. A Kis-Duna holtágában található hulladéklerakat ugyanis, ahol főleg növényvédő és gyomirtó szerek vannak, valóban mérgező, és az elemzés eredményei sokkal rosszabbak, mint azt feltételezték. A régi hulladéklerakatból a mai napig veszélyes anyagok szivárognak a környező talajvízbe, s nemcsak a környezetet szennyezik, hanem az emberek egészségét is veszélyeztetik.
A lerakat elemzése során kiderült, hogy a főváros hatalmas területe, beleértve Vereknyét, Pozsonypüspökit és a ružinovi városrész egy részét is, mérgező anyagokkal szennyezett. A növényvédő és gyomirtó szereken kívül rendkívül veszélyes anyagokat is tartalmaznak, így benzolt, arzént, toluolt, etil-benzolt és xilolt, amelyek az idegrendszert károsítják, és a minisztérium jelentése szerint legrosszabb esetben halált is okozhatnak.
A szennyezettség leginkább a felszín alatti vizeket érinti, ezért a tárca az egyes érintett városrészek számára figyelmeztetést adott ki, hogy az emberek semmiképpen ne igyanak itt a kutakból vizet, ne használják mosakodásra, ne öntözzenek a szennyezett vízzel, és ne egyenek az érintett területen termesztett zöldségből. A figyelmeztetés különösen a gyökér- és leveles zöldségekre vonatkozik, de veszélyes lehet a szennyezett talajjal való érintkezés is, különösen, ha lenyelik azt. Ezért legfőképpen a kisgyerekek veszélyeztetettek. A vízművekből származó víz azonban állítólag veszélytelen.
Húsz éve figyelmen kívül hagyják a Pozsony alatti mérgező tavat
A Vereknye alatti toxikus tóból származó mérgező anyagok állítólag már tízkilométeres körzetben beszivárogtak a talajba és a talajvízbe, s ha semmi sem történik az ügyben, a szennyeződés tovább terjedhet, néhány éven belül további városrészeket és közeli településeket is elérhet, mint Csölle (Rovinka), Dénesdtorcsmisérd (Dunajská Lužná), Hidas (Most pri Bratislave) és Annamajor (Miloslavov). A szakemberek ezért a lerakat speciális kapszulába történő hermetikus lezárását javasolják lehetséges megoldásként. Ennek a kerülete 2 kilométer lenne, a mélysége pedig 22 méter. Sokak szerint azonban ez sem lesz elegendő.
A legmegdöbbentőbb az ügyben az, hogy a hulladéklerakat valójában törvényesen jött létre, no meg az is, hogy a szennyezésről már több mint húsz éve tudnak a politikusok és a hivatalnokok, az illetékesek ennek ellenére évek óta figyelmen kívül hagyják azt, nem cselekedtek. Csak most tudatosították, milyen veszélyes is a helyzet. A közvélemény is már vagy tíz éve értesült arról, hogy Vereknye térségében nem biztonságos a kutakból származó víz fogyasztása, és tudnak az innen származó zöldség fogyasztásának veszélyeiről is, de azt, hogy ekkora területet érint már a fertőzés, nem sejtették. Sokan évek óta figyelmen kívül hagyják a rendelkezést, hogy ne használják a kútvizet sem ivásra, sem pedig öntözésre, mert ezzel hozzájárulnak a talajfelszín további szennyezéséhez is.
A vízvédelmet a nagy hisztéria után alkotmányba foglalták a képviselők, az igazság azonban az, hogy a talajvizeinket valójában senki sem védi. A felszín alatti vizek igazi problémájáról sokat beszélhetne Alena Trančíková a Pozsonyi Vízművekből. „Mindig azt hangoztatjuk, hogy a Csallóköz nemzeti kincsünk, itt található a legnagyobb európai ivóvízkészlet” – mondja felháborodva, hozzáfűzve, hogy az állam mégsem tesz semmit annak védelmében már húsz éve. Pedig politikai gesztusokkal nem védhetjük meg az ivóvizünket.
A több ezer tonnányi veszélyes hulladékból 440 mérgező anyag szivárog az ivóvizünkbe.
A Pozsonyi Vízművek mintegy 700 ezer embert lát el ivóvízzel a csallóközi ivóvízkészletből –Szemetből (Kalinkovo) és Somorjáról. Ezeknek az ivóvízforrásoknak a közelében két további van Jókán és Bősön, ezekből a Nyugat-szlovákiai Vízművek nyeri a vizet, amit aztán mintegy 840 ezer ember fogyaszt. A becslések alapján a másodpercenkénti csallóközi ivóvíz-kapacitás 25 ezer liter víz, amellyel kétszer annyi embert képes ellátni, amennyi lakosa van Szlovákiának. Csakhogy a szakemberek becslése szerint már több mint 20 éve több száz vegyi anyag szivárog a a Vereknye alatti hulladéklerakatból, szennyezve a talajvizet.
Az eredetileg elektrotechnikát tanult Milan Šindler, aki több jelentős szlovák vállalatban is dolgozott, éppen a Pozsonyi Vízművek elnökségi ülésén vett részt, ahol a csallóközi talajvizek fertőzöttségéről tanácskoztak, amikor megcsörrent a telefonja. Egy vereknyei önkormányzati képviselő közölte vele, hogy az egyik munkatársuk elhunyt rákban, s póttagként ő lép a helyére. Šindler szerint ennek a hírnek a hallatán úgy döntött, határozottan fel kell lépni az ügyben. A hulladéklerakat mérgező anyagainak nagy részéről ugyanis már akkor bizonyíthatóan tudni lehetett, hogy genetikai károsodást okoz és rákkeltő.
„Kinyílik a bicska a zsebemben, ha arra gondolok, mi minden szivárog a talajba ezen a területen a négy vízforrás közelében, amelyekből nap mint nap isszuk a vizet. A szigorúan védett vízgazdasági területen egy veszélyes hulladéklerakat van, és senki sem foglalkozik vele” – magyarázta. Amikor 2015-ben a környezetvédelmi tárca segítségével próbálta az ügyet megoldani, csak a környezeti terhelés legutolsó felmérését kapta válaszul kézhez, amelynek értelmében „a lerakatból több mint 440 mérgező anyag szivárog el, amelyek ötkilométeres távolságban a Csallóközbe is bekerültek”. Pedig már egy 2000-ben készült hasonló felmérés is azt javasolta, hogy a rendkívül veszélyes hulladéklerakat ügyében azonnal cselekedni kell.
A kormány még egy 2010 márciusában kelt határozatában prioritásként hagyta jóvá a hulladéklerakat problémájának 2015-ig történő megoldását, csakhogy a környezetvédelmi minisztérium ezt nem teljesítette, így a kormány a 2016-os választások előtt nagy gyorsan ígéretet tett a kapszulás módszer alkalmazására még az év őszén, amiből végül megint nem lett semmi. „Pedig a helyzet egyre súlyosabb, a szennyezés nem vár, naponta egykilométeres szélességben egy méterrel jut tovább a Csallóköz irányába, és másodpercenként folyamatosan mintegy 7 ezer liternyi talajvizet juttat a hulladéklerakat erre a sűrűn lakott, mezőgazdasági és vízgazdálkodási szempontból is kihasznált térségbe” – figyelmeztetett Šindler a veszélyre tavaly.
Tüntetések is voltak a vereknyei hulladéklerakat felszámolásáért
Tavaly év végén a kormányhivatal épülete előtt tüntetés is volt a lerakat felszámolása érdekében, amelyet a vereknyei önkormányzat szervezett, mivel az ügyben évek óta nem történt előrelépés. A vereknyei polgármester, Martin Kuruc akkor úgy nyilatkozott, már el kellett volna kezdődnie a hulladéklerakat felszámolásának, de a felelős személyt sem jelölték ki.
Solymos László (Most-Híd) környezetvédelmi miniszter szerint a vereknyei hulladéklerakat ügyének megoldása a környezetvédelmi tárca egyik legfontosabb feladata. A miniszter ez év februárjában kijelentette, „a Dimitrov vegyi művek lerakatáért Vereknye városrészben tavaly év végén a környezetvédelmi minisztérium vállalta a felelősséget. A környezetvédelmi tárca egyik legfontosabb feladata ennek a régi környezeti terhelésnek a felszámolása”. Mint mondta, a lerakatot uniós források felhasználásával akarják felszámolni az úgynevezett enkapszulációs módszerrel.
Megoldást kell találni a Csallóköz védelmére!
Legújabban az SaS is a helyzet megoldását sürgeti, felszólítva a környezetvédelmi, egészségügyi és mezőgazdasági tárcák vezetőit, hogy szakemberek bevonásával találjanak megoldást a Csallóköz megvédésére. Az ellenzéki párt szerint információs pontot is létre kellene hozni, hogy az emberek megfelelő és hozzáértő válaszokat kapjanak a vízszennyeződéssel kapcsolatos kérdéseikre, jelenleg ugyanis nem áll elegendő információ a rendelkezésükre.
A vereknyei, pozsonypüspöki és ružinovi önkormányzatok, de a további érintett települések, Csölle, Dénesdtorcsmisérd és Hidas önkormányzatai is tájékoztatást tettek közzé a talajvíz-szennyezettségről, erre a környezetvédelmi tárca kérte fel őket, mivel a földtani mérések eredményei szerint a vereknyei hulladéklerakatból szivárgó mérgező anyagok jelentős mértékben veszélyeztetik a talajvíz minőségét a szóban forgó térségben.
Április végén a környezetvédelmi tárca közlése szerint elindította a közbeszerzési eljárást a hulladéklerakat problémájának a megoldására, amelynek a költségei előreláthatóan több mint 30 millió eurót tesznek majd ki.
A volt Dimitrov vegyi üzemből származó pozsonyvereknyei hulladéklerakat kérdésében az Európai Parlament Petíciós Bizottságához is nyújtottak be Szlovákiából petíciót. Első lépésben a Petíciós Bizottság szakmai elemzést kért az ügyben az Európai Bizottság illetékes igazgatóságától, ennek értelmében fogja majd ősszel az ügyet megtárgyalni.
Solymos szerint a hulladéklerakat nem fenyegeti az ivóvízforrásokat
A legújabb eredmények következtében kialakult felzúdulás kapcsán Solymos László környezetvédelmi miniszter sajtótájékoztatót tartott, amelyen kijelentette, intenzíven dolgoznak a lerakat környezetre kifejtett hatásainak semlegesítésén, s a hulladéklerakat ügyének megoldása már a jövő évben megkezdődhet. A tárcavezető szerint a csallóközi ivóvízforrásokat eddig még nem veszélyezteti a hulladéklerakatból kiszivárgott szennyező anyagokkal fertőzött talajvíz. A szennyezés, mind mondta, „csak” Vereknyét, Pozsonypüspökit és a ružinovi városrészt érinti.
Solymos szerint a veszélyes hulladéklerakat teljes felszámolása mintegy 114 millió euróba kerülne, ami a tárca szerint rendkívül drága. Ezért inkább az enkapszulációs ideiglenes módszert választották, amely magát a lerakatot nem számolja fel, de a segítségével hermetikusan lezárnák azt, a környező szennyezett talajvizet és talajt pedig fokozatosan megtisztítanák. Ez a tisztítási folyamat azonban akár több évtizedig is eltarthat. Így az ott lakók gyakorlatilag addig nem használhatják a kútjaikat sem ivásra, sem fürdésre, sem pedig öntözésre.
A sajtótájékoztatón Jindra Holíková, a pozsonyi Regionális Közegészségügyi Hivatal munkatársa kijelentette, hogy a mérgező anyagok koncentrációja a talajvizekben alacsony, s az emberi szervezet ilyen alacsony koncentráció esetében képes ezeket az anyagokat méregteleníteni anélkül, hogy az egészségkárosodáshoz vezetne. „Gond akkor van, ha hosszabb ideig fogyasztjuk a szennyezett földből származó élelmiszereket” – mondta, hozzáfűzve, ugyanez a helyzet a szennyezett vizű kutakkal is, ha mondjuk, fürdésre használjuk a belőlük származó vizet.
(Denník N, TASR, topky.sk/Felvidék.ma)
