A hagyományokhoz híven az idén is megtartották a Zempléni Kulturális Napok elnevezésű programot Zemplén községben. A kétnapos programot a Bodrogközi EGTC-vel közösen szervezte meg a község. A rendezvény nyitónapján, a templomok melletti várterületen előadások hangzottak el, és ökumenikus istentisztelet keretében került sor az új kenyér megszentelésére. Másnap a szórakozásé volt a főszerep a falu központjában.
A rendezvényt a község polgármestere, Takács Miklós és Szabóné Kémeri Klára, a Bodrogközi EGTC igazgatója nyitotta meg. A vendégek között többek között megjelent Furik Csaba megyei képviselő, Kisgéres polgármestere, a környékbeli települések polgármesterei és Szabó Péter, a karosi Honfoglaláskori Látogatóközpont igazgatója is.
Az előadásoknak méltó helyszínt adott a bodrogközi település, hiszen Zemplén község történelme, a várterületen máig folyamatban lévő feltárások, a műemléknek nyilvánított templomok és az egykori megyeháza történelme olyan gazdag, hogy kutatók, régészek, előadók és turisták által is szívesen látogatott hely. A község a középkorban Zemplén vármegye névadó települése és egykori első székhelye volt. Szent István király tette meg egykor a vármegye székhelyévé.
Lovasbemutató (Fotó: Tökölyi Angéla)
A Kulturális Napok keretében a Magyar Nemzeti Múzeum Sárospataki Rákóczi Múzeumának régésze, Hegyi Borbála tartott előadást a „Pozsonyi csata, 1110 év távlatából” címmel. Az előadó tartalmas előadását a következő szavakkal foglalta össze: „Ma már egyértelműnek tűnik, hogy ha még oly hiányos is a konkrét adatok listája a pozsonyi csatát illetően, a mai magyar történetírás mindenképpen korai hadtörténetünk egyik legjelentősebb, ha nem a legjelentősebb ütközetként értékeli. Ez ugyanis az első alkalom, hogy a honfoglaló magyarok az általuk elfoglalt földet megvédik, ezzel megszilárdítva a magyarok szállásterületének nyugati szélét, ellenőrzésük alá vonva az Enns és a Fischa folyók vidékét, egy lakatlan gyepű meghagyásával annak védelmét is megerősítve. Ez az esemény tehát fordulópont arra nézve, hogy a honfoglalás eseménytörténet lezáruljon, s megágyazzon annak a hosszabb és fokozatos folyamatnak, melyet államalapításnak nevezünk.”
A rendezvényen elhangzott továbbá Kalinák Norbert történelemtanár előadása a zempléni várról és a honfoglalás koráról. Kalinák Norbert tartalmas előadásában a következőket emelte ki: „Régiónk, a Bodrogköz, a történelem országútjának fontos csomópontja. A bronzkor óta folyamatosan lakott területen, egymást váltó, egymással hadakozó kultúrák, népek létéről gazdag régészeti leletanyagok tanúskodnak. A régiót uraló zempléni földvár jelkép, a maga 2,4 ha alapterületével az 585m hosszú falaival hatalmi központ volt a honfoglalás korában, a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. E helyen összeér a régészet és a szájhagyomány, a tudomány és a mítoszok világa. A Kárpát-medencét birtokba vevő magyar törzsszövetség a kettős fejedelemségi rendszertől eljutott a törzsi állam szintjére, majd Géza fejedelem és Szent István nyugati minta szerint szervezte meg az új, európai királyságot. Ezen történelmi tettek üzenete számunkra: kellő bátorsággal kell cselekedni a magyar közösségnek, a túlélés és a gyarapodás érdekében tudni kell változni, ám foggal-körömmel kell ragaszkodnunk örökségünkhöz, hagyományainkhoz, anyanyelvünkhöz, iskoláinkhoz, templomainkhoz, hogy megszülethessen a magyar jövő!”
A jelenlévők egy csoportja (Fotó: Tökölyi Angéla)
Az előadások szünetében íjász- és lovasbemutató, valamint a bodroghalmi Halom dalkör szórakoztatta a közönséget. A várterületen zajló nyitónapot az ökumenikus istentisztelet, és annak keretében az új kenyér megszentelése zárta.
A Zempléni Kulturális Napok nyitónapjának estéjén és másnapján tartalmas kultúrműsorral, zenei programokkal, és tűzijátékkal várták a látogatókat.
További felvételek a rendezvényről.
https://www.facebook.com/pg/FELVIDEK.ma/photos/?tab=album&album_id=1617383738283936
