Immár 22 éve, hogy Szlovákiában megalakult az első egyházi óvoda, mely Szent Imre nevét vette fel. Az óvoda falain nemcsak a névadót ábrázoló festmény látható, de a két utóbbi egyházfő: Benedek és Ferenc pápa írásos áldásai is a sok elismerő oklevél mellett.
Vizi Katalin óvónő a bársonyos forradalmat követően mert nagyot álmodni, és a hivatalok útvesztőjében nem csüggedve megalapította Szlovákia első egyházi óvodáját, mely azóta is működik, bár néha nem kis áldozatok árán, mert az alapító igazgatónő gyakran a saját fizetéséből finanszírozza egyik-másik rezsiszámlát. Az utóbbi években hathatós segítséget jelent a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által a működéshez nyújtott támogatás.
Tíz éve az óvoda ünnepnapját a névadó Szent Imre napja körül tartják. Ekkor kerül sor az úgynevezett Királynapra. Az idei ünnepséget november 7-én, kedden rendezték. Az ünnepélyes megnyitó keretében Vizi Katalin igazgatónő köszöntötte a meghívottakat, köztük a város esperesét, Magyar Károlyt és a kíséretében lévő Hegyi Péter káplánt, továbbá Pécsi L. Dániel jelképtervezőt, aki tíz éve megtervezte az óvoda címerét, melyet akkor az esztergomi bíboros avatott fel és áldott meg.
Készülnek a Szent Imre jelképek, a fehér liliomok (Fotó: Okos Márton/Felvidék.ma)
A helyi Ady Endre Alapiskola – itt kezdik a tanulást az óvodából kikerülő gyerekek – képviseletében Svájcer Katalin tanítónőt, Sasvári Katalint, a Dorogi Német Kisebbségi Önkormányzat képviseletében, valamint e sorok íróját, Okos Mártont, a Szent László-év Tanácsadó Testület képviseletében üdvözölték.
Ezután következett a gyerekek kreatív kézműves foglalkozása: István király koronája, István király kardja, királyi címeres pajzs, Szent Imre herceg fehér lilioma, Szent László csatabárdja, királyi ménes, agyagozás, uralkodói nyakék fűzése, a királyi vár témájára épülő rajzverseny, az óvoda címerének lerajzolása, puzzle összeállítása az óvoda címerével és hasonló izgalmas tevékenységek követték egymást.
Az ünnepség fénypontja egy történelmi vetélkedő volt Szent Imre korából. A húsz gyereknek több mint a fele vállalkozott a nem könnyű vetélkedőre. A zsűri, mely a fent nevezett személyekből állt, Pécsi L. Dániel elnök szavaival élve sokszor csak „ámult és bámult” azon, hogy ezek az óvodás gyerekek akár érettségizőket is megszégyenítő történelmi ismeretekről tettek tanúbizonyságot.
Az új király és kísérete (Fotó: Okos Márton/Felvidék.ma)
A vetélkedőt Mikus Margaréta nyerte, második lett Gergely Katalin, harmadik pedig Halasi Arnold. A győztest „kiskirállyá” koronázták, ezt a címet a következő vetélkedőig viseli. Mikus Margaréta fejére az elmúlt év kiskirálya, Popély Marika tette fel a koronát az igazgatónővel együtt. Ezt követően a nyertesek és résztvevők átvették a jutalmat, a csokoládét rejtő „aranytallérokat”. Ilyenkor senki sem marad aranytallér nélkül, mert az új király igazi jóságos uralkodóhoz illően mindenkit megjutalmaz. Ugyancsak minden gyerek átvehette a Szent László-kifestőt a Tanácsadó Testület képviselőjétől.
Utána következett a királyi lakoma régi hagyományos ételekből, melyből szintén senki sem maradt ki. S ha netalán valaki a lakomán nem tartott volna mértéket, a felesleget a soron következő lovagi tornán rögtön le is dolgozhatta. Végül a szellemi és fizikai erőpróbát igénylő feladatok feszültségének feloldásaként a gyerekek magyar népmeséket és királymeséket tekintettek meg DVD-ről.
