A Magyar Országgyűlés 2015 november elején nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának évfordulóját a magyar szórvány napjává. A magyar szórvány napja alkalmából Gergely Papp Adriannával, Debrőd polgármesterével beszélgettünk, aki az MKP elnökségében a szórványkérdéssel is foglalkozik.
Amikor Gergely Papp Adrianna a kis zsákfalu, a Szepsi melletti Debrőd polgármestere lett, Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója 2008-ban vonta be őt és javasolta a szórványokkal foglalkozó budapesti szakmai testületekbe. A cél az volt, hogy Zoboralja mellett a kelet-szlovákiai magyarság szórványterületeiről is áttekintést nyerjenek. Jelenleg a polgármester asszony képviseli az MKP-t a Magyar Állandó Értekezlet szórványszakbizottságában.
Pillanatfelvétel a gyermeknapról (Fotó: debrad.sk/hu)
Kassán a magyarok nem tudnak egymásról
Gergely Papp Adrianna Kassán a Rovás alelnökeként jól ismeri a nagyvárosi szórvány problémáit is. Októberben került átadásra a Rovás újabb közösségi helye, a Magyar Jelenlét Háza, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság segítségével hoztak létre.
„A cél az, hogy a kassai magyar kulturális élet méltó helyre kerüljön, és minél több színvonalas programmal szólítsuk meg a Kassán élő és dolgozó magyarokat. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a programok minél szélesebb érdeklődési kört és korcsoportot célozzanak meg, hiszen csak így lehet becsalogatni a nagyváros magyarságát. Gyakran az is előfordul, hogy az egy háztömbben élők csak akkor tudják meg egymásról, hogy magyarok, ha találkoznak egy magyar rendezvényen. Mindemellett a vidék magyarságát is igyekszünk bekapcsolni a kassai kulturális életbe, hiszen sok kassai a környező falvakból származik“ – nyilatkozta a Felvidek.ma-nak Gergely Papp Adrianna.
Szent László búcsú a növénytemplomban (Fotó: debrad.sk/hu)
Kassától negyven kilométerre
Február 17-én Győrben, a központi nyitóünnepséggel vette kezdetét a Szent László-emlékév. Programjai között több konferencia, kiállítás, műveltségi vetélkedő is szerepelt.
A debrődi Szent László búcsú 2017-ben még jobban a figyelem központjába került, mert a Szent László-évben az egyik kiemelt Kárpát-medencei program lett, hiszen a debrődi Szent László-tisztás ma is élő búcsújáró hely. „Éppen idén múlt tíz éve, hogy a debrődiek és a falu vezetése újraélesztette ezt a tradíciót” – tudtuk meg Gergely Papp Adriannától, aki részt vett a Szent László-év Tanácsadó Testületének munkájában, Lomniczi Zoltán, Okos Márton, Gál Gergely és Czibolya Gábor mellett. Ez a szórványban lévő falu polgármesterének sokat jelentett, hiszen ennek köszönhetően még többen megismerhették Debrődöt és az itt élő legendát, amely így szól: Szent László ugratott a lovával, és a lova patkója nyomán fakadt fel a sziklából a forrás, mely fáradt katonáinak szomjúságát oltotta. Ennek a víznek csodatévő erőt is tulajdonítottak az emberek. A 14. században templomot is építettek a tisztáson, mely már évszázadokkal ezelőtt is búcsújáró hely volt. Ugyanakkor sikerült kapcsolatot teremteni más Szent. Lászlóhoz kötődő településekkel is, és közös programokban, pályázatokban részt venni, amelyek hozadéka nem ér véget az emlékévvel.
Pillanatfelvétel a gyermeknapról (Fotó: debrad.sk/hu)
A debrődi szülőknek nagy megnyugvást jelentene, ha gyermekeik helyben járhatnának óvodába
Debrődön sajnos nincs iskola és óvoda sem, a gyermekek Szepsibe járnak a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontba. De a falu ígéretesen fejlődik, ezért a polgármester úgy látja, szükség volna egy alapítványi óvoda megnyitására, amely természetesen magyar nyelvű intézmény lenne.
„Debrődön a 2006-2007-es iskolaévben zárt be az óvoda, mivel lecsökkent a gyermeklétszám. Az óvoda épülete, ahova annak idején én is jártam, a falu legszebb részén van, az ivóvizet adó Nepumuki Szent János-forrásnál. Összeszorult a szívem, mikor naponta elsétáltam mellette, és arra gondoltam, vajon milyen sorsra jut majd ez a számomra oly kedves épület. Több éven át nem is foglalkoztam az óvoda gondolatával, hiszen a gyermekek száma nem gyarapodott a faluban. Viszont az utóbi időben több fiatal házaspár építkezik itt, és a külföldön dolgozó fiatalok zöme is hazajött, és itthon alapított családot. A debrődiek büszkék a falujukra, és ez másokat is idevonz, és arra ösztönöz, hogy megbecsüljék a nyugalmat, a békés, gyönyörű tájat. A városok sincsenek messze. Szepsi tíz percnyire van tőlünk, Kassára pedig negyven perc alatt lehet eljutni. Éppen a fiatalok voltak azok, akik többször is rákérdeztek, hogy nem tervezzük-e ismét megnyitni az óvodát, de erre nem láttam esélyt egészen addig, amíg a magyar állam el nem indította óvodatámogató programját. Felcsillant a remény, és ugyan még nagyon az elején vagyunk a történetnek, hiszen még csak az én agyamban fogalmazódott meg ez terv, de meg kell ragadnunk a lehetőségeket. És bár a szepsi alapítványi óvodával, ahova az én egyik kislányom is jár, nagyon meg vagyunk elégedve, a debrődi szülőknek nagy megnyugvást jelentene, ha gyermekeik itthon járhatnának óvodába. Remélhetőleg ezáltal Debrőd még vonzóbbá válik a fiatalok számára, és ezzel megakadályozhatjuk a falu elöregedését is“ – véli Gergely Papp Adrianna.
