Megjelent az Önkormányzati Szemle negyedik száma, amelyben kiértékelik a novemberi megyei választások eredményeit, és beszámolnak az októberi Önkormányzati Szabadegyetemen elhangzottakról is.
A kiadó, a Pro Civis polgári társulás elnöke, Őry Péter így ír előszavában: „Szerencsések azok a falvak és városok, ahol a lakosság egyben jó, összetartó közösség is, amely a maga tehetsége és lehetőségei szerint a helyi közösséget is gyarapítja. Olyan korban élünk, mely nem kedvez a közösségben gondolkodásnak, az egyént favorizálja, az ő érdekeit helyezi első helyre. A település sorsa azonban mindig a több-kevesebb egyéni (lakosság) közös érdekeinek összehangolásán múlik. Ahogy minden családban is. Nagyon fontos hát újraépíteni helyi közösségeinket. Különösen, hogy az országos politikában megint előkerült a közigazgatási rendszer újbóli megreformálásának gondolata, melyből a „központi települések” létrehozásának eszméje sem hiányzik. Közösségeink sokat veszíthetnek rajta.”
Szakmai konferenciát tartottak októberben Nagymegyeren. Az Önkormányzati Szabadegyetemen eredményekről, tervekről számoltak be az előadók. A rendezvényen polgármesterek, önkormányzati képviselők, községi hivatalok alkalmazottai vettek részt.
Az Önkormányzati Szemle idei negyedik számában Szili Katalin nyilatkozik arról, hogy a felvidéki magyarságnak saját magának kell meghatároznia, melyek az elsődleges céljaik, hogy szeretnének élni, akarnak-e önkormányzatiságot, s ha akarnak, annak melyik formáját szeretnék megvalósítani.
Kevés az óvodai férőhely, a települések saját költségvetésükből sajnos nem tudják bővíteni az óvodai helyeket, a szlovák kormánytól több település hiába vár segítséget. Magyarország kormánya elindította a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programot, amelynek köszönhetően több óvoda megújul, többet bővítenek, de teljesen új intézmények is megépülnek. Nagy segítség ez a felvidéki önkormányzatoknak is. A programról ugyancsak szó esik az Önkormányzati Szemlében.
Kik képviselnek minket, magyarokat a megyei önkormányzatban? Országos körképet kaphatnak az olvasók, térképekkel, grafikonokkal illusztrálva.
Gútán az idősek és a rászorulók nyugodtan élhetik hétköznapjaikat, hiszen jól működő ápolói szolgálat segíti mindennapjaikat. A szolgáltatásról Murányi György, az Idősek Otthona és Napközi Otthonának igazgatója nyilatkozott. Véleménye szerint a kezdet volt a legnehezebb, hiszen el kellett fogadtatni a lakosokkal, hogy szükség van ilyen szolgáltatásra a városban.
2019-re elkészülhet az új Duna-híd, amely megkönnyíti majd a közlekedést Magyarország és Szlovákia között. A CULTACROSS határokon átnyúló együttműködési projekt Győr és Dunaszerdahely, a Csallóköz és a Szigetköz kulturális központjait segíti. A Gútai Malom az év határon túli magyar vállalkozása lett – olvasható a lapban.
Csallóközcsütörtök első írásos említésének 800. évfordulóját ünnepelte. A település történetéről és jelenéről, a teljes kétnyelvűségről is szó esik az Önkormányzati Szemlében. További települések sikereiről is írnak a lap szerzői: Alsóbodokon kialakulóban van a falusi turizmus. Almágyon mindig történik valami jó. Nyárasdra új kerékpárút vezet, és a temető is megújult. A keleti végeken nehéz az élet, de Nagytárkány élni és fejlődni akar. A lévai magyarság egyik védőbástyájáról a Juhász Gyula Alapiskoláról is szó esik. Szabó Olga Path község polgármestere a kutyaszorítóba került falvakról írt jegyzetet.
