A várkastély terme, melynek falait magyar királyok portréi díszítik, egyedülállónak számít a Felvidéken. Felújítását a homonnai Vihorláti Múzeum kezdte még 2011-ben, jelenleg 15 falfestmény restaurálása van folyamatban.
„A magyar királyokról készült festmények Ľubomír Cáp restaurátor és festőművész műtermében vannak. A művész várhatóan 2018 novemberére készül el a restaurálással” – nyilatkozta Košcová Zuzana történész a TASR hírügynökségnek.
Ennek a helyiségnek az a különlegessége a többivel szemben, hogy az egyes festmények nem a falon, hanem egy vásznon vannak, melyeket egy faszerkezet fölé feszítettek ki. Ez azért van így, mivel a festmények elkészítésére felkért művészek abban az időben rájöttek, hogy a vakolat nem megfelelő minőségű, így a festményeket nem egyenesen a falra festették. Érdekes viszont, hogy a vászonra végül újabb vakolatréteget húztak, s erre festették a magyar királyok portréit. Ezt hívják szekkó technikának, melynél a festő a száraz vakolaton dolgozik, a szobafestőkhöz hasonlóan. A pigmenteknek így külön kötőanyagra van szükségük, mint például tojásra, temperára, ragasztóra, vagy olajfestékre, hogy odatapadjanak a falhoz. Mivel a szemcsék a vakolatba ágyazódás helyett a fal felületén vannak, ezek a festmények sokkal sérülékenyebbek, mint a freskók. Ezt a technikát is alkalmazzák az épületeken kívül és belül is. Hátránya, hogy a felfestett kép vagy minta hamarabb kopik.
„A képek vászon alapjának károsodott részeit egységesítjük (kiegészítjük) és rögzítjük az újonnan készített vakkeretekre. A károsodott, hiányos vakolat pótlása, a színes festékréteg töredékes részeinek képzőművészeti kiegészítése és a festmények végső fixálása után idén a képek falra történő felhelyezése következik” – tette hozzá Jana Fedicová, a múzeum dolgozója. A szoba teljes restaurálása azzal fejeződik be, hogy lerakják az eredeti padlózat másolatát és beszerelik a galéria megvilágítását.
A Felvidéken nem találunk e termekhez hasonlókat, melyek magyar királyokat ábrázolnának. A galériában I. Istvántól Mária Teréziáig számos uralkodó portréja található, körülbelül ötven. Ezek különböző díszítésekkel és latin szövegekkel vannak kiegészítve, melyek az uralkodók jeles tetteit dokumentálják. A festmények valószínűleg az 1700-as évek második feléből származhatnak.
A szoba fali díszítését restaurált girland (füzér, koszorúdísz) egészíti ki, amelyen maszkok is láthatóak, valamint a Magyar Királyság, később az Osztrák-Magyar Monarchia összes területének címer-ábrázolása, fölötte pedig kitűnik a jelenet, ahogy két angyal tartja Szent István koronáját.
Eddig körülbelül 83 ezer eurót fordítottak a felújításra, különböző forrásokból. A mostani munkákat a VÚB alapítványa támogatta.
A homonnai kastély a 15. században épült, 1619 és 1641 között reneszánsz várkastéllyá, majd a 18. században barokk stílusban építették át. Bástyáit 1787-ben bontották le. A 19. században korszerűsítették a belterét. Ma városi múzeum működik benne.
(TASR/Felvidék.ma)
