A nemzetiségeink és a határon túli magyarok is „mi vagyunk”, együtt alkotva az egyetemes magyarságot – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzeti Levéltár Kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című kiállításának megnyitóján szerdán este Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte: a magyarországi nemzetiségek egyszerre jelenítik meg anyanemzetüket, az egyetemes magyarságot, ugyanakkor azt a sajátos értéket is, amelyet magyarországi nemzetiségként egyedül ők képesek adni az anyanemzetnek, a magyarságnak és az emberiségnek.
Kitért arra: a magyarországi nemzetiségeket bemutató kiállításon „saját magunknak mutatkozunk be”, hiszen talán nincs is olyan ma Magyarországon élő magyar, aki ősei között kutatva ne találna határon túli magyart és valamilyen nemzetiséget is.
Hozzátette: nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesként egységben látja feladatát, hogy szolgálja a külhoni magyarságot és a magyarországi nemzetiségeket.
Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója köszöntőjében ismertette: amikor a kiállítást tervezték, szerették volna végigkövetni, hogy ezer év alatt hányszor találkozott a magyarság más nemzetekkel. Volt, amikor hívtuk őket, volt, amikor hívatlanul jöttek, volt, hogy barátok lettek és volt, hogy asszimilálódtak – mondta.
„Előfordult, hogy megsértettük a nemzetiségeinket” és az is, hogy „ők nem értették meg, amit a haza kínált nekik”, de „együtt éltünk a bajban” és „közösek voltak a sikereink is” – tette hozzá a főigazgató.
A kiállítás eredeti oklevelek, iratok, tárgyak segítségével ismerteti Magyarország nemzetiségeinek történetét.
A tárlat választ keres arra, miként viszonyultak az itt élők egymáshoz, mennyire volt ellenséges, barátságos vagy éppen közömbös a viszonyuk, és milyen mértékben integrálódtak vagy asszimilálódtak a nem magyar ajkúak.
A kiállításon megtekinthető rövidfilmeken bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, romák, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok, zsidók, valamint mára eltűnt etnikumok képviselői jelennek meg, a látogatók így megismerkedhetnek a nyelvükkel, zenéjükkel is.
A nagyközönség a kiállítást egy évig láthatja Budapesten, az országos levéltár Bécsi kapu téri épületében.
(mti/Felvidék.ma)
