Az alkotmánybírák kinevezésének megváltoztatására vonatkozó javaslatokkal az a 38 jogi szakértőből álló csoport is előállt, amely azt szerette volna elérni, hogy az alkotmánybírák cseréje folyamatosan történjen, az igazságügyi miniszter azonban elutasította ezt.
Gál Gábor igazságügyi miniszter szóban forgó javaslatáról, amely alkotmányos válsággal fenyegetett és ellentéteket szított a koalíciós partnerek közt, az elkövetkező napokban tanácskozik majd a parlament.
Gál még elődjétől, Lucia Žitňanskától örökölte a témát, az új miniszter hivatalba lépése után ki is dolgoztatott egy javaslatot, amely meghatározza például, hogy az alkotmánybírókat legalább 76 szavazattal kell megválasztania a parlamentnek. Jelenleg – szélsőséges esetben – elegendő ehhez 39 képviselői szavazat is. Az indítvány szerint változna az alkotmánybíró-jelöltek minimális korhatára is 40-ről 45 évre. A kormány, a Most-Híd kezdeményezésére kötelezte el magát a változtatások mellett. Jövő februárban 13 alkotmánybíró megbízatása lejár, ami azt jelenti, hogy a parlamentnek 18 jelöltet kell megszavaznia, akiknek a felét választja ki majd az államfő.
Koalíciós hiányosság
Gál javaslatai azonban éles bírálatba ütköztek, az ellenzéki pártokkal máig nem sikerült megegyeznie, pedig a módosítás megszavazásához azok szavazataira is szüksége lesz. A változtatások ugyanis elsődlegesen az alkotmányt érintik, így 90 támogató szavazat nélkül nem mennek keresztül a parlamenten, a koalíciónak pedig hivatalosan csak 79 szavazata van.
Gál azt reméli, hogy végül sikerül meggyőznie a képviselőket. „A szóban forgó indítvány most kerül első olvasatban a parlament elé. Az igazságügyi miniszter második olvasatban tanácskozik majd csak arról az egyes képviselői klubokkal, kivéve a Mi Szlovákiánk Néppártot” – jelentette ki Gál szóvivője, Zuzana Drobová.
Az ellenzék és a saját javaslattal előállt 38 jogi szakértő azt követelik, hogy az alkotmánybírákat alkotmányos többséggel válasszák, vagyis legalább 90 támogató képviselői szavazattal. Alojz Baránik SaS-es képviselő szerint szeretnék ezt a módosítást rögzíteni az indítványban, nem szeretnék ugyanis, hogy statisztákká váljanak csupán a 18 jelölt megszavazása során. Az SaS kérését az OĽaNO és a Sme rodina is támogatja. Mindkét párt azt állítja, ha nem alkotmányos többséggel fogják választani az alkotmánybírákat, a koalíció egyelőre nem számíthat a szavazataikra.
A szakértők kifogásai
Békülékenyebb álláspontra helyezkedett a kérdéssel kapcsolatban az Együtt párt elnöke, Miroslav Beblavý, aki szerint ugyan még nem volt klubülésük, úgy véli azonban, hogy a javaslata támogatásra talál, első olvasatban megtámogathatják a módosító indítványt, és majd a második olvasatban javítanak azon.
Kérdéses Kotleba pártjának álláspontja is, amelynek alelnöke, Milan Uhrík szerint csak a törvénymódosító indítványról való szavazás előtt döntenek, hogy miként lépnek.
Kifogásaik voltak azoknak a jogi szakértőknek is, akik a Via Iuris civil szervezettel bekapcsolódtak az új szabályokról folytatott nyilvános vitába. Az ő javaslatuk az volt, hogy a parlament ne válassza mind a kilenc képviselőt 12 éves megbízatási időszakra, a tárcavezető azonban elutasította ezt.
Átlagon aluli javaslat
Gál nem fogadta el az átmeneti szakmai bizottság felállítását sem, amely segédkezne az alkotmányjogi parlamenti bizottságnak az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatása során. A szakembereknek azt azonban sikerült keresztülvinniük, hogy az alkotmánybíróval szembeni feltételeket ne közönséges törvény szabályozza, hanem azok az Alkotmányban legyenek rögzítve. Egyébként szerintük minden kormánykoalíció a saját elképzelései alapján alakíthatná a feltételeket.
Gál javaslatát a köztársasági elnöki palotában sem fogadták kitörő lelkesedéssel. Andrej Kiska államfő, aki számára kulcsfontosságú témát jelent az Alkotmánybíróság, az igazságügyi miniszterrel múlt hónapban megvalósult találkozója után nem fukarkodott a bíráló szavakkal. „Jobb esetben is csak átlagon aluli javaslatról van szó, rosszabb esetben olyan javaslatról, amely az alkotmánybíró-jelöltválasztás minőségét csak tovább rontja” – jelentette ki Kiska augusztus elején.
(Aktuality.sk/Felvidék.ma)
