A szél-járás kultúránkról, képzőművészetünkről és múltunkról is szól. A negyedévente megjelenő magazin színes fotókkal repíti el az olvasókat – a címlapon is egy hangulatfotót látunk – a Házsongárdi temetőbe, Kolozsvárra, ahol – többek között – Szenc városának ismert szülötte, a nyelvész, zsoltárfordító alussza örök álmát.
A zsoltárfordító Szenczi Molnár Albertről terjedelmes cikkben emlékeznek meg a szerkesztők. Népedért voltál mindhalálig vándor. Zsoltárfordító, szegény prédikátor – kezdődik az írás, amely egy képzeletbeli beszélgetést tár elénk.
A szócsatából pedig megismerjük a tudós legfőbb erényeit, munkásságát, és azt a példaértékű tevékenységet, mely ma is sok embert motivál, s csak abban bízhatunk, hogy évtizedek múltán is lesz ki rá emlékezzen szülőföldjén. Megszólal tehát az aggódó magyar hang.
A magazin vezércikkében Csáky Pál tágabb hazánkról, Európáról szól.
„Nekünk, persze, akik naponta hitet teszünk az európai civilizáció mellett (…) Szeretnénk, ha a mi Európánk, s abban a mi kis magyar világunk is megmaradna alapjaiban olyannak, amihez hozzászoktunk.”
– írja Európai tangó című esszéjében Csáky Pál.
A szél-járás idei harmadik számában Böröndi Lajos, Kerék Imre és Tönköl Imre versei olvashatók. Gál Sándor naplója, Száraz Pál elbeszélése, és Szabó Ferenc Török Gyuláról szóló tanulmánya is az irodalomba nyújt betekintést.
Az 1956-os eseményekről gyermekszemmel és egy kép alapján elítélt személy szemével nyerünk betekintést. Mátyás kultusza erősen él a Felvidéken, Nagymegyeren pedig nem véletlenül erős az igazságos király kultusza, derül ki a lapból. Volt egyszer egy fürdő Szabadkán, s most azt egy fiatal újraálmodta.
A szigetközi táj szépségéről készült képekről és Szőke Erika alkotásairól is olvashatnak a képzőművészetek szerelmesei. Gáti Oszkár, szinkronszínésszel Princz Sándor beszélgetett. Szalatnai Rezsőre Duba Gyula emlékezett. István király és az államalapítás ünnepe volt Deákin, Nagyfödémesen a kitelepítésekre emlékeztek, megtartották a VI. Borsos Mihály Napokat és a XIII. Mátyusföldi Fesztivált is.
A zoboralji hagyományőrzők különleges kultúrájával képviselte a Felvidéket a Minden Magyarok XXIV. Nemzetközi Néptáncfesztiválján Gyulán, a szervező, Patyi Zoltán szerint a Zoboralja magyarsága még mindig tiszta forrásból merít.
