Az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseinek törvénybe foglalását kezdeményezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely egy erre vonatkozó törvénytervezetet iktatott hétfőn, december 3-án a román parlamentben.
A szövetség hétfői közlése szerint azokat a rendelkezéseket emelnék törvényerőre, amelyek a mai napig nem valósultak meg a nyilatkozatból.
Az RMDSZ törvényhozói törvénytervezetbe foglalták az 1918-ban az erdélyi románok nemzetgyűlése által elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját, amely kimondja:
Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.
Az RMDSZ a törvénytervezetében azt kéri, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, a bíróságokon és törvényszékeken, különítsen el a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahelyet a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben.
Kérték azt is, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását szabályozzák a kisebbségi statútumban, illetve tegyék lehetővé a megyei önkormányzatok döntése nyomán fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.
Az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait.
„A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – olvasható a közleményben.
A nyilatkozat a románok egyesülését kimondó paragrafus kivételével soha nem lett a román jogrend része.
A száz éve tett gyulafehérvári ígéretek betartását kéri az Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve tett ígéretek betartását kéri a román centenárium napján kiadott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt.
Az MTI-hez eljuttatott szombati nyilatkozatban az EMNP országos elnöksége kinyilvánította: a párt tiszteletben tartja a románság nemzeti ünnepét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az erdélyi magyar közösség száz éve állandó asszimilációs nyomásnak van kitéve, folyamatos támadások érik, és a központosított bukaresti hatalom másodrendű polgárokként kezeli az erdélyi magyarokat.
Az EMNP megállapította: a román politikai elit figyelmen kívül hagyta azokat az ígéreteket, amelyeket száz évvel ezelőtt a Románia számára kedvező nagyhatalmi döntés reményében tettek Gyulafehérváron.
A megígért „teljes nemzeti szabadság” a párt szerint mindmáig vágyálom, Románia nem tartja tiszteletben a magyarok önrendelkezéshez való jogát. A megígért „saját nyelven biztosított oktatás” csorbulását a párt szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) esete bizonyítja.
A megígért „közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által” elve a párt értelmezése szerint az önrendelkezés elvét rögzíti. A román állam azonban nem hajlandó ezekről érdemi párbeszédet folytatni, s helyette ellenségképet gyárt az autonómiát követelő tömegekből.
A gyulafehérvári nyilatkozatban szereplő „egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára” elv a párt szerint szintén nem teljesült. Az EMNP ezt azzal példázza, hogy a kommunista diktatúra által államosított egyházi javakat a mai napig nem szolgáltatta vissza az állam, és a már visszaszolgáltatottakat ismét az államosítás fenyegeti.
„Hisszük és valljuk, hogy a száz évvel ezelőtt keltezett dokumentumban megfogalmazottak valódi békét, stabilitást és fejlődést eredményeznének, s ennek Románia minden polgára – nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól függetlenül – haszonélvezője lenne. Nem kérünk mást, csak ennyit: a százéves ország tartsa be végre százéves ígéreteit!” – áll az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) centenáriumi nyilatkozatában.
Nagyszabású katonai parádéval ünnepeltek Bukarestben, a felvonulók közt cseh, szlovák és ukrán katonákkal
Az ország utóbbi időben beszerzett és a szövetséges NATO-országok Romániában állomásoztatott haditechnikáját is felvonultató nagyszabású katonai parádéval ünnepelték szombaton, december 1-én Bukarestben a „nagy egyesülés” centenáriumát, Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját.
A gyulafehérvári katonai parádé 2018. december 1-én. Románia ezen a napon ünnepli az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.
(Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI)
A díszszemlén a román hadsereg, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az állami testőrszolgálat (SPP) mintegy négyezer fegyverese,
valamint Albánia, Bulgária, Kanada, Csehország, Horvátország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, az Egyesült Királyság, Moldova, Szlovákia, az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna hadseregének mintegy 500 katonája vett részt.
Ebből az alkalomból láthatta először a bukaresti diadalívnél összesereglett több tízezres közönség „élőben”, hogy mire költi Románia a védelmi kiadásokra fordított évi mintegy hárommilliárd eurót.
A bukaresti katonai parádét nemcsak a hideg idő, hanem a bukaresti belpolitika krónikus megosztottsága – a jobboldali államfő és a szociálliberális kormánykoalíció vezetői között feszülő ellentét – is fagyossá tette. A díszemelvényen ugyan Klaus Iohannis államfő, a parlamenti házelnökök – Calin Popescu Tariceanu szenátusi és Liviu Dragnea képviselőházi elnök – mellett állt, de a tévéközvetítések tanúsága szerint nem sok szót váltottak egymással.
Viorica Dancila kormányfő mégis arról beszélt a román köztévének adott nyilatkozatában szombaton, hogy a maga részéről továbbra is összefogást szorgalmaz, és a nemzeti érdekek közös szolgálatára szólította fel a megosztott román politikustársadalmat.
A miniszterelnök a nemzeti érdekek közé sorolta azt, hogy Románia „jól vizsgázzon” a jövő év első felében, amikor betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
Mai helyzet Romániában
Bácsfainé dr. Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke a Felvidék.ma-hoz eljuttatott nyilatkozatában kifejtette, Erdélyben a magyarok részaránya 34%-ról 20%-ra csökkent a többségi nemzethez képest. A román alkotmány nem ismeri el az őshonos magyarságot államalkotó tényezőnek, és nem biztosítja a kisebbségek kollektív jogait. A román politikai erők az országot olyan új régiókra akarják felosztani, hogy a magyarok sehol se legyenek többségben, ne követelhessenek autonómiát.
Folytatják továbbá a megmaradt magyar intézmények elsorvasztását, ez történt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel, amelyet a közelmúltban a román műszaki egyetemmel vontak össze. De példa erre a református közösség áldozatából a dualizmus idején létrejött Székely Mikó Kollégium ügye, amelyet arra hivatkozva államosított a román állam, hogy elődjének, a magyar államnak volt a tulajdona a dualizmus idején. A részben visszaadott vagyonok visszaperlésére is indultak kísérletek az utóbbi időben.
„Általában az eltelt 100 év román politikájára igaz, hogy amire az alkotmány vagy a törvények lehetőséget biztosítanak, azt helyi rendeletekkel, a prefektus intézkedéseivel, helyi szabályozással ellehetetlenítik – az Európai Unió szeme előtt.
Tehát amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke gratulált a román állam 100 éves fennállásához, gyakorlatilag provokálta Magyarországot; az EU mai vezetésének célja, hogy Európa legnagyobb őshonos kisebbsége, a magyarság nyilvánvaló sérelmeiről nem vesz tudomást, jogos autonómiaköveteléseit, az SZNT beadványait negligálja, sőt megpróbálja szítani az ellentéteket Magyarország és a szomszédai között, hogy a V4-ek egységét megbonthassa a migráció kérdésében” – szögezte le Bácsfainé dr. Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke.
(mti/Felvidék.ma)
