A bitcoin 2017-ben valósággal szárnyalt, a kriptodeviza árfolyama akkor még a 20 ezer dolláros szintet ostromolta, bár a piaci szereplők alapvetően megosztottak voltak vele kapcsolatban, az elemzők egy része továbbra is jelentős emelkedést várt a kriptodevizától. A 2018-as év azonban drasztikus fordulatot hozott, és a bitcoin az elmúlt néhány hónap folyamán értékének jelentős részét, konkrétan több mint háromnegyedét elvesztette, a kriptodeviza a korábbi csúcsához képest 80 százalékot esett.
Az értékvesztés természetesen a befektetők bizalmának megrendülését eredményezte, akik dollármilliárdokban számolják a veszteségeket.
Míg tavaly év elején egy bitcoint 16 848 dollárért lehetett venni, jelenleg 3 653 dollárba kerül.
Néhány évvel ezelőtt sokan több ezer eurót fektettek bitcoin vásárlásába, mely kezdetben ragyogó beruházásnak bizonyult, mesésen kamatoztatta a befektetett pénzt, ezért a befektetők egy jelentés része kivárt, hogy még feljebb kússzon az árfolyam. Éppen a gyors meggazdagodás reménye segítette meredeken felkúszni a virtuális pénznem értékét. A vásárlók szeme előtt ugyanis azon szerencséseknek a példája lebegett, akik ezzel hihetetlen nyereségre tettek szert.
Csakhogy semmi sem tart örökké, abban a pillanatban, amikor egyre több tulajdonos kezdte felvenni a nyereségét, a bitcoin gyorsan hanyatlani kezdett. A jelenlegi ár sem feltétlenül jelenti a mélypontot, ezért nagyon óvatosnak kell lenni a virtuális pénznemekkel, figyelmeztetnek a szakemberek. Sok vezető pénzügyi szakember mutatott rá még a jelenlegi hanyatlást jóval megelőzően, hogy tipikus pénzügyi buborékról van szó, aminek kipukkanását követően emberek ezrei veszíthetik el a pénzüket.
A holland tulipánok
Hasonló volt a helyzet 1637-ben a holland tulipánokkal. A világ első modern pénzügyi válsága a 17. századi holland tulipánlázhoz kötődik, amelyet azóta is a spekulációs őrület iskolapéldájaként emlegetnek. Az 1500-as évek vége felé kerültek először tulipánok Hollandiába, és termesztésük hamarosan hatalmas üzletág lett. Az európai botanikusok körülbelül 1000 fajtát jegyeztek belőle, az értékesebb tulipánhagymák vagyonokat értek. Kezdetben egy tulipánhagyma 1 holland guldenért, a csúcsponton pedig már 4 600 guldenért cserélt gazdát.
A tulipánhagymák kereskedelmében kezdetben csak termelők vettek részt, a spekulánsok 1634-től kapcsolódtak be, végül már külföldről is.
Miután a virághagymák mindig csak a nyár folyamán kerülhettek az új tulajdonos kezébe, az értékesítés egy „jövőbeni teljesítésre” kötött szerződés volt.
Kezdetben a szerződéseket írásban rögzítették, ám 1636 nyarát követően a kereskedés már többnyire a kocsmákban zajlott, s annyira lazák voltak a szabályok, hogy sem az eladótól, sem a vevőtől nem követeltek letétet, a fizetésképtelenség sem akadályozta a szerződések létrejöttét, csupán a szerződés és a teljesítési ár közötti különbség kifizetését várták el az adott napon.
A hatóságok többször is próbáltak közbelépni, de a tulipánőrület az egész társadalmon eluralkodott, egyre feljebb srófolva az árakat. Egy idő után viszont néhányan elkezdtek az árak zuhanásától tartani. Amint ez az aggály erősödni kezdett, a bizalom megrendült, s kitört a pánik. A piac összeomlása 1637 februárjában következett be. Ezzel véget is ért a tulipánmánia, sokak számára teljes anyagi csődöt eredményezve. Ahogy a nagyobb befektetők kiszálltak a piacról, egyes források szerint egy fej vöröshagymáéval vált egyenértékűvé a tulipán árfolyama. Sokak szerint a bitcoin és a hasonló virtuális pénzek napjaink tulipánhagymái. Ezt igazolni látszik, hogy a tulipánbuborék görbéje és a bitcoin árfolyamának alakulása sok hasonlóságot mutat egymással.
A bitcoin fénykorában 16 bitcoinért egy aranyszínű Rolls-Royce-t lehetett vásárolni. A tulipánhagyma ára a buborék kipukkanása után már soha nem tért vissza eredeti szintjére, s hasonló sors várhat a bitcoinra is.
A bitcoin története
Eredetileg a bitcoin válasz volt a válság miatti pénznyomtatásra, a kritikusok ugyanis a központi bankoknak felrótták, hogy az újonnan nyomtatott dollárok az amerikai pénznem elértéktelenedéséhez vezetnek. Ezért 2009-ben olyan döntés született, hogy
maximum 21 millió bitcoin kerülhet használatba, az utolsó 2140-ben. A virtuális pénznemek ráadásul fokozatosan, úgynevezett bányászattal kerülnek forgalomba.
Ennek lényege, hogy a hálózat tagjai folyamatosan küldenek egymásnak bitcoint. Hogy a tranzakció követhető legyen, nyilvántartásba kell venni a bitcoinok vándorlását. A tranzakció-történetet egy úgynevezett blokkláncba gyűjtik, így marad nyomon követhető a pénzmozgás. A bányászok feladata jóváhagyni ezeket a tranzakciókat és beírni őket egy adatbázisba, a blokkláncba. Itt a rendszer bármelyik pontján bárki által végrehajtott tranzakció visszakereshető. Amikor új tranzakció történik, az összes addigi érvényesített blokkot tartalmazó láncolat végére egy újabb kerül. A hálózat minden tagja rendelkezik a tranzakciók történetének egy példányával, így a bitcoinok mozgását mindenki figyelemmel kísérheti.
Hogy biztonságos maradjon a rendszer, amikor egy tranzakciós blokk létrejön, a bányászok az adatblokkot matematikai képletek segítségével betűkből és számokból álló sorozattá alakítják át, ezt hívjuk hash-nek, mely a blokklánc végére csatlakozik. A hash érdekes tulajdonságokkal bír. Egy blokkhoz tartozó hash-t nagyon könnyű legenerálni, egy adott hash-hez tartozó adatot viszont gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni. Könnyű generálhatóságának ellenére mindegyik egyedi.
A bányászok a hash generálásakor nemcsak az adott tranzakció adatait használják, mindegyik blokk magában foglalja az előzőt is. Mivel az adatok módosítása azonnal feltűnne, így kerül igazolásra, hogy az adott blokk – és minden utána következő – érvényes. Ha valaki hamis tranzakciót próbálna végrehajtani egy már létező blokk módosításával, a blokkhoz tartozó hash is megváltozna. Amikor az algoritmus futtatásával valaki le akarná igazolni a blokk érvényességét, kiderülne, hogy a hash nem azonos a blokkban tárolt adatokkal, ezért a blokkot hamisnak minősítené.
Így történik tehát a blokkok „lepecsételése.” A bányászok kifejezetten bányászatra írt szoftverek futtatásával versengenek az érmékért. Amikor valamelyikük sikeresen generál egy hash-t, arról a hálózat minden tagja értesül, a bányász jutalmul 12.5 bitcoint kap, a blokklánc pedig frissül. A probléma csak az, hogy egy blokkhoz tartozó hash-t nem nehéz legenerálni. A rendszer kénytelen megnehezíteni a generálást, különben a bányászok pillanatok alatt kibányásznák az összes bitcoint. Ennek elkerülésére vezették be a proof-of-work protokollt, mely nem fogad el korábban már legenerált hasheket.
A bányászok elvileg nem sérthetik meg a blokk tranzakciós adatait, egy új hash generálásakor mégis meg kell tenniük. Az úgynevezett nonce-szal hoznak létre újabb hasheket. Ha ez nem felel meg a kritériumoknak, a nonce megváltoztatásával új generálható. Nem egyszerű feladat a megfelelő nonce megtalálása, ráadásul több bányász is próbálkozik vele egyszerre. Így működik a bitcoin bányászata, mely bonyolult matematikai feladatok megoldásán alapul, ezek összességét a legnagyobb teljesítménnyel bíró számítógép 274 év alatt oldaná meg.
A 21 millió bitcoin közül mostanára több mint 17,4 milliót bányásztak ki. A virtuális pénznem vásárolható is valamelyik bitcoinbörzén, jelenleg darabja 3 653 dollárért. Épp a korlátozott mennyiségnek kéne biztosítania azt, hogy újak nyomtatásával ne kerüljön sor azok elértéktelenedésére, ám úgy tűnik, hogy a virtuális pénznemet hirtelen elértéktelenítheti az is, hogy megszűnik iránta a kereslet, azaz már nem érdekli az embereket.
(Pravda/Felvidék.ma)
