A mai nap folyamán Kassán találkoznak a bukaresti kilencek (B9), azaz a NATO keleti szárnya tagországainak államfői, hogy megemlékezzenek a NATO alapításának 70., Szlovákia és más B9-tagállamok NATO-taggá válásának 15., valamint Csehország, Magyarország és Lengyelország belépésének 20. évfordulójáról, illetve megvitassák az aktuális biztonsági kérdéseket.
A vendégeket Andrej Kiska köztársasági elnök fogadta, aki a bukaresti kilencek (B9) csúcstalálkozója keretében találkozott a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel is. A megbeszélés fő témája a biztonság volt, illetve annak szükségessége, hogy elmagyarázzák az állampolgároknak, milyen fontosak a védelembe történő beruházások.
„Az állampolgárok védelmének biztosítása az állam alapvető feladata. Az emberek sok mindenre képesek, de a biztonságukról az államnak kell gondoskodnia. A védelemről és a biztonságról pedig akkor kell beszélni, amikor béke van, hogy felkészültek legyünk” – jelentette ki a találkozót megelőzően Kiska, utalva ezzel arra, hogy öt évvel ezelőtt háború fenyegetett Ukrajnában. Ez a konfliktus pedig Kassától mindössze valamivel több mint 100 kilométerre keletre dúlt volna. „És akkor valószínűleg minden állampolgár azt kérdezte volna, hogy felkészültünk-e, és eleget áldoztunk-e az ország biztonságának megerősítésére” – figyelmeztetett. Hozzátette, hogy a bolgár, cseh, észt, litván, lett, magyar, lengyel és román elnökkel együtt csaknem százmillió embert képviselnek.
Stoltenberg Kiska elmondása szerint értékelte, hogy Szlovákia kész teljesíteni a NATO keretében vállalt összes kötelezettségét.
A B9-tagállamok (Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) államfői Európa és a környező államok aktuális biztonsági helyzetéről is tárgyalnak. Szó lesz továbbá a dezinformációk terjedéséről, a kiberfenyegetésekről és a propagandáról. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára egy nyilvános konzultáción is részt vesz.
Az elnöki csúcsra meghívást kapott két specialista, nevezetesen Edward Lucas, a hibrid fenyegetések témakörének szakértője és a The Economist hetilap volt szerkesztője, valamint Miriam Lexmann, a Nemzetközi Republikánus Intézet brüsszeli irodavezetője is. A program részeként lelepleznek egy emlékművet az elnöki csúcstalálkozó és a fontos évfordulók alkalmából.
Stoltenberggel Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter beszélget a „NATO Engages – The 2019 Košice Dialogue” című nyilvános konzultáción a Szlovákiát és az euro-atlanti övezetet érintő aktuális biztonsági kihívásokról.
***
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) a második világháború után, 1949. április 4-én alakult meg Washingtonban 12 alapító taggal (USA, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Portugália). Célja a tagállamok biztonságának politikai és katonai eszközökkel való szavatolása.
A visegrádi országok közül három – Csehország, Lengyelország és Magyarország – 1999-ben csatlakozott a szervezethez.
Szlovákia azonban – noha a csatlakozási szándékot már az újonnan létrejött önálló állam első programnyilatkozata is kinyilvánította – ekkor még nem kapott meghívót a szervezetbe. Vladimír Mečiar rendszere, a demokráciáról vallott sajátos felfogása nem tette szalonképessé az országot a NATO-klub számára. Így Szlovákia csak évekkel később, 2004-ben vált a NATO tagjává Bulgária, a Balti államok, Szlovénia, valamint Románia társaságában.
(TASR/Webnoviny.sk/Felvidék.ma)
