A NATO bővítése soha nem provokáció, a csatlakozás minden esetben független és önálló országok döntésének eredménye – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
Stoltenberg a German Marshall Fund nevű, transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó, amerikai székhelyű intézmény brüsszeli fórumán arra emlékeztetett, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország idén ünnepli a NATO-csatlakozás huszadik évfordulóját, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia tizenötödik, Albánia és Horvátország pedig a csatlakozás tizedik évfordulóját.
A főtitkár beszédében kiemelte valamennyi ország elkötelezettségét a szövetség iránt, ami – mint utalt rá – magában foglalja hozzájárulásukat a NATO misszióihoz és műveleteihez Afganisztántól, Irakon át, a Nyugat-Balkánig.
Mint elmondta, az alapító és korábban csatlakozott tagállamok által mindig is fontosnak tartott bővítési politikának köszönhetően az észak-atlanti katonai szövetség minden új ország csatlakozásával tovább erősödött.
A NATO mindig nyitva áll a vele szövetségre lépni akaró országok előtt – fogalmazott. A nyitott kapuk politikája mindig is hozzájárult a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok védelméhez. A szövetség továbbra is azért dolgozik, hogy megőrizze ezeket az értékeket – mondta Stoltenberg.
Kritika: a francia védelmi miniszter megkérdőjelezi Washington NATO iránti tartós elkötelezettségét
Megkérdőjelezte a Trump-kormányzat NATO iránti tartós elkötelezettségét Florence Parly francia védelmi miniszter hétfőn az amerikai Atlanti Tanács washingtoni rendezvényén. A francia politikus Patrick Shanahan amerikai ügyvezető védelmi miniszterrel tartott tárgyalásai előtt volt a transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó elemző intézet vendége.
Beszédében azt hangoztatta, hogy – mivel szerinte Washington eddig nem erősítette meg tartós elkötelezettségét az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) iránt –
okvetlenül szükséges lenne, hogy Európa „autonóm védelmet” építsen ki magának.
A miniszter meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok elsősorban a Kína által jelentett stratégiai kihívásra összpontosítja figyelmét, ezért kérdőjelek merülnek fel a transzatlanti szövetséggel kapcsolatos politikája iránt. Mint fogalmazott: e kérdéseket felerősítik a tervezett amerikai csapatkivonások a háborús övezetekből és a kereskedelmi egyezményekből való kivonulások.
Az európaiak amiatt aggódnak, vajon az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO iránt tartós lesz-e? Feltételezhetjük-e, hogy ugyanúgy folytatódik, mint az elmúlt 70 esztendőben?” – fogalmazta kérdésekbe az álláspontját Florence Parly.
A francia miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy – meglátása szerint – Donald Trump amerikai elnök az amerikai elkötelezettséget az európai tagországok védelmi kiadásainak növeléséhez köti, valamint az Egyesült Államoktól történő fegyvervásárlásoktól is függővé teszi. „A szövetségnek feltétel nélkülinek kell lennie, mert másként nem szövetség.
A NATO alapokmányának 5. cikkelye van és nem F-35-ös cikkelye
– szögezte le. Ezzel részben az amerikai F-35-ös vadászbombázók eladásaira utalt, részben pedig az észak-atlanti szervezet alapokmányának 5. cikkelyére, amely kimondja, hogy ha valamelyik tagállamot megtámadják, akkor a NATO egésze védelmébe veszi.
Parly ugyanakkor elismerte Donald Trump NATO-tagországokhoz intézett bírálatainak jogosságát, azt, hogy az amerikai elnök a védelmi hozzájárulások növelését sürgeti. Hangsúlyozta: az európai tagországoknak valóban többet kell költeniük a közös védelemre, de hozzátette azt is, hogy üdvös volna bizonyos mértékű európai önállóság kialakítása is, hogy a kontinens NATO-tagjai ne függjenek túlságosan is az amerikai hadseregtől. De „egy európai önállóság kiépítését soha nem szabad az Egyesült Államok elleni lépésként értékelni” – fűzte hozzá.
(mti)
