Kezdjük az időutazást néhány idézettel a Miért nem indul egy listán a Híd és az MKP? címmel, ha nem tévedek, annak idején az Új Szóban megjelent írásból.
„A Híd Országos Választmányának október 22-i döntése után Bugár Béla, a Híd elnöke levélben fordult Berényi Józsefhez, az MKP elnökéhez. Ebben felajánlotta, működjön együtt a két párt, hogy hatékony parlamenti képviselethez jusson a szlovákiai magyarság. Az együttműködés formájául a koalíció létrehozása helyett az egy listán való indulást javasolta, felajánlva az MKP-nak a Híd koalíciós potenciálját.
Az MKP Országos Elnöksége másnapi reakciójában közölte, meglepetéssel vette tudomásul a Híd OV döntését, amely „kizár bárminemű együttműködést az MKP-val az elkövetkezendő választások előtt.“ A testület közölte, „mindent meg kíván tenni azért”, hogy a választásokon a szlovákiai magyar közösség minél erősebb parlamenti képviselethez jusson.
Két héttel később, november 5-én az MKP ismét elővette a koalíciókötés témáját. A párt Országos Tanácsa üdvözölte, hogy előrehozott választások lesznek Szlovákiában, majd nyilatkozatában közölte: nyitott a választásokon való együttműködés feltételeinek megtárgyalására, a Híd válaszát pedig november 10-ig várják.
Bugár Béla november 8-án kelt levelében örömmel vette tudomásul, hogy az MKP is belátta: az együttműködés az egyetlen út annak érdekében, hogy egyetlen szlovákiai magyar szavazat se vesszen el. Egyben meghívta „az MKP képviselőit az együttműködés lehetőségének megvitatására”, november 11-re a Híd székházába.
Ezt a meghívást az MKP még aznap visszautasította azt állítva, hogy a Híd csak az egy listán való indulásról hajlandó tárgyalni. /…/.
Összegezésül: Annak érdekében, hogy a választásokon egyetlen magyar szavazat se vesszen el, a Híd elnöke együttműködési ajánlatot tett az MKP-nak. Kifejezte meggyőződését, hogy a koalíció nem biztosítja a hétszázalékos választási küszöb átlépését… /…/.“
A Felvidék. ma hírportál kérdésére Berényi József megerősítette, hogy Bugár levelét megkapta. Az MKP elnöke sajnálja, hogy a Most-Híd nem hajlik a partneri alapon történő tárgyalásokra, és továbbra is kizárólag a saját listájukban látják az együttműködés lehetőségét. Nem arról kellene szólni az esetleges együttműködésnek, hogy az MKP politikusai hogyan erősítsék meg a Híd választási listáját. Ebben a cikkben olvashatjuk az MKP sajtóközleményét: „Legfontosabb a közösség érdeke. A Magyar Koalíció Pártja november 8-án megkapta a Most-Híd válaszát az MKP Országos Tanácsának november 5-én megfogalmazott tárgyalási ajánlatára. Sajnálattal tapasztalja azonban, hogy a válaszlevélben – ultimátumszerűen – az MKP politikusainak a Most-Híd választási listáján való indulása elfogadásához köti tárgyalási (?) meghívásukat. Az MKP Országos Tanácsának döntése – ahogy azt a Most-Híd elnökének elküldött levél leírja – arról szólt, hogy „az MKP mindennemű együttműködést csakis az egyenrangú partneri viszony alapján vállal fel.”
2011. november 14-én a Felvidék.ma hírportálnak Berényi József úgy nyilatkozott, annak ellenére, hogy Bugár Béla, a Most-Híd elnöke lezártnak tekinti pártja és az MKP esetleges közös indulását az előrehozott parlamenti választásokon, egy alulról érkező, komoly igény – amilyen 1998-ban is megfogalmazódott – talán még változtathat ezen az állásponton. Az MKP továbbra is nyitott a tárgyalásokra. Berényi kijelentette: „A mostani folyamat is nehéz, de még nincs vége. Ha a politikusok érezni fogják, hogy van igény a szlovákiai magyar választók között a két párt közötti koalíciókötésre, elképzelhetőnek tartom a jelenlegi helyzetváltozást. Az MKP Országos Tanácsának döntése is erről szól. A múltban is úgy volt, hogy ha a politikus kimondja a véleményét, ám érzi, hogy a választók igénye más, akkor hajlamos a változtatásra, és erre módja is van. Úgy érzem, egy nagyon komoly igény megfogalmazása, egy alulról jövő kezdeményezés esetén talán a Most-Híd álláspontja is változhat.”
Ha a fenti citátumokból kihagytam volna az évszámot, az időpontokat és a pártelnökök nevét, a kedves Olvasó első pillantásra azt gondolhatta volna, hogy a jelenlegi helyzetet vázoltam. Adódik a kérdés: Hol tartanak most, 2019 nyarán a két jelentős magyar párt közötti tárgyalások a 2020-as parlamenti választásokon való indulást illetően? Netán ott, ahol 2011 őszén abbamaradtak? Mutatkozik-e valós igény a szlovákiai magyar választók körében a két párt közötti koalíciókötésre?
Ha rajtam múlna, a felvidéki választók körében közvélemény-kutatás, azt ne mondjam, nemzeti konzultáció formájában keresném a kérdésre a választ.
Félő, hogy erre már sem akarat, sem idő nincs.
