Az Országos Egészségügyi Információs Központ tájékoztatása szerint 2005 óta jelentősen csökkent az az idő, amelyet a kórházi ellátásra szoruló betegeknek az egészségügyi intézményekben kell tölteniük. Ugyanakkor viszont emelkedik a kórházi ellátásra szoruló fekvőbetegek száma.
Míg 2001-ben a betegek 8,6 napot töltöttek egészségügyi intézményekben, jelenleg már csupán 6,4 napot, tehát 2,2 nappal kevesebbet. A leghosszabb időre a pszichikai, lelki betegeket, a mentális sérülteket, a viselkedési zavarokkal küzdőket tartják a kórházakban, ez 26,8 nap, a legrövidebb időre pedig a szemészeti, látási problémákkal küzdő pácienseket. Ők mindössze három napot vannak az egészségügyi intézményekben.
A kórházakban 2018-ban összességében országos viszonylatban 1,2 millió pácienst kezeltek, átlagosan 6,4 napon keresztül.
Az Országos Egészségügyi Információs Központ arról tájékoztatott, hogy a kórházi ellátásban részesülők száma 2001-től ingadozó, de lényegében növekvő tendenciát mutat. Az utóbbi két évben azonban ismételten 2,2%-os csökkenést tapasztaltak.
Járóbeteg ellátás és egynapos sebészet
„Örvendetes lenne, ha a fekvőbeteg ellátás, a kórházi kezelések száma tovább csökkenne, ugyanis tudatosítani kell, hogy az intézményes egészségügyi ellátás egyrészt költséges, komoly anyagi ráfordítással jár, másrészt a kórházak bizonyos fertőzésveszélyeket is magukban rejtenek, sokkal nagyobb az eshetősége egy komoly fertőzésnek, mint az ambuláns ellátásnál. A fertőzésveszély világszerte általános jelenség, e tekintetben Szlovákia ugyanolyan szinten van, mint az OECD más országai” – nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Martin Vlachynský, az INESS Gazdasági és Társadalmi Intézet munkatársa.
Mint elmondta, elemzéseik után arra törekszenek, hogy megtalálják a lehetőségét a kórházban töltött napok lerövidítésének és ugyanakkor a kórházi ellátás színvonala, minősége emelésének.
„A kórházi ellátásra szorulók számának növekedése azonban főleg a demográfiai mutatókkal magyarázható. Emelkedik az idősek száma, akiket gyakrabban utalnak kórházba. Ezt mérsékelni csupán sikeres és hatékony ambuláns ellátással, illetve az egynapos sebészet bővítésével lehet”
– állapította meg az elemző.
Szerinte erre jó példával szolgálnak a szemészeti beavatkozások. Míg 25 évvel ezelőtt a szürkehályog műtétek után a páciens néhány napot töltött kórházban, ma már csak pár órát vesz igénybe a beavatkozás. „Évente így mintegy 3500 ilyen műtétet végeznek el, és ezzel összességében ezrekre menő éjszakát takarítanak meg a kórházi ellátásban” – tette hozzá.
A nők gyakrabban kerülnek kórházba
A felmérések alapján megállapították, hogy a nők gyakrabban kerülnek kórházba, a páciensek 56%-át teszik ki. „Összefügg ez a terhességi szövődményekkel, a szüléssel, a szülést követő időszakkal, de azzal is, hogy gyakran töltik a napokat betegkísérőként is az egészségügyi intézményekben” – állapította meg Martin Vlachynský.
A betegek legtöbbje keringési, emésztési zavarokkal kerül kórházba, de kórházi ellátást igényelnek a daganatos betegek, a különféle sérüléseket, sebesüléseket elszenvedők, a kötőszövetgyulladással kezeltek, az izom- és csontrendszeri betegségekkel küzdők. Az Országos Egészségügyi Információs Központ statisztikája a kórházak, a gyógyfürdők, a hospicok, az orvosbiológiai intézetek, a szociális otthonok adatai alapján készült.
(webnoviny/Felvidék.ma)
