Szeptember utolsó hetében háromnapos rendezvénnyel ünnepelte megalakulásának huszadik évfordulóját a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete a felvidéki magyar könyvtárosok, valamint az anyaországi szakemberek és kollégák érsekújvári találkozóján.
Embertársaik szolgálatában
A szeptember 25-e és 27-e között megrendezett nagyszabású esemény csütörtöki ünnepi nyitányán felszólaló Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára beszédében szólt a kulturális szférát érintő problémákról. „A tudomány és a könyvek a szabadság letéteményesei, ezért a kulturális intézmények, könyvtárak szabadságának garantálása a legfőbb feladatunk” – jegyezte meg az államtitkár. Mint elhangzott, stratégiai anyagokat dolgoztak ki a könyvtárak fejlesztésére, s reális lépésekkel az infrastruktúra bővítése is hozzáférhetővé vált.
A megyei önkormányzatnak, mint fenntartónak a feladatkörei között szerepel az egyes könyvtárak fejlesztése. Nagyon fontos feladat az intézmények támogatása, hiszen ez a közösségeink erősítését is szolgálja – emelte ki beszédében Farkas Iván (MKP), a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselője.
Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke elmondta: a könyvtár a tudás tárháza, melyre korunkban is nagy szükség van. Emellett kitért a minőségi tudás, az olvasói nevelés fontosságára.
A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete elmúlt húsz esztendejének fontosabb mozzanatairól és kezdeti lépéseiről számolt be Zsok Gizella, az egyesület korábbi elnöke. Eredeti célunk az összefogás volt, s a magyar kisebbségek speciális igényeit szolgálva támogatásra van szükségünk – jelezte.
„Az egyesületünk ünnepe a hazai könyvtáros szakma ünnepe. A konferencián válaszokat keresünk a könyvtárainkat érintő jelenlegi és jövőbeli kihívásokra”
– fogalmazott Kecskés Ildikó, a jubiláló egyesület jelenlegi elnöke. Mint ahogy végszóként elmondta: A könyvtáros ember az embertársai szolgálatában.
Tudás tárháza: könyvtár a neved?
A jubileumi ünnepség részeként csütörtökön a fenti címmel tartottak szakmai találkozót. A konferencián főleg a könyvtárak 21. századi szerepéről volt szó, emellett több felvidéki és magyarországi intézmény is bemutatkozási lehetőséget kapott.
Barátné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a könyvtáros kompetenciákról, a kor kihívásairól szólt. Mint kiemelte, egyre inkább előtérbe kerül a digitalizált tartalomkeresés és az elektronikus könyvtárlátogatás.
Fodor Péter a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat mutatta be. A főigazgató röviden ismertette a több mint száz éves múltra visszatekintő intézmény változásait, középpontba helyezve az utolsó évtizedek átalakulását.
Ramháb Mária az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnökeként a szervezet és a könyvtárosok kapcsolatát ecsetelte, mint mondta, szakmai szolgáltatást nyújtanak az intézményeknek.
Hangodi Ágnes a határon túli magyar könyvtárosok hiánypótló képzéséről tartott előadást. Mint megjegyezte, folyamatosan bővül a Kárpát-medencei továbbképzésbe bekapcsolódó könyvtárosok és bázishelyek száma. Az utóbbi években Somorja, Léva, Ipolyság, Kassa, Párkány és Komárom adott otthont a magyar előadókat felvonultató képzéseknek.
Redl Károly szólt az Országgyűlési Könyvtár által 2011-ben életre hívott pályázatról, Könyvtár, ami összeköt című, Kárpát-medencei fiataloknak szóló ösztöndíjat ismertetve. A budapesti neves intézmény minden évben tíz fiatal könyvtárost fogad. Az ösztöndíjasok túlnyomó többsége külhoni magyar szakember.
Ugyancsak a Kárpát-medencei összefogásról szólt Illés Péter előadása, aki a Csongrádon megvalósuló Kárpát-medencei konferenciát mutatta be. Mint a hallgatóság megtudta, az elmúlt években már számos felvidéki magyar könyvtáros vett részt a szakmai találkozón, melyet jövőre immár huszadik alkalommal szerveznek meg.
A további előadásokban az olvasási és a könyvtárhasználati szokásokat jellemezte Tóth Máté, s a felvidéki magyar könyvtárak feltérképezésének mozzanatát elevenítette fel Egyházi Dóra, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnöke.
Több előadás szólt egyes könyvtárak bemutatásáról. Hallhattak többek között a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtárról (Mikolasek Zsófia), az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár rendezvényeiről (Kovačic Gizella), a szőgyéni községi könyvtárról (Smidt Veronika), valamint Lukács Erika tolmácsolásában a somorjai Zalabai Zsigmond Városi Könyvtárról.
Emellett Nagy Katalin a magyar olvasó neveléséről szólt, rámutatva a felvidéki magyar közösségek sajátosságaira. A könyvtárhasználati oktatás gyakorlati alkalmazását írta körül Simon Krisztina, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke.
A csütörtöki ünnepi est során a jubileum alkalmából köszönőlevelek átadására került sor. Pénteken a helyi Anton Bernolák Könyvtárt és helytörténeti séta keretében Érsekújvár nevezetességeit tekintették meg.
A könyvtárügy egy és azonos
Barátné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy az anyaországi egyesületnek a felvidéki szervezet megalakulása előtt is voltak már személyes és intézményi kapcsolatai az itteni kollégákkal.
„Rendszeresen részt vettek az általunk szervezett továbbképzéseken, szakmai találkozókon. Megalakulásuk után biztattuk és támogattuk őket. Élő és aktív partneri kapcsolatban vagyunk” – emelte ki a magyarországi egyesület elnöke.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete szoros kapcsolatot ápol a külhoni magyar könyvtárosokkal és azok ernyőszervezeteivel. A Kárpát-medencei kapcsolatokról portálunknak kifejtette:
Magyarok vagyunk, természetes, hogy törődünk egymással, a könyvtárügy egy, hasonlóan gondolkodunk, azonosak az értékeink és a problémáink.