Ahogy már megszokhattuk, a Rimaszombati Városi Képviselő-testület októberi ülése is két részben zajlott. Érdemi döntés alig született, eszkalálódik viszont a háború Šimko József polgármester és a testület között, előbbi aláírásokat gyűjtött, az utóbbiak pedig több ügyben is bíróságra adták a polgármestert.
A képviselő-testület Merjünk Gyorsítani Klubja pár hete közös ebédre invitálta a polgármestert, azonban ő elutasította a megbékélés lehetőségét, mondván, nem lehet őszinte annak a klubnak a javaslata, amely a saját lapjában hozza nyilvánosságra az ebédmeghívást, majd a következő oldalon élesen bírálja a polgármestert, s az elmúlt tíz hónapban folyamatosan az ügyészségre és a bíróságra jár a feljelentéseivel. Közben az idén gyakorlatilag semmilyen fejlesztés nem történt, míg az eltelt két ciklusban virágzott a város.
Az ülés első fejezetében Csirmaz Miklós főellenőr (MKP) ismertette a képviselői javaslatra elvégzett ellenőrzéseit, s több hiányosságra is fényt derített a városkert, a városi utak aszfaltozása és a kurinci Zöld Víz övezet beruházásai körül. Šimko azzal vádolta meg a főellenőrt, hogy nem is ő hajtotta végre az ellenőrzéseket, mert arra őt nem tartja alkalmasnak.
Csirmaz visszautasította a polgármester vádjait, s jelezte, a kurinci tobogán megépítése körüli anomáliák miatt feljelentést tesz a közbeszerzési hivatalnál.
„Csak vádaskodnak, közben teljesen megállt a város fejlődése” – válaszolta a vádakra Šimko, s mint hozzátette, a testület egyes tagjai már több feljelentést is tettek, de mind sikertelenül. „Ján Jurkemík képviselő nyolc feljelentéssel élt, de eddig egy sem volt eredményes” – tette hozzá. Ezt követően a szokásos vádaskodások következtek mintegy két órában, amelyeknek az eredeti napirendi pontokhoz semmi közük sem volt. Az ülés első részének a végén megszólalt a jelen lévő járási ügyész is, aki szerint sajnálatos módon mindkét fél a saját szája íze szerint értelmezi az ügyészi döntéseket, s így nagyon nehéz előrelépni.
Az ülés második része ott folytatódott, ahol az első fejezet abbamaradt,
felszólalt Rábely Attila (bár erre nem kért engedélyt a testülettől), s ismertette azt a tiltakozó aláírásgyűjtő akciót, amelynek keretében eddig már több mint hatezren tiltakoztak a Merjünk Gyorsítani Klub képviselőinek a tevékenysége ellen. Rábely Attila ismertette a tiltakozás szövegét, de ahogy hangsúlyozta, nem petícióról van szó, akkor ugyanis, amennyiben a választóképes polgárok egyharmada azt aláírta, népszavazást kellene kiírni. A tiltakozás szövege
a Merjünk Gyorsítani Klub rovására írja, hogy megállt a város fejlődése, 2019-ben gyakorlatilag egyetlen beruházás sem valósult meg,
a képviselők megszüntették a Locall TV támogatását, ahogy a Turisztikai Információs Központ támogatását is jelentősen lecsökkentették. Rábely beszédében személyes felelősségről is beszélt, s Ján Jurkemík képviselő szemére vetette, hogy a választások előtt eltitkolta, hogy már többször került összeütközésbe a törvénnyel, s mindezek ellenére naponta bombázza feljelentésekkel a járási ügyészséget. Felszólította a képviselőt, vonja le a kellő következtetést, s távozzon a képviselői posztról.
Roman Vaľo, a Merjünk Gyorsítani Klub vezetője kérte, hogy a megszólítás okán Radovan Ceglédy volt polgármesterjelölt is szót kaphasson, de erre végül nem került sor. Jaroslav Bagačka képviselő szerint az ellentétek igazi oka a város összetételében keresendő, a fiatalok ugyanis elmenekültek innen, az idősebbek pedig másképp gondolkodnak, számukra a biztonság a legfontosabb, s megelégszenek az utak karbantartásával, s az alapvető szolgáltatások működtetésével.
Közel egy órán át vitatkoztak viszont az ipari parkról, amelyre a város támogatásért folyamodott a kormányhivatalhoz, meg is szavaztak rá 800 ezer eurót, de mivel azt a polgármester nem látta el kézjegyével, a támogatás elúszott.
Šimko hangsúlyozta, képtelenek voltak megegyezni, melyik telekre kérjenek támogatást, s ő a képviselők határozatát, amely a volt Nehézgépipari Művek (ZŤS) valamikori területe helyett a nyustyai út melletti telket jelölte meg, nem támogatta, mivel nem tartja a területet alkalmasnak, s mellesleg az egyik képviselő érintett is az ügyben.
Mintegy 10 hónapos késéssel megszüntették a városi lapokat felügyelő szakbizottság működését, s helyette szerkesztőbizottságot hoztak létre a már sokat bírált Ján Jurkemík vezetésével. Elutasította viszont a bizottságban való részvételét Szántó István, a Rimaszombati Városi Hivatal elöljárója, akihez a lapok tartoznak. Mint hangsúlyozta, a képviselők által elfogadott alapító okiratot alkotmányellenesnek tartja, s nem látja értelmét a bizottságban való részvételének. Döntöttek a képviselők az egykori dohánygyár falán elhelyezendő emléktábla szövegéről is, amely az 1989-es rimaszombati eseményeknek állít emléket.
