Immár második alkalommal kezdtek menetelésbe az Ipoly és Garam térségi harcokban, 1944 decemberében elesett magyar katonák emlékére szervezett, a Magyar Királyi Szent László hadosztályról elnevezett emléktúra résztvevői.
December 27-én pénteken indult útnak a 60-70 fős, katonai hagyományőrzőkből álló csapat. Az emléktúra szervezői – az oroszkai Military Historical Museum baráti köre – azt az útvonalat választották, amelyen 1944. december 26-27-én a Szent László hadosztály repülős lövészei és az 1/II. ejtőernyős zászlóalj katonái halogató harcokkal biztosították a német déli hadseregcsoport visszavonulását.
Az emléktúra az ipolyszalkai temetőben található hősi emlékműtől indult, ahol a Szent László hadosztály hősi halált halt ejtőernyősei és repülős lövészei alusszák örök álmukat. Az emlékműnél a rendezvény résztvevői elénekelték nemzeti imánkat, majd a Memoriae Patrum Honismereti Társulás elnöke ismertette az akkori hadi eseményeket, melyek Letkés és Ipolyszalka térségében történtek, valamint az elit hadosztály megalakulását, annak mibenlétét, neki szánt szerepét és tényleges hadműveleteit.
Az ipolyszalkai emlékműnél (Fotó: Bréda Tivadar)
Emlékeztetett rá, hogy a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős vadászai a világháború poklában, lehetetlen feladatok végrehajtásával, a túlerőben lévő ellenséggel szemben is bizonyították, hogy számukra csak egyetlen parancs létezett: „A Hazáért mindhalálig!” A végsőkig kitartottak és a lelkiismeretük szerint cselekedtek.
A hagyományőrzők innen menetoszlopban átvonultak Pető Nándor honvéd, valamint a két lengyel menekült sírjához (akik magyar egyenruhában harcoltak és a letkési-ipolyszalkai hídfőcsatában haltak hősi halált), ahol meggyújtották az emlékezet gyertyáit.
Innen indultak a szentjánosi erdőn keresztül a kéméndi hídfőhöz, ahogy az a visszaemlékezésekben is le van írva.
Az erdőben viszont már várták őket a szovjet csapatok, ahol rövid bemutatót tartottak a korabeli hadi események alapján, ahogy azt a korabeli hadi naplókban is megörökítették. Az emléktúra útvonala innen a kéméndi szigeten keresztül kanyarodott Kicsind irányába.
Következő állomás az egykori kicsindi malom közelében található 3 méter magas keresztnél volt, mely Ősze Ferenc főhadnagy emlékét őrzi, akit a Garamon való átkelésnél sodort el az ár. Ősze történetét Zsákovics László, a Military Historical Museum vezetője és tulajdonosa ismertette a jelenlévőkkel.
Résztvevők egy csoportja (Fotó: Bréda Tivadar)
Az emléktúra utolsó állomása a kicsindi temető bejárata melletti emlékmű volt, melyet 2014-ben a Szent László hadosztály emlékére állított Kicsind község és az oroszkai hadimúzeum. Az emlékműnél először Zsákovics Dániel előadásában a kicsindi születésű Szántó Lóránd Szent László hadosztály balladája című versét hallhattuk. Majd Pásztor Rita polgármester köszöntötte a jelenlévőket, illetve ismét a Memoriae Patrum Honismereti Társulás elnöke idézte fel az 1944 karácsonyának táján történt eseményeket. Kiemelte, hogy a veszteséglisták alapján a Kicsind környéki harcokban a hadosztály állományából 557 fő tűnt el, nagy részük hősi halált halt.
Visszatekintve az eseményekre, a Szent László hadosztály katonáinak nyugodt lehet a lelkiismerete. Méltók voltak legnagyobb elődeikhez, saját tetteikkel szereztek örök jogot a magyar katonahősök körébe. Példát kaptunk tőlük, ezt a példát nekünk kell megőrizni és továbbadni az utánunk jövő nemzedéknek, nemzeti létünk megőrzésében és a hétköznapok hazaszeretetében.
Ezerkilenszáznegyvennégy karácsonyán legenda született, a Szent László hadosztály legendája, hangsúlyozta a Honismereti Társulás elnöke.
Végezetül pedig kiemelte dr. Farkas Jenő nyugállományú repülőezredes munkásságát, aki életcéljának tartotta a Szent László hadosztály emlékének megőrzését. December 30-án lesz három éve, hogy eltávozott körünkből, átrepülve egy másik világba, ahonnan nincs visszatérés.
Az emléktúra a Himnusz közös eléneklésével és a kegyelet koszorúinak elhelyezésével fejeződött be. A rendezvény résztvevőit a kicsindi vadásztársaság látta vendégül.
