Befejeződött az a nemzetközi online előtalálkozó, amelyet a jövő évre halasztott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eredeti időpontjában rendeztek meg. Erdő Péter bíboros felkérésére a kongresszus előadói, tanúságtevői videóüzenetet küldtek. Öt kontinens 11 államából érkeztek a kisfilmek, amelyek a kongresszus YouTube-csatornájára kerültek fel.
Szeptember 13-án az online előtalálkozót Erdő Péter bíboros, prímás nyitotta meg. A főpásztor fontosnak nevezte, hogy imádságban együtt reflektáljunk arra a nagy élményre és megrázkódtatásra, amit a járvány okozott életünkben.
A nyitónapon Rómából küldte el üzenetét Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke. A koronavírus rávilágít az igazán lényegesre: az istentisztelet a járvány alatt sem szűnt meg, hanem az Eucharisztiából merítve a szolidaritás tetteiben nyilvánult meg. Marini ökológiai megtérésre is hívott bennünket, hiszen, mint mondta, felelősséggel tartozunk egy jobb jövő reményében a Földért és embertársainkért.
Szeptember 14-én, Valerian Maduka Okeke, a nigériai Onitsha egyházmegye érseke üzent. Az afrikai országból érkezett videóban köszönetet mondott a „derék magyar embereknek”, valamint a magyar kormánynak és Isten népének, akik adományaikkal támogatták az éhínségtől, a keresztényüldözéstől és a járványtól is szenvedő ottani közösséget és megmutatták az eucharisztikus szeretetet.
Szeptember 15-én az üldözött káld katolikus közösség háláját tolmácsolta a magyar népnek és kormánynak Louis Raphaël Sako bíboros, káld katolikus pátriárka. Az Irakban hosszú éveken át dúló háború mély sebeket okozott. A keresztény közösség vezetője azt hangsúlyozta, hogy bár az imádság nem képes a történéseket közvetlenül megváltoztatni, de az eseményeket átélő személy szívét, látásmódját befolyásolhatja. Aki imádkozik, az megleli a békét és képes megélni a kedvesség örömét másokkal való kapcsolatában is – üzente a káld katolikus közösség vezetője.
Szeptember 16-án Timothy Dolan, New York érseke arra irányította a figyelmet, hogy nem újulhatunk meg az Egyházban anélkül, hogy ne újulnánk meg hitünkben is.
Szeptember 17-én Johannes Hartl német teológus-filozófus felnőttkori megtérő azt hangsúlyozta üzenetében, hogy az emberek a bezártság idején az imádság és a spiritualitás felé fordultak. A teológus, irodalomtudós szerint meg kell tanítani az embereket a mély imaéletre, amely átsegítheti őket a kríziseken és az Eucharisztia vételezésének átmeneti hiányán is.
Ugyanezen a napon láthattuk Moyses Azevedo, a Shalom Katolikus Közösség alapítójának videóját, aki arról beszélt, hogy nem Isten küldte a vírust, Ő velünk van, jelen van szeretettel és részvéttel eltelve az emberiség fájdalma és szenvedése közepette. Kihangsúlyozta: „Nem vagyunk egyedül. Jézus ígérte meg nekünk, hogy életünk minden napján velünk lesz. Megadja nekünk a kegyelmet és az erőt, hogy a kereszt és a feltámadás erejével győzedelmeskedjünk.”
Szeptember 18-án Ägidius J. Zsifkovics, a Kismartoni Egyházmegye püspöke üzenetében arra tért ki, hogy nem mindennapi tapasztalást éltek meg a keresztények a koronavírus-járvány idején. Ezt a zsidó nép pusztai vándorlása során megtapasztalt nélkülözésével állította párhuzamba. Kihangsúlyozta, hogy az egyház megmutatja az ember számára, hogy hol tudja az éhségét és a szomját csillapítani a mennyei kenyér által.
Ezen a napon került fel a YouTube-csatornára Detroitból Mary Healy teológus videója is, aki a Szentírásból a Jézus által meggyógyított vérfolyástól szenvedő asszony példáját állította párhuzamba a világjárvány okozta félelemmel, szorongással, amelyet most sokan érzünk. Felidézte Jézusnak az asszonyhoz intézett szavait, amely szerint a hitének köszönheti a gyógyulását.
Szeptember 19-én Gérald Lacroix bíboros, Quebec érseke osztotta meg kisfilmjében a gondolatait arról, hogy a világjárvány meghívás arra, hogy elmélyülhessünk a hitben. Ennek jó eszköze a kongresszus. A kanadai világtalálkozó tapasztalatai alapján azt üzente: „A kongresszus segít, hogy meghalljuk Jézus hívását, hogy keljünk át a másik partra és találkozzunk azokkal, akik még nem ismerik Isten szeretetének örömét!”
Ugyanezen a napon Jean-Luc Moens, a CHARIS moderátora a bezártságban megélt hitbéli tapasztalásáról, a kegyelem állapotáról, az önmagában felfedezett isteni jelenlétről beszélt. Hét szóban foglalta össze számunkra mindezt: „Jézus, tudom, hogy itt vagy és szeretlek!”
Szeptember 20-án, az online előtalálkozó utolsó napján a kárpátaljai Szabó Konstantin görögkatolikus pap arról számolt be, hogy a kényszerű bezártság idején az átélt istenfélelem mellett az emberek az elmélyülő hitről is tapasztalatot szereztek. Szabó Konstantin üzenetében kiemelte: az a legfontosabb, hogy szeretettel tudtuk átélni ezt a próbatételt.
A szokásos vasárnapi Úrangyala imádság után üdvözölte Ferenc pápa Magyarországot, a főpásztorokat, a híveket és mindenkit, aki hittel és örömmel várta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten. A Szentatya, aki a tervek szerint jelen lett volna a világtalálkozó zárószentmiséjén, azt kérte: „Lélekben egyesülve haladjunk tovább az előkészületekkel, az Eucharisztiában találva meg az Egyház életének és küldetésének forrását.”
A NEK jegyében szervezett online előtalálkozót Erdő Péter bíboros, prímás üzenete zárta. A főpásztor a budapesti Hősök terén mondta el gondolatait, azon a helyszínen, ahol az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitó- és zárószentmiséje volt. Egy olyan térről beszélt, ahol a kommunista diktatúra alól felszabaduló, útkereső Magyarország több mint félmillió híve imádkozott együtt 1991-ben a Budapestre látogató II. János Pál pápával. A világjárvány sok tanulsága közül a magyar főpásztor kiemelte: „Nagyon sok online szentmise-közvetítést tartottunk, de mindenki tudta, hogy ez nem egyenértékű a személyes jelenléttel. Az Eucharisztia iránti vágy dominálta ezt az esztendőt. Adja Isten, hogy jövő ilyenkor valóban együtt ünnepelhessünk a világ minden tájáról érkező hívőkkel együtt!”
